Irány Strassbourg!


Initram5 # 2006.06.07. 20:03

Valakit itthon szabsértési ügyben elmarasztalt a városi bíróság, már nem lehet fellbbezni - de ragaszkodik ahhoz, hogy tegyünk valamit, vigyük el az ügyet Strasszburgig, az Únijóba.

Kérem, mindenki őrizze meg a komolyságát. :)

Kérdés: van erre lehetőség? Mi ennek a menete? Hol, kik, illeték, stb.?

ObudaFan # 2006.06.07. 20:44
ObudaFan # 2006.06.07. 20:46

Azért jegyezzük meg, hogy a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróságnak az Európai Unióhoz semmi köze sincs.

Initram5 # 2006.06.08. 10:26

Köszönöm, és akkor Luxemburg?

ObudaFan # 2006.06.08. 18:21

Az az EU Bírósága, csak ha már jogerőssé vált a határozat, akkor oda nem lehet előzetes döntéshozatalért fordulni, más oda tartozó kereset meg itt szóba sem jöhet.

Márkameggy # 2009.03.11. 13:34

A strassbourg-i eljárás megindításához milyen iratokat célszerű becsatolni? Mire kell benne kitéri? Érvelésben milyen szempontokat kell kidomborítani? Emberi-életbeli, magyar jogi, nemzetközi jogi, politikai szempontokat? Vagy lehetőleg mindegyik szempontot egyszerre?

Gondolom kell tényállás, kellenek a határozatok, amik sérelmesek. Aztán meg kell jelölni, hogy a határozatok ellen nincs helye belföldi jogorvoslatnak és e határozatok mely pont(ok)on sertik az egyezményt. Ezen kívül mire kell még kitérni? Terjedelem tekintetében mit célszerű irányadónak venni? Elbírálási idő általában mennyi? Nem sok kérdés ez?


Carnivorous Vulgaris

Márkameggy # 2009.03.11. 13:34

Azt kifelejtettem, hogy büntetőjog a topik, de az ügy polgári lenne.


Carnivorous Vulgaris

ObudaFan # 2009.03.11. 19:36
Márkameggy # 2009.03.24. 13:50

Egy kérdés még ehhez kapcsolódóan. Az Emberjogi Bíróság eljárása előtt ugyebár igénybe kell venni "az összes hazai jogorvoslatot".

Ezalatt rendes jogorvoslatokat értik? Mert a felülvzsgálat már nem az, de az igénybe lett véve a szóban forgó ügyben. Nem lett még igénybe véve azonban az alkotmányjogi panasz, amely sikeressége esetén perújítást alapozhat meg polgári ügyben. Ezt még igénybe kell venni? Ha igénybe veszem, akkor az AB határozatának meghozatala után kezdődik a 6 hónapos határidő?


Carnivorous Vulgaris

ObudaFan # 2009.03.24. 17:42

Az alkotmányjogi panasz biztosan nem. A felülvizsgálaton lehet vitatkozni. A Dallos v. Magyarország ítélet szerint az.

Márkameggy # 2009.05.08. 12:17

Még valami: az emberjogi bíróságon milyen terjedelemben kell ismertetni, részletezni az ügyre vonatkozó nemzeti jogot? Kell egyáltalán?


Carnivorous Vulgaris

Grád András # 2009.05.08. 13:23

Kedves Márkameggy!

Csak a hatékony jogorvoslati lehetőségeket kell (és zabad a 6 hónapos szabály miatt) kimeríteni. Polgári ügyekben a felülvizsgálat általában ilyen, a kivételek a Pp-ből levezethetők (pl. 1 millió alatti perérték, azonos döntés első-másodfokon gyermekelhelyezésnél stb.). Az összes többi (pl. perújítás, alkotmánybírósági panasz stb. életveszélyes idővesztegetés, mivel ezek alaphelyzetben (igen csekély kivétellel) nem hatákonyak. Az eljárás írásbeli, tárgyalást szinte soha nem tartnak, és eleinte lehet magyarul levelezni, később már csak angolul vagy franciául. Csak arra lehet hivatkozni, ami az Egyezménybe ütközik, az, hogy a belső jogot megsértették-e stb. a bírák kutyáját se érdekli. A fontosabb iratokat másolatban be kell csatolni, eredetit tilos, mert eleve nem küldenek vissza soha semmit. Elsőre nagyjából ennyi. (Valaha döntéselőkészítő voltam évekig Strasbourgban. Ha részletesebben érdekli: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve, még kapható pár helyen, pl. az egyetemi jegyzetboltban, én követtem el.) Üdv:


dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu

Márkameggy # 2009.05.11. 05:29

Köszönöm a választ.

Továbbra is megköszönnék tanácsokat a hazai jog ismertetésével kapcsolatban. Erre egyik tájékoztató sem tér ki. A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyvét még nem volt módomban megnézni.


Carnivorous Vulgaris

Márkameggy # 2009.05.11. 10:55

Az valóban nem releváns, megsértették-e a hazai jogot. Lényeges viszont az, hogy a hazai jog miként szól és ezáltal tényleg az vezetett-e elkerülhetetlenül az Egyezmény megsértéséhez. Kérdés tehát továbbra is az, hogy ki és milyen mélységben ismerteti a nemzeti jogot a strassbourgi elbírálás során.


Carnivorous Vulgaris

ObudaFan # 2009.05.11. 16:49

Nem, ennek valójában nincs jelentősége. Ezzel együtt a hazai jogot ha más nem, az alperes állam ismertetni fogja.

Márkameggy # 2009.05.19. 06:54

Köszönöm ObudaFan. Csak még egy utolsó kérdés.

Polgári ügyben részítéletet hoztak, és az első részítélet meghozatalától (jogerőre emelkedésétől, és a felülvizