Tisztelt fórumozók!A gyermekemet az apja kisbaba korától kezdve megtagadta. Az előző házasságából és a későbbi házasságából született gyermekeit viszont látványosan nagyon szerette.
A gyermekemnek ez nagyon fájt. Felnőtt korára egészen rögeszméjévé vált, hogy mivel különb őnála az a másik két gyermek, hogy azokat elfogadta az apja, őt meg nem.
Mi ennek ellenére szép, emberhez méltó életet éltünk. Felnőtt korára anyagilag is szépen alakult az életünk, lett külön autója, lakása, stb. A rögeszméje ennek ellenére egyre erősebben foglalkoztatta.
Amikor úgy érezte, hogy bajban van orvosi ill. pszichológusi segítséget kért. Az orvos nem a tőle elvárható gondossággal foglalkozott vele, a pszichológus félre kezelte és ennek következtében bekövetkezett a tragédia.
Halála után is megtagadta, de a hagyatéki tárgyalásra ügyvédet fogadott, hogy gyermekem hagyatékából részesüljön, illetve másik két gyermeke és az időközben született unokája is. A gyermekem vagyona az én szülei örökségemből és az én jövedelmemből származott.
Kérdésem: Jogi úton felelősségre lehet-e vonni az apát a szülői elhanyagolás,annak következtében kialakult lelki betegsége és abból adódó halála miatt?
Én soha egy gondolat erejéig nem bántottam őket, de a közelmúltban történtek miatt úgy érzem, a gyermekem emlékéért meg kellene tennem, hogy szembesüljön az elmúlt 25 év alatti viselkedésének következményeivel és ha a törvény lehetőséget ad rá, akkor bűnhődjön.
Sértett helyébe lépő hozzátartozó
kismukk: "A c) bek. szerint felvilágosítást kérhetsz betekintési jogaidról a bíróságon, - tedd meg!"
Megtettem. Azt mondták, hogy természetesen jogom van az iratbetekintésre, másolat kérésére. Vigyek vmilyen igazolást a rokoni kapcsolatról (szül. anyakönyvi kivonat vagy hagyatéki végzés) meg a halotti anyakönyvi kivonatot, és a Be. 51. § (3) bekezdését kinyomtatva. Ha a kezelőirodának ennyi érv nem elég, akkor kérjem írásban, csatoljam a fentieket, és a bíró engedélyezi - arra már nem mondanak nemet.
Köszi mindenkinek, innen már menni fog.
+1
A Be. 193. § (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy a sértett megtekintse az iratokat.
(6) A nyomozás iratainak az (1), illetőleg a (3) bekezdés szerinti ismertetését követően a sértettet értesíteni kell arról, hogy a nyomozás iratait megtekintheti, és gyakorolhatja az őt a nyomozás során megillető más jogokat.
Márpedig véleményem szerint ha a nyomozás befejezésekor megnézheti, akkor utána is megnézheti. Az őt érintő iratok azt jelentik, ha más sértett is van a bűnügyben pl. más bűncselekmény miatt, de az elkövető ugyanaz (van ilyen), akkor csak azokat az iratokat nézheti meg, amelyben ő a sértett. Amit megnézhet, arról fénymásolatot is kérhet.
kismukk:
Kérdezek én, de egy bíróságon belül sem egységes a válasz ... Köszi a tippeket, ha van mire hivatkoznom, akkor talán több sikerem lesz.
"az eljárás őt érintő irataiba betekintsen" ... itt a fórumon azt találtam erről, hogy ha több bcs lenne több terhelttel, vagy egyesítenének több ügyet, akkor a sértett csak a saját ügyébe tekinthet bele.
Dr.Attika:
Ezt konkrétan a kezelőirodán mondták, hogy jöjjön be a sértett, neki odaadják az aktát, nekem nem.
Nem fellebbezni akarok, tudom, hogy nincs hozzá jogom. Polgári jogi igény nem része az ítéletnek. De észrevételt tudtommal tehetek az eljárás bármely szakaszában (Be. 51. § (2) bek. b. pontja), tehát akár a más által benyújtott fellebbezésre is. Ez viszont a fellebbezés indoklásának ismerete nélkül üres jog lenne.
műértő laikus:
Még nézd meg a 10/2003.(V.6.) IM-BM-PM együttes rendeletet.
Ebben a 2.§ (5) bek. szerint: A bírósági eljárásban ...a sértett...részére a másolat kiadása nem korlátozható.
Tisztelt műértő laikus!
Az édesanyjának sem adnákki, ha kérné. Az első fokú ítélet, ha tartalmaz polgári jogi igény elbírálását, akkor azellen benyújthatna fellebbezést, egyéb más része ellen az ítéletnek nem. A bíróság jogszerűen járt el.
A jogokat a 2.bek. sorolja fel, köztük:
- "...az eljárás őt érintő irataiba betekintsen,"
Lehet, hogy a fellebbezésben foglaltak téged nem érintenek?
A c) bek. szerint felvilágosítást kérhetsz betekintési jogaidról a bíróságon, - tedd meg!
Kérj egy jogvégzett, Be-ben jártas felvilágosító személyt, mutasd meg neki a kinyomtatott paragrafust és kérd meg, magyarázza el és bizonyítsa jogszabályhelyekkel, milyen betekintési jogod van.
Tisztelt Fórumozók,
Közlekedési ügyben szeretném iratbetekintési jogomat gyakorolni, sértett helyébe lépő hozzátartozóként, mivel édesanyám a baleset következtében elhunyt. Ez az ügyészségen és első fokon gond nélkül működött, de most a másodfok nem hajlandó megmutatni az aktát. A sértettnek kiadnák, ha élne, nekem nem, hiába hivatkoztam szóban a Be. 51. § (3) bekezdésére. A kezelőiroda felhívta a bírónőt, ő sem engedte. A büntető kollégium vezetőjénél csak annyit értem el, hogy megkaptam az elsőfokú ítéletet eredetiben (vmiért nem postázták ki), meg elmondta, hogy ki fellebbezett, amit eddig is tudtam. Én viszont a fellebbezésben foglaltakat szeretném megismerni, valamint az elsőfokon esetleg született egyéb iratokat.
Jól értelmezem, hogy a sértett halála esetén a helyébe lépő hozzátartozónak (nem magánfél, nem pótmagánvádló, csak sértett) pontosan ugyanolyan joga van iratbetekintésre, másolatkérésre, indítvány és észrevétel tételére, mint a sértettnek lenne? Ha a T. Bíróság ezt másképp gondolja, akkor mit tehetek? Annyi idő már nincs a tárgyalásig, hogy írásban adjam be, és az írásos elutasítást panaszoljam meg.
Köszi előre is,
műértő laikus
