Kérdezném a tisztelt fórumozókat, a tárgyaláson a sértett gyakorlatilag hogyan érvényesítheti kérdezési, felszólalási jogát?
A Be. 286.§ (3) szerint a vádlott és a tanú kihallgatását követően hozzájuk... a sértett... kérdést tehet fel. A Be. 316.§ szerint az ügyész után a sértett, a magánfél és az egyéb érdekeltek felszólalhatnak
Hogyan megy ez gyakorlatilag? A kihallgatás után a sértett felteszi a kezét és jelzi kérdezési szándékát a tárgyalást vezető bírónak? Az ügyész perbeszéde után hasonlóan kézfelemeléssel? Vagy, tárgyalás előtt írja fel papírra és tegye a bíró elé?
Tárgyaláson a sértett...
kismukk
2011.03.19. 11:44
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.03.19. 12:23
Megkérdezi a bíró. Ha nem kérdezi meg, akkor jelezni kell neki, hogy kérdezze meg.
ObudaFan
#
2011.03.19. 12:31
A bírók gyakran érzik úgy, hogy a sértett úgysem akar hozzászólni, ilyenkor nyugodtan jelezd. Engem sértett tanúként egyszer a bíróság - nyilván merő jóindulatból - szakaszosan úgy idézett, hogy nem is tudtam róla, hogy csak az én meghallgatásom kezdődik az idézésben írt időpontban, de a tárgyalás már hamarabb kezdetét veszi.
kismukk
#
2011.03.26. 19:36
Éppen a jelzés mikéntje iránt érdeklődtem...
Ideális lenne, ha a kézfeltartásra bíró odafigyelne. Attól tartok, erre inkább azt fogja mondani, hogy ne zavarjam a tárgyalást.
Talán mégis, tértivevényesben lehetne neki megírni a kérést.