halált okozó s.t.s, vagy emerölés


bootmaker # 2005.06.29. 18:48

Na jó, "m" helyett "b" :(

B

bootmaker # 2005.06.29. 18:47

Na jó lehet hogy mocsok vagyok, de talán nincs is hiba a címben, lehet hogy nem is hiányzik onnan az az "m".
Csak arra gondolok amiket az áldozatról lehettet hallani, a viselkedése a modora stb.
Persze tudom hogy ölni bűn, de itt is fennáll az a tétel, hogy az áldozatok jelentősen hozzájárulnak ahoz, hogy azok legyenek.
B

dr Zákányi Csaba # 2005.06.29. 18:44

Hát... nekem doloressa magyarázata nem volt érthető - persze ez engem minősít, jól tudom én azt.
Utolsó mondatában azonban a tettestől "elvárható" körültekintést említi, mely nyilván nem ugyanaz az általam vázolt példában a két elkövető esetében. A kérdésem pont erre vonatkozott.
Az izomagyú egyébként sok esetben nem tudja, hogy mit csinál, ő csak "befenyít" - mondjuk, ahogy a filmekben látta. Vagy olyan aljas, hogy nem zavarja akár a halálos következmény.
Én azt szeretném tudni tehát, hogyan dönti el a bíró egy ilyen esetben, hogy a dolog szándékon túlterjedve, vagy eshetőleges szándékkal történt. Hisz ez nagyon nem mindegy.

Nick Name # 2005.06.29. 17:39

Alapvetően egyetértek doloressaval. Viszont észrevettem egy "súlyos" hibát a címben! :))


Nick Name

doloressa (törölt felhasználó) # 2005.06.29. 15:08

A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve

dr Zákányi Csaba # 2005.06.29. 14:50

A Simon Tibor féle ügy kapcsán jutot eszembe:
Úgy tudom, szándékos emberölés akkor állapítható meg, ha bebizonyosodik, hogy az elkövető tudatában volt annak, hogy cselekménye akár a sértett halálát is okozhatja. A Simont agyonverő hong-kongi karatefilmeken szocializálódott baromagyúaknál ez erősen kétséges.
Ha mondjuk egy agysebész rúg fejbe valakit, akkor tehát megáll az emberölés, ha az előbbiek, akkor meg halált okozó súlyos testi?
Figyelembe veheti a bíróság ilyen esetben az IQ-t, vagy szakképzettséget?