S.O.S. hamarosan tárgyalás

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2010.01.18. 18:13

Felfüggesztett szabadságvesztés a tippem így elsőre.

roderlajos # 2010.01.18. 15:19

2003,02,13 emelkedett jogerőre 1 év próbára voltam bocsátva ez az ősz büntetésem eddig

ObudaFan # 2010.01.17. 15:32

Voltál-e már büntetve?

roderlajos # 2010.01.17. 13:01

ezek 2008 január ota tart mire számitsak?

roderlajos # 2010.01.16. 17:30

Engem vádlót ként vagyok egy ügyben renceeres anyaghaszonszerzés célzatával követük el a vád irat szerint eben van 3 rb lopás büntetével és 5 rb lopás vétségével mire számithatok a kár 174300 ft mejböl 45000 mektérült 5 vagyunk az ügyben köszönöm válaszotok

dr.KTK (törölt felhasználó) # 2010.01.12. 12:58

Szerintem a vádlottak éppen úgy tudhatnak a büntetésről, mint ahogyan a sértett is értesült róla, azaz ahogy látom a tanú mindenkivel beszélő viszonyban van...
Érdemes lenne mindentől függetlenül egy iratbetekintés során megnézni a perben keletkezett iratokat, amelyekből az érintett felek másolatot is kérhetnek (ez másolt oldalanként díj köteles). Úgy gondolom a per iratok között meg kellene lennie a tanú rendbírságának is.

A beidézni kívánt tanúkat meg kell jelölni a bíróság előtt, amikor a meghallgatásukat kérjük indítványozni. Ilyenkor meg kell jelölni a nevüket és az elérhetőségüket (utóbbi hiányában a bíróság a hivatalos lakcím nyilvántartót keresi meg, amelyben csak a bejelentett címek szerepelnek). Az, hogy a viszontvádra van e tanú, vagy ki az úgyanúgy be kell jelenteni. Ha a két vádlott egymás állítását szeretné alátámasztani, azt megtehetik, de én biztos kifogásolnám, mivel saját magát az ember nem köteles bűncselekmény elkövetésével vádolni, azaz mivel ebben legálisan hazudhatnak, így nemfogják beismerni, hogy hazudtak...kicsit belebonyolódtam, de remélem érthető :)

Új bíró kérése nem egyszerű feladat és ahogy korábban is leírtam alapos indoklás kell hozzá, pl hozzátartozói vagy egyéb befolyást jelentő kapcsolat (tartozás). Esetleg indokul szolgálhat ha a tárgyalási jegyzőkönyvben leírtak prejudikációra vonatkozó kijelentést tőle, de ez az amit gyakorlatilag sosem tesznek. Pusztán az, hogy úgy érzem, hogy nem vagyok szimpatikus a bírónak, az nem elegendő. Érthető az ügyvédtől, hogy nem akar szembe menni a bírósággal. Az pedig, hogy a bíróság húzná az időt...nos, ez egyáltalán nem a kizárás körébe tartozik és az ügyvéd helyében véletlenül sem mondanék ilyet a bírónak (hacsak nem az a célom, hogy örökre elkaszáljon...) Vegyék figyelembe, hogy nem ritka Magyarországon a perek elhúzódása, a több tárgyalás tartása, még az egyszerűbb ügyekben sem, ami lehet szomorú, de az ügyforgalmak mellett nem könnyű tenni ellene. Elhiheti, hogy ha tehetnék, akkor hamarabb befejeznék :)
A sértett helyében én inkább kidolgoznék az ügyvéddel egy jó pertaktikát, pl. a szinpadias verzióban szomorú szemekkel nézni, és szenvedni, hogy inkább engem sajnáljon a bíró. És természetesen tanúk kellenek...

Maga a tárgyalás is arra szolgál, hogy ott a felek bejelentsenek, beadjanak stb. Az, hogy a tárgyalás előtt kb. 2 héttel ildomos beadni az utolsó indítványokat arra szolgál, hogy a másik félnek is legyen ideje megismerni azt (ezért érdemes neki közvetlenül és igazoltan megküldeni a beadványunkat, mert különben a bíróság postázza ki). Ez olyan mint a házi feladat, azaz mindenki otthon megoldja és a tanórán ill. itt a tárgyaláson a felek megbeszélik, reagálnak a másik által elmondottakra.
Van egy követelmény és ez a jóhiszemű pervitelé, ami azt jelenti, hogy szándékosan nem szúrunk ki a másik féllel. Persze ebbe az is beletartozik, hogy a másikat hamisan nem vádoljuk, direkt nem mondunk valótlan dolgokat stb.

