Ez azért nem feltétlenül van így. A Pp. például a döntés meghozatala után még 15 napot ad írásba foglalásra, és még 8-at postára adásra. A Be. meg ennél is hosszabb határidőt hagy. Tehát: attól függ, milyen eljárásról beszélünk.
visszadátumozás minek minősül?
A döntés (határozat, végzés stb.)akkor tekinthető határidőben meghozottnak, ha azt határidőn belül postára is adják. A fellebbezési, kifogási stb. határidők pedig a döntés kézhezvételétől számítódnak.
(A másik fél határideje is megtartott, ha legkésőbb a határidő utolsó napján postára adja pl. a fellebbezést.)
Elméletben közokirat-hamisítás lenne, de sajnos az sem irreális, hogy a döntés meghozása után tényleg hetekkel később kerül postára.
Lehet hogy tévedek: de szerintem ilyenkor a postára adás számít, nem a levélre nyomtatott dátum. Mindig őrizd meg ilyen leveleknél a borítékot! Én már nyertem így vitát parkolási céggel szemben!
Tisztelt Fórumozók véleményét kérdezném:
dokumentumok, hivatalos válaszok visszadátumozása minek minősül?
Mostanában több állami szerv úgy trükközik a 30 napos válaszadási határidő betartásához, hogy annak eltelte után egy-másfél hónappal adja postára válaszát, de a levelet a 30 napon belülre keltezi. A jelenség: a levél dátumozása után másfél hónapos dátumot mutat a feladási postabélyegző keltezése.
Jogvesztő határidőkből kicsúszás miatt elég kellemetlen.
Tehát, minek minősül?
Hogyan lehet elejét venni ennek a trükközésnek?