Sértett hiánya


jumbox # 2017.03.21. 16:05

Tisztelt Öreg tölgy,

Több mint 4 hónap után elbírálták a panaszomat, és átminősítették tőkebefektetési csalás kísérletére.

Ami úgy gondolom minden tekintetben jobb.

Kicsit jobban is érzem magam, talán lesz erőm szembeszállni velük. Mintha lenne értelme....de csak mintha.

Üdv, jumbox

lajcsó # 2017.03.02. 09:01

"az ügy érdemében érdemes védekezni (nem tettem azt, amivel gyanúsítanak, nem bűncselekmény az, amit tettem stb.) nem pedig eljárásjogi kibúvókat keresni."
Éppen lehet eljárásjogi "kibúvókat" is keresni, csak nem laikus szinten.

Öreg Tölgy # 2017.03.02. 05:48

Tisztelt jumbox,

valóban vannak a nyomozás során is határidők, de azok egyike sem jogvesztő, még a vád sem lesz törvénytelen, bármiféle eljárási szabálysértés esetén sem. Ha megengedi, korábban is javasoltam már, hogy az ügy érdemében érdemes védekezni (nem tettem azt, amivel gyanúsítanak, nem bűncselekmény az, amit tettem stb.) nem pedig eljárásjogi kibúvókat keresni. Már csak azért sem, mert ez itt nem Amerika, a hatóság részéről bármiféle esetleges eljárási szabálysértés következménye nem a vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése. Úgyhogy ezzel a tárgyaláson nagyjából semmit nem lehet kezdeni. Egyébként abból, hogy a gyanúsítás óta, 4 hónap alatt Önhöz sem szóltak, egyáltalán nem következik, hogy az ügyben nem történt semmi (pl. szakvéleményt szereznek be, különböző megkeresésekre várnak választ stb.).

Az, hogy a gyanúsítás elleni panaszát sem bírálták el, az valóban törvénysértő, de mint ahogy már azt is említettem, e mulasztás miatt is élhet panasszal.

jumbox # 2017.03.01. 10:43

Tisztelt Öreg Tölgy,

2016. november 9-én gyanúsítottak be, amit megpanaszoltunk.

Az azóta eltelt lassan 4 hónapja semmi nem történt.
Nem bírálták el a panaszt, nem vádoltak be, egyszerűen semmi hír.

Ha tárgyalásra kezdeni a dolog ezzel lehet valamit kezdeni? Hiszen láthatóan nem gondolják komolyan a dolgot. Vannak határidők amelyeket be kellene tartani, jól gondolom?

KÖszönettel

Öreg Tölgy # 2017.01.10. 06:26

T. jumbox,

szerintem még nincs vád, csak gyanúsítás, és higgye el, ez nem csak "jogi huncutság", van tartalmi különbség is e szavak jelentése között.

Én azt javaslom, ha úgy érzi, hogy nem követett el bűncselekményt, akkor álljon bele, mert utólag megbánhatja, és akkor már nem lehet tenni (szinte) semmit. A gazdálkodáshoz, pénzügyekhez gazdasági társaság vezetőjeként nyilván ért, használja ki azt.

jumbox # 2017.01.09. 20:26

Tisztelt Öreg Tölgy!

Köszönöm a válaszát!

Műszaki mérnökember lévén, nagyon nehezen értem meg a jogi huncutságokat....de abban egyetértünk h a Kúria jobban ért a jog értelmezéséhez mint én...

Még gondolkodom, h beleállok-e és próbálok érvelni, vitatkozni velük, vagy hagyom az egészet, és tárgyalás nélkül elfogadom amit mondanak. Ha mégis beleállok, nagyon nehéz harcnak tűnik ez, főleg h egy hatóság a feljelentő...Dávid és Góliát harca lesz, véleményem szerint. A jelenlegi vádat is elég izzadságszagúan és nehezen teremtették elő. Egy társaság vezetőjeként nekem nem lenne tisztem ismerni minden egyes jogszabályt. Volt könyvvizsgálati levél, ez alapján léptünk tovább. Miért kellett volna a levél elé, mögé nézni?