Az hogy perköltség nem merült fel, az azt jelenti, hogy egyik fél sem kérte a költségei megtérítését pl. a sértett is kérheti az ügyvédi költségek kifizetését perköltségként. Viszont az fizet, aki veszít. Ha nincs perköltség az azt jelenti, hogy mindenki a saját költségeit viseli. Ugyanakkor vannak egyébként felmerülő díjak, mint a keresetindítás illetéke (hirtelen nem tudom, hogy ennek mi az összege, de az ügyvéd ezeket tudja...)

A sértett távollétében is megtartható a tárgyalás, ha az ügyvédje megjelenik.
Ha nem szeretne lemaradni az eseményekről és valóban beteg, akkor még előtte kérjék a tárgyalás elhalasztását, amelynek indokául orvosi igazolás szolgál. Fontos, hogy legyen igazolás, különben a sértett vádolható a per elhúzásával. Ezt beszéljék meg az ügyvéddel. Amennyiben senki nem jelenik meg a tárgyaláson a sértetti oldalon, akkor annak komolyabb következményei is lehetnek. Ilyenkor alapesetben elnapolják a tárgyalást, de kimentésre mindenképp szükség lesz.

dr.KTK (törölt felhasználó) # 2010.01.12. 12:58

Szerintem a vádlottak éppen úgy tudhatnak a büntetésről, mint ahogyan a sértett is értesült róla, azaz ahogy látom a tanú mindenkivel beszélő viszonyban van...
Érdemes lenne mindentől függetlenül egy iratbetekintés során megnézni a perben keletkezett iratokat, amelyekből az érintett felek másolatot is kérhetnek (ez másolt oldalanként díj köteles). Úgy gondolom a per iratok között meg kellene lennie a tanú rendbírságának is.

A beidézni kívánt tanúkat meg kell jelölni a bíróság előtt, amikor a meghallgatásukat kérjük indítványozni. Ilyenkor meg kell jelölni a nevüket és az elérhetőségüket (utóbbi hiányában a bíróság a hivatalos lakcím nyilvántartót keresi meg, amelyben csak a bejelentett címek szerepelnek). Az, hogy a viszontvádra van e tanú, vagy ki az úgyanúgy be kell jelenteni. Ha a két vádlott egymás állítását szeretné alátámasztani, azt megtehetik, de én biztos kifogásolnám, mivel saját magát az ember nem köteles bűncselekmény elkövetésével vádolni, azaz mivel ebben legálisan hazudhatnak, így nemfogják beismerni, hogy hazudtak...kicsit belebonyolódtam, de remélem érthető :)

Új bíró kérése nem egyszerű feladat és ahogy korábban is leírtam alapos indoklás kell hozzá, pl hozzátartozói vagy egyéb befolyást jelentő kapcsolat (tartozás). Esetleg indokul szolgálhat ha a tárgyalási jegyzőkönyvben leírtak prejudikációra vonatkozó kijelentést tőle, de ez az amit gyakorlatilag sosem tesznek. Pusztán az, hogy úgy érzem, hogy nem vagyok szimpatikus a bírónak, az nem elegendő. Érthető az ügyvédtől, hogy nem akar szembe menni a bírósággal. Az pedig, hogy a bíróság húzná az időt...nos, ez egyáltalán nem a kizárás körébe tartozik és az ügyvéd helyében véletlenül sem mondanék ilyet a bírónak (hacsak nem az a célom, hogy örökre elkaszáljon...) Vegyék figyelembe, hogy nem ritka Magyarországon a perek elhúzódása, a több tárgyalás tartása, még az egyszerűbb ügyekben sem, ami lehet szomorú, de az ügyforgalmak mellett nem könnyű tenni ellene. Elhiheti, hogy ha tehetnék, akkor hamarabb befejeznék :)
A sértett helyében én inkább kidolgoznék az ügyvéddel egy jó pertaktikát, pl. a szinpadias verzióban szomorú szemekkel nézni, és szenvedni, hogy inkább engem sajnáljon a bíró. És természetesen tanúk kellenek...

Maga a tárgyalás is arra szolgál, hogy ott a felek bejelentsenek, beadjanak stb. Az, hogy a tárgyalás előtt kb. 2 héttel ildomos beadni az utolsó indítványokat arra szolgál, hogy a másik félnek is legyen ideje megismerni azt (ezért érdemes neki közvetlenül és igazoltan megküldeni a beadványunkat, mert különben a bíróság postázza ki). Ez olyan mint a házi feladat, azaz mindenki otthon megoldja és a tanórán ill. itt a tárgyaláson a felek megbeszélik, reagálnak a másik által elmondottakra.
Van egy követelmény és ez a jóhiszemű pervitelé, ami azt jelenti, hogy szándékosan nem szúrunk ki a másik féllel. Persze ebbe az is beletartozik, hogy a másikat hamisan nem vádoljuk, direkt nem mondunk valótlan dolgokat stb.

