erdogazda:
„ki van emelve, hogy a tárgyaláson nem vesz részt az ügyész.”
Azonban a Be.241. § (1) szerint "A tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező"
(vagy ügyészségi titkár, illetve fogalmazó is lehet)
Furcsa, hogy büntetőperben ügyész nincs, rá kellene kérdezni.
„Akkor a bíró még szabhat ki magasabb büntetést is, akár börtönbüntetést akkor ha nem volt eddig büntetve a vádlott?”
Szabhat.
„Ha pénzbüntetést szab ki a biró, akkor lehetséges részletfizetést kérni, attól függetlenül, hogy van munkahelye, de nem egy nagy fizetéssel?”
Lehetséges. Érdemes még a tárgyaláson, mert akkor még illetékmentes.
igen ez szerepel a vádiratban, hogy pénzbüntetés. Ugyanakkor az is ki van emelve, hogy a tárgyaláson nem vesz részt az ügyész.
Akkor a bíró még szabhat ki magasabb büntetést is, akár börtönbüntetést akkor ha nem volt eddig büntetve a vádlott?
Ha pénzbüntetést szab ki a biró, akkor lehetséges részletfizetést kérni, attól függetlenül, hogy van munkahelye, de nem egy nagy fizetéssel?
erdogazda, sajnos attól még börtönbe zárhatnak. (Kivéve ha az, amit elkövettél, csak pénzbüntetéssel büntethető.)
Mondjuk ha az ügyész csak pénzbüntetést kért, akkor nem valószínű nagyon súlyos büntetés.
For God and Ulster
Szerintem, börtöntől végképp nem kell tartani...
Utolsó szó jogán is (vádlotti meghallgatáson is előtte) előadhatod enyhítő körülményeidet, kérheted a pénzbünti mérséklését is.
Tiszteletem!
Kérdésem most nagyon bután fog hangzani, de nagyon kiváncsi vagyok rá.
Ha a vádiratban ott szerepel, hogy inditványozom, hogy .....itélje.: pl.: pénzbüntetésre a vádlottat akkor a
vádlott nyugodt szívvel mehet a tárgyalásra, mert nem fogják bezárni a börtönbe, sem előzetesbe tenni?
Elnézést a kérdésért, de nagyon rettegek egy tárgyalástól,mint vádott.
„Hol lehet erről az ügyészes dologról olvasni, hogy január 1-től kötelezően ott kell lennie? ezt nem találom sehol sem.”
72/2009. (VII. 10.) AB határozat
„lenne még olyan kérdésem, hogy a bünügyi nyilvántartásból mikor törlik ki az embert ha nem itélik el sem börtönre sem pedig felfüggesztésre?”
2009. évi XLVII. törvény
a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról
18. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén,
aa) öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ab) öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, vagy
kell nyilvántartani.
(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig kell nyilvántartani.
(3) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett
b)
kell nyilvántartani.
(4) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig kell nyilvántartani.
19. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén
kell nyilvántartani.
(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás büntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig kell nyilvántartani.
(3) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig kell nyilvántartani.
20. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat
számított három évig kell nyilvántartani.
elnézést arra gondolok, hogy ha fénykép és ujjlenyomatot vettek még 2 évvel ezelőtt akkor azt mikor törlik ki?
lenne még olyan kérdésem, hogy a bünügyi nyilvántartásból mikor törlik ki az embert ha nem itélik el sem börtönre sem pedig felfüggesztésre?
Hol lehet erről az ügyészes dologról olvasni, hogy január 1-től kötelezően ott kell lennie? ezt nem találom sehol sem.
De az ügyész is ott lesz, mert január 1-jétől minden tárgyaláson kötelező az ügyész részvétele.
Nem csak azt kérdezik meg. Ha ellentmondás van, a bíróság vizsgálja az okát, és végül a bíróság mérlegeli, hogy melyik tanúvallomásnak lehet hitelt adni, melyiknek nem.
mi van abban az esetben ha pl. az egyik tanú nem ugyanazt mondja mint a rendőrségi jegyzőkönyvbe hanem másként adja elő?
vagy a tanutól csak kérdeznek vagy csak azt annyit tesznek fel neki kérdésként, hogy fentartja-e azt a vallomását hogy fenttartja-e azt amit a rendőrségen mondott? hogyan müködik a tanuk meghallgatása?
Ha nincs ott az ügyész, 8 napja van fellebbezni a kézbesítéstől.
Akkor fellebbez, ha nem ért egyet vele.
A tanúkat először számbavétel végett együtt hívják be, majd vallomástételre már egyenként.
nagyon szépen köszönöm.
további kérdésem még az lenne, hogy:
amennyiben az ügyész nem vesz részt a tárgyaláson és a bíró hoz egy ítéletet és azt 3 napon belül az ügyészség vagy elfogadja vagy nem.
milyen esetben nem szokták elfogadni az ítéletet és súlyobbítást kérni?
ha a tanukat szólitják, akkor őket egyenként vagy egyszerre csődül be a nép?
Általában jogerős ítélet után érkezik a behívó. Kimondottan súlyos bűncselekményeknél hozott ítéleteknél fordul elő az azonnali letartóztatás.
azt lehet tudni, hogy milyen esetekben vannak ott illetve hogy ha valaki börtönbüntetést kap akkro abban az esetben -ha addig szabadlábon védekezett- akkor azonnal viszik e vagy majd kapja a meghivót a börtöntől?
Nem.
Nem feltétlenül.
a tárgyalásokon minden esetben van rendőr is aki felügyeli a biztonságot vagy nem?
Arra lennék kiváncsi, hogy ha valakit nem itélnek börtön büntetésre akkor is ott vannak a rendőrök a vádlott mellett ha szabadlábon védekezett eddig is?
értem, köszönöm.
A tanú (ha sértett, ha nem) nem lehet jelen, amíg őt magát meg nem hallgatják. A terheltet általában hamarabb hallgatják meg, mint a tanúkat.
még egy kérdésem lenne: a sértett a teremben van, mikor a gyanúsított vallomást tesz, vagy csak később hívják be?
Nincs mit.
köszönöm a választ!
Leszámítva a különösen védett tanú esetét, vagy azt a ritka esetet, hogy a bíróság a vádlottat kivezetteti a teremből, ez így zajlik.
szép délutánt!
én is "idepofátlankodnék" egy kérdéssel, ha szabad: amikor a sértett vallomást tesz, akkor a vádlott előtt teszi ezt? értem ezalatt, hogy a következőképp zajlanak az események?
a vádlott ül, a bíró szólítja a sértettet. a sértett a "pulpitushoz" sétál, és belekezd a vallomásába. ekkor a vádlott a helyszínen van, ül, és voltaképp (teremmérettől függően) a sértett háttal áll a vádlottnak, köztük mindössze pár méter távolság van?