Szerintem a fentiek okán a vádemelést nem fogom megúszni, bár az ügyésszel még lesz egy találkozóm.

Megfogadom amiket írt, és átgondolom. Pl. másokat nem bírtunk tőkebefektetésre vagy eladásra, csak közzétettük a tőkemelés tényét....

A panasz elbírálásának késésért meg újból megpanaszolom.

Öreg Tölgy # 2017.01.09. 19:26

T. jumbox!

Maradjunk annyiban, hogy a Btk. szerint nem kell sértett, és az LB (ma már Kúria) nem felülírja, hanem értelmezi a törvényt, és ehhez feltehetően - minden bántási szándék nélkül - jobban értenek, mint Ön, tekintettel arra, hogy a jog teljes rendszerét a maga összefüggéseiben ismerik, nem pedig egy kiragadott félmondaton lovagolnak.

Azt javaslom, ilyen "amatőr jogászi" kísérletek helyett, amik szükségképpen bizonyosan soha nem fognak eredményre vezetni, az ügy érdemében érveljen, ahogy azt előző posztjában is tette. Miért nem volt eltúlzott az érték, mit nem vett figyelembe a kirendelt szakértő, miért nem volt hamis az eredeti értékbecslés, esetleg miért nem irányult mindez arra, hogy másokat tőkebefektetésre vagy tőkekivonásra bírjon stb.

A panasz elbírálásának elmaradása (amit egyébként külön megpanaszolhatna újra) valóban nem akadálya a vádemelésnek, de az egyáltalán nem biztos, hogy a vádat fognak emelni. Ha sikeresen védekezik az ügy érdemében, akkor simán lehet, hogy megszüntetik az eljárást nyomozati szakban. Ez gazdasági ügyekben egyáltalán nem ritka.

jumbox # 2017.01.09. 12:50

Köszönöm Öreg Tölgy!

Igen, ezt az LB állásfoglalást én is megtaláltam...

Tehát az LB állásfoglalása a btk-n felül van? Magyarul a btk szerint KELL h legyen sértett, azonban ha az LB mást mond akkor mégsem kell?
Ez tényleg így működik?

Dióhéjban a történet: egy társaság elnökeként megvásároltunk egy céget X HUF-ért, az érték könyvvizsgáló által kibocsátott levél alapján volt meghatározva. A könyvvizsgáló egy értékbecslés alapján adta ki a levelet, amelyet az értékbecslő cég nem írt alá, abban az időpontban amikor átadta azt a könyvvizsgálónak. Ettől a könyvvizsgáló kiadta a véleményét. Az értékbecslésben én is részt vettem. Az értéken tőkét emeltünk, új rv-k kibocsátásával. A hatóság vizsgálatot kezded az eset után 1 évvel. Az értékbecslő ekkor már nem ismerte el magáénak a dokumentumot, gondolom azért, mert a kérdéses cég amelyet érték-becsült az értékbecslő cég ügyvezetőjének közeli hozzátartozója nevén volt. Azt nyilatkozta nem tudja ki készítette, gyakorlatilag mindent hárított. A hatóság ezek alapján hamisnak nyilvánította az értékbecslést, a benne lévő értékkel (hamis adat), és onnantól minden mást is, ami ehhez kapcsolódott. Tőkeemelés, miegymás. A feljelentés után a rendőrök csináltattak egy értékbecslést, "szakértővel", (egy vaskalapos könyvvizsgálóval, aki a startup cég fogalmát hírből sem ismeri, és egy cég értékét csak a könyvben lévő értékek alapján becsüli) aki megállapította, hogy nem ért annyit a cég akkoriban. Hogy mennyit ért azt nem állapította meg. Jelenleg már többet ér, mint amennyit akkor adtunk érte, egyébiránt, és mi a jövőbeli értékét próbáltuk megfizetni, 3 évvel ezelőtt, illetve azt h egyáltalán megszerezhettük...akkoriban ezeket a cégeket nem lehetett megvenni, nem adták el őket... Persze az értékbecslés fogalmazásában sok minden nem szerepel, és ilyenkor ugye minden szónak, vesszőnek értelmet keresnek.