Az hogy perköltség nem merült fel, az azt jelenti, hogy egyik fél sem kérte a költségei megtérítését pl. a sértett is kérheti az ügyvédi költségek kifizetését perköltségként. Viszont az fizet, aki veszít. Ha nincs perköltség az azt jelenti, hogy mindenki a saját költségeit viseli. Ugyanakkor vannak egyébként felmerülő díjak, mint a keresetindítás illetéke (hirtelen nem tudom, hogy ennek mi az összege, de az ügyvéd ezeket tudja...)

A sértett távollétében is megtartható a tárgyalás, ha az ügyvédje megjelenik.
Ha nem szeretne lemaradni az eseményekről és valóban beteg, akkor még előtte kérjék a tárgyalás elhalasztását, amelynek indokául orvosi igazolás szolgál. Fontos, hogy legyen igazolás, különben a sértett vádolható a per elhúzásával. Ezt beszéljék meg az ügyvéddel. Amennyiben senki nem jelenik meg a tárgyaláson a sértetti oldalon, akkor annak komolyabb következményei is lehetnek. Ilyenkor alapesetben elnapolják a tárgyalást, de kimentésre mindenképp szükség lesz.

miamanó # 2010.01.12. 11:26

Még lenne kérdésem határidőkkel kapcsolatban.
A tárgyalás előtt mennyi idővel lehet még valamilyen intézkedést tenni?
Pl. Visszavonni a magánvádat vagy új bíróságot kérni?

Mi van abban az esetben, ha a sértett elveszíti a pert - lehet hogy kérdeztem már.
Eddig azt mondták minden tárgyaláson, hogy perköltség nem merült fel. Milyen költségek terhelhetik?

Ha a sértett betegség miatt nem jelenik meg a tárgyaláson, lefolytathatják azt?

miamanó # 2010.01.12. 10:53

A tanú mondta a sértettnek, hogy megbüntették. De a tárgyalást követő napon a vádlottak már mondták a tanúnak.
A bíróságon mondták a sértettnek, hogy csak a tanút kell értesíteni a büntetésről, a sértettet és az ügyvédet nem. Akkor honnét tudnak róla az ellenfelek?

Azt lehet tudni, hogy van-e tanújuk, mármint a viszontvádra?
Mert szerintem nincsen, hacsak nem egymás tanúi.

Az nem elég indok másik bíróságra, hogy indokolatlanul húzták az időt, és csak a hatodik tárgyalásra hívtak tanúkat?
Az ügyvéd teljesen elzárkózott egy új bíróság hallatán.
Ezért teszem fel itt a kérdéseket.

dr.KTK (törölt felhasználó) # 2010.01.12. 10:18

Gondolom akkor rágalmazás lesz a viszontvád. A probléma az, hogy a hamis tanú, mindaddig nem hamis amíg az állítását meg nem cáfolják. A bíróság épp ezért hívja fel a tanúk figyelmét a vallomástétel előtt arra, hogy a hamis vád bűncselekmény.

Ha nem értesítették a sértettet illetve inkább az ügyvédjét a tanú megbüntetéséről, akkor honnan tudnak róla?

miamanó # 2010.01.12. 09:52

Viszontvád: A verés alapjának tekintik azt, hogy szerintük:

  • a sértett egyszer letegezte, egyszer lemagázta a gyanúsítottat,
  • állítólag a felmenőjét szidalmazta,

Ezek egyike sem állja meg a helyét, egy régebbi rendezetlen ügy miatt szították a vádlottak a veszekedést, csak hamis tanúval tudják "bizonyítani" a vádjukat.

Büntetés:
Az előző tárgyaláson a bírónő az ajtóban mondta a sértettnek és ügyvédjének, hogy nem jönnek a tanúk szabálytalan idézés miatt. A sértettet és ügyvédjét sem értesítették arról, hogy megbüntették a tanút.

A többi kérdésnek utána kell kérdeznem....

dr.KTK (törölt felhasználó) # 2010.01.12. 09:20

Szerintem néhány dolog még tisztázásra szorulna!

  1. kérdés: Mi a viszontvád?
  2. kérdés: A vádlottak miért figyelmeztetik az ellenük való tanút a megjelenési kötelezettségére?
  3. kérdés: Miért volt szabálytalan az idézés?
  4. kérdés: Ha szabálytalan volt az idézés, akkor mi alapján büntették meg a tanút?

