Guiscardo (törölt felhasználó)
2006.01.28. 16:05
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve
Btk. 87 / C. §
- 1
- 2
ObudaFan
#
2006.01.28. 10:41
Jó lenne, ha akárki megérthetné, csak fejlett dogmatikai rendszerrel rendelkező jogágakban ez a törekvés ritkán vezet eredményre.
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.01.28. 09:01
Hogyne. Csakhogy te jócskán túlterjeszkedsz ezen az - önmagában helyes - szabályon, amikor azt hirdeted, hogy már a jogi normaszöveg megalkotásakor is mellőzhetőek - sőt: mellőzendőek* - a nyelvi szabályok.
Igazad is van: mi lenne itt, ha akárki megérthetné a jogszabályokat, emelyek őt jogosítják és kötelezik.
*Ha érted ezt a köznyelvi distinkciót...
ObudaFan
#
2006.01.27. 22:47
Ezt nem kell megírnom, mert sokan megtették helyettem. :) Egyik kedvenc: Takács Péter: Nehéz jogi esetek 197-200. A leggyakoribb megfogalmazás pedig: "nyelvtani értelmezés esetén ha eltér a köznyelvi értelem és a szaknyelvi, akkor az utóbbit kell alapul venni", mint minden szakmában. Pl. el tudok olvasni egy könyvet az agysebészetről, de inkább ez után még nem kezdek agyat operálni.
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.01.27. 18:24
„ha egy laikus nem érti és bosszankodik, akkor igaza van, mert neki is érthetővé kellene tenni, de a joggyakorlatban ez teljesen egyértelmű. ”
Ez nálad lassan elméletté érik. Írhatnál egy dolgozatot a tételedről, miszerint a jogi normaszövegekben nem kell követni a magyar nyelv szabályait.
the big cat
#
2006.01.27. 18:01
Ja, bocs, a Btk-val nincs semmi bajom, számomra egyértelmű volt az idézett jogszabályhely.
ObudaFan
#
2006.01.27. 16:51
Ez gyakorlatban az 1-5-ig és a 2-8-ig terjedő büntetési tételeket jelenti, mert más emlékezetem szerint ebben a tartományban nincs. Egyébként mielőtt leszeditek a keresztvizet a kodifikátorokról - sok hiba van a legfontosabb jogszabályokban is, ez a megfogalmazási mód azonban a Btk-ban teljesen általános, több évtizedes hagyománya van, nem a tárgyalásról lemondással kezdődött. Így ha egy laikus nem érti és bosszankodik, akkor igaza van, mert neki is érthetővé kellene tenni, de a joggyakorlatban ez teljesen egyértelmű.
the big cat
#
2006.01.27. 11:28
Meg hát azért egy elhibázott hatósági vagy bírósági döntés ellen csak lehet fellebezni, tehát még van sansz, egy elhibázott jogszabály ellen nemigen lehet a jogon belül semmit tenni, a hülyeség nem alkotmányellenes.
drpici
#
2006.01.27. 11:05
Hát igen...ez lenne az ideális.
A többi területről persze ugyanúgy elmondható, h sajnos nem feltétlenül a legalkalmasabb személyt választják (lásd az olyan fogalmazókat pl., akik adott esetben 6-7 év alatt tudták csak elvégezni az egyetemet, viszont jó helyre születtek...ha sikerül ellavírozniuk néhány évig, akár tisztelt bíró hölgyek és urak válhatnak belőlük...)
Az igazán nagy baj az, h ha már a jogszabályok is rosszak, akkor a jogalkalmazó hiába ért(ene) ahhoz amit csinál...
the big cat
#
2006.01.27. 10:38
Az a helyzet, hogy kodifikátorként nagyon komoly jogdogmatikai, és jogtudományelméleti hátér, valamint alkalmazói gyakorlat egyben szükséges. Már ahhoz, hogy általában valaki színvonalas jogszabályokat alkosson.
drpici
#
2006.01.27. 10:15
bigcat, úgy tudom terveznek ehhez hasonlót, a kodifikátor szakjogász képzéssel, mármint hogy a közig.-ben csak az tölthet majd be ilyen munkakört, aki azt elvégezte. Persze ez még mindig nem szakvizsga és a több éves gyakorlattól nagyon távol áll...
Hiába, ez az olcsó...
drpici
#
2006.01.27. 10:11
Ó...köszönöm!
Most már emléxem, h erre végül a zv időszakban is rájöttem (akkor magamtól - hiába örexem :), v legalábbis nem volt türelmem eleget törni a fejem. :))
A jól képzett kodifikátorokkal kapcs.: Magam is hasonlóval kezdtem egy minisztériumban ösztöndíjasként, 0 tapasztalattal, persze ellenőrizték, amit csinálok, de mindenesetre másfél hónapos működésem eredményei ma már közlönyben olvashatók...természetesen az én alkotásaim inkább javítják a frissen végzett „jogalkotókról ”kialakult képet. :)) De mivel nem mkinek van ehhez tehetsége :) érthető egyes jogszabályaink kifogásolható minősége...
Még 1x köszönöm a magyarázatot!
the big cat
#
2006.01.27. 09:53
A kodifikátori munakörhöz én külön szakvizsgát írnék elő, és vagy 20 év jogi gyakorlatot.
Aki alkalmazza a törvényt annak kell legalább 3 gyakorlat, aki meg írja, az ugorhat mindjárt be rite diplomával...röhej...
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.01.27. 09:49
Meglehet, a fogalmazása nem a legszerencsésebb (sőt, elég szerencsétlen), de a kiszabható büntetési tétel maximumára vonatkozik. Vaagyis a "kettőtől nyolcig" a hatálya alá tartozik.
Megjegyzés: láttam egyszer egy álláshirdetést. Az IM keresett "frissen végzett" jogászokat "kodifikátori munkakörbe". Hát ez az...
drpici
#
2006.01.27. 09:40
Köszi, de eddig én is értem, mármint nyelvtanilag, h mi van leírva, csak az nem világos, h melyik az a bcs., amelyik 5 évet meghaladó, de 8 évnél nem súlyosabb szv-sel büntetendő.
2-8 esetében, nem biztos, h meghaladja az 5 évet.
Ha pedig nem haladja meg, akkor az már a b) vagy c) pont alá esik...
_Lala_
#
2006.01.27. 09:32
Olyan bűncselekmény, amelynél a kiszabható legnagyobb büntetés >5 év, de <=8 év.
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.01.27. 09:27
Nyilván azokra bűncselekményekre, amelyekre a bíróság - "normál" eljárásban - kiszabhat öt évnél hosszabb szabadságvesztés büntetést, de nyolcnál többet nem. Pl. a "két évtől nyolc évig" terjedőkre.
drpici
#
2006.01.27. 09:09
Sziasztok!
Az lenne a kérésem, h aki érti h mire vonatkozik az „öt évet meghaladó, de nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény ”, az magyarázza el nekem is! :)
Már amikor tanultam, akkor sem volt teljesen egyértelmű, most pedig nem büntetőjogi területen dolgozom, úgyh sajnos azóta sem világosodtam meg... :)
Köszi!
- 1
- 2