Nem érzem az erőt magamban, hogy megharcoljam a fentieket, egy 1,5-2éves tárgyalás sorozatban, milliós ügyvédi költséggel.. :(
(csak azért írtam le, h más okuljon!!! Mindig mindent alá kell íratni, akkor azonnal!)

Gondolom a panasz elbírálásának késése, vagy meg nem történése nem befolyásolja az ügyet, ettől még vádat fognak emelni....ugye?

Köszi

Öreg Tölgy # 2017.01.08. 13:53

Az, hogy a nyomozó hatóság a gyanúsításban milyen minősítést közöl, teljességgel közömbös. Pusztán az, hogy a kísérlet megjelölését elmulasztották, semmit nem jelent.

Egyébként számtalan olyan bűncselekmény van, aminek nincs természetes vagy jogi személy sértettje. A tőkebefektetési csalásnak is csak passzív alanya, ami nem feltétlenül azonos a sértettel, de ez most mindegy. A lényeg, hogy a tőkebefektetési csalás csak elnevezésében csalás, ténylegesen a csaláshoz képest előrehozott büntetőjogi védelmet létesít, a befektetők tényleges megkárosítása már alkalmazási körén kívül esik.

http://www.lb.hu/…etesi-csalas

Egyébként most már a bűncselekmény neve sem tőkebefektetési csalás, hanem tiltott piacbefolyásolás - Btk. 411. § (3) bekezdés - de ha az elkövetés még a régi Btk. hatálya alatti, akkor feltehetően azt kell alkalmazni.

A panaszt viszont tényleg el kellett volna bírálni, de a kézbesítés gyakran késik (néha el is marad).

jumbox # 2017.01.08. 13:14

ok, viszont akkor az "..elkövetésének kísérlete" szóhasználatnak kellene benne lennie a gyanúsításban, nem?

A panasz elbírálásának elmulasztása, késése az smafu?

Kicsit vicces ez az egész ügy, így 3 év távlatában, de akkor is komolyan kell vennem, mert innentől bármi megtörténhet. Itt nem mennék bele a részletekbe, de természetesen vitatom az egészet.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.01.08. 12:32

Attól még a kísérletet elkövethetted.

jumbox # 2017.01.08. 11:44

Ebből:

...
A bűncselekmény sértettje

A bűncselekmény sértettje a befektető, hiszen a bűncselekmény elkövetője azért cselekszik és tájékoztat valótlanul, hogy a passzív alany valamit tegyen, tőkét befektessen vagy tőkebefektését emelje, illetve tőkét eladjon vagy tőkebefektetését csökkentse.

A törvényi szóhasználatból eredően a befejezett bűncselekménynek legalább két sértettje van, egyik sértettnél azonban elég csak kísérletet megállapítani.
...

Igazából nem a számosságon van a hangsúly, hanem azon hogy nincs egyetlen sértett sem...

Burn Out # 2017.01.08. 11:35

"másokat" szóból?

Burn Out # 2017.01.08. 11:34

a Btk. melyik rendelkezéséből sikerült levezetni ezt a 2 sértettes dolgot?

jumbox # 2017.01.08. 11:26

Üdvözlet,

Egy hatóság hivatali feljelentése alapján, 3 év után, begyanúsítottak egy eléggé bonyolult ügyben, tőkebefektetési csalás (valótlan adat közlése) miatt.
Azonban nincs sértett, csak feljelentő van, "aki" egy hatóság. A Btk. alapján minimum 2 sértettnek kellene lennie ilyen esetben.
Nem kellett volna már rég megszüntetni az egész eljárást a sértett hiánya miatt?
A gyanúsítás ellen panasszal éltem, rég eltelt a 30 nap, de nem bírálták el. Ezzel lehet valamit kezdeni?

Köszönettel,

jumbo