A felmerült kérdésekkel együtt, és inkább csak általánosságban mondanám az alábbiakat:
Minden felet megilleti az iratbetekintés joga, illetve a feleket ill. ha van akkor az ügyvédjeiket a bíróság értesíti az eljárási cselekményekről így a tanú rendbírságáról is értesül mindkét oldal.
A bírónak pártatlannak kell maradnia a tárgyaláson, amennyiben ennek nem tesz eleget akkor indítványozni lehet az összeférhetetlenség miatti kizárását. Ugyanakkor ehhez nem elegendő, ha valamely peres fél úgy érzi, hogy nem szimpatikus a bírónak. Az összeférhetetlenséget indokolni is kell, méghozzá alaposan. Ugyanis amennyiben alaptalan az inditvány annak következményei lehetnek. Alapesetben a per elhúzásával vádolhatja a másik fél.
Az ügyvédeket kiemelt gondosság terheli az ügyvitel során. De ez sem azt jelenti, hogy ha ezt tanúsítja akkor megnyeri a pert. Az elmondottakból ítélve neki sem lehet könnyű dolga, ha a tanúk sem jelennek meg. Amennyiben az ember nem elégedett az ügyvédjével, akkor a megbízását vissza lehet vonni és lehet új ügyvédet keresni. Ha pedig az ügyvéd cselekménye indokolja a pervesztességet pl. elmulaszt valami fontosat megtenni, beadni, aminek egyenes következménye az ügy veszte akkor kártérítést lehet tőle követelni pl. nem megfelelő ügyvltel címén. Ennek fedezetét szolgálja az ügyvédek által kötendő biztosítás. De újfennt jelzem sem az ügyvédi, sem a bírósi magatartás nem szubjektív megítélés dolga, hanem objektív tényeken kell alapulnia.
A magánvádat szerintem vissza lehet vonni, de attól még automatikusan a viszontvád nem szűnik meg. Ajánlatot viszont lehet tenni a másik félnek. A perköltség tekintetében azonban mindenképpen lesz ami terhelje a sértettet, hiszen ha mindkét fél visszavonja, akkor mindenki viseli a maga költségét. Ha csak ő vonja vissza és a másik fél a viszontvádat nem, akkor az ügy nem ér véget és az is könnyen lehet, hogy a végén az eljárás teljes költségét, beleértve a másik fél költségeit is a sértett fogja viselni.

miamanó # 2010.01.11. 21:44

A történet a következő:
Egy elmérgesedett viszony következtében könnyű testi sértés keletkezik. A sértett látleletet vetet, elmegy a rendőrségre - ahonnét átküldik a bíróságra. Sérülése látható, fénykép is készül róla. Mivel 8 napon belül gyógyul, magánvádas feljelentést tesz a bíróságon.
Megfogadja a környék egyetlen ügyvédjét, aki ilyen eseteke vállal. Eljön az első tárgyalás: Sok lényeges dolog nem történik. A gyanúsított(tak) bocsánatkérést ígérnek, ha a sértett visszavonja az ellenük tett feljelentést. A sértett ezt nem fogadja el - ekkor még bízik az igazságszolgáltatásban.
Következő tárgyaláson a tettesek viszont-váddal élnek - teljesen megalapozatlan -nem bizonyítható állításokkal.
Tárgyalás tárgyalást követ, a sértett tanúi még mindig sehol....
Bármit próbál a sértett az igazságáért tenni, a bíró nem szimpatikusan áll a dologhoz, majdhogy nem mindig az ellenfélnek ad igazat.
A hatodik tárgyaláson megjelenik egy tanú - ő nem a sértett által megjelent ember. Nem sok mindenre emlékszik a másfél éve történtekből. Arra viszont igen, hogy a veszekedő feleken kívül senki más nem volt a közelben.
Még az első tárgyaláson az egyik vádlott elmondta, hogy egy férfi és egy nő volt a közelben, akik láthatták a történteket - ez a két ember a sértett két tanúja, akiket a hetedik tárgyalásra talán sikerül beidézni.
A hetedik tárgyalás néhány napon belül lesz.
A sértett ma járt az ügyvédnél, aki úgymond feladta az egészet, arra hivatkozva, hogy a harmadik tanú vallomása alapján elvesztette a sértett a pert.
Eddig sem volt sok okos ötlete, de az a hozzáállás azért felháborító.
Mit tehet a sértett?
Sok-sok kérdés merült fel benne, ezek a következők:
A múlt tárgyalások azt mondta a bíró, hogy szabálytalan idézés miatt nem jelennek meg a sértett tanúi. Másnap a vádlottak felkeresték az egyik tanút, hogy a bíróság megbünteti, mert nem jelent meg a tárgyaláson. A bíróság meg is büntette. Tudhat erről a vádlott ügyvédje?
Mit lehet tenni, ha a bíró ellenségesen viselkedik a sértettel szemben, mindent elutasít és mindig a vádlottaknak ad igazat?
Mit tehet a sértett az ügyvédjével, aki nem igazán erőlteti meg magát a per alatt?
Végül, ha a sértettnek elmegy a kedve az egésztől visszavonhatja még a magánvádját? Ebben az esetben milyen költségeket róhatnak ki rá?
Köszönöm, ha segítenek.
Ja, és nagyon szorít az idő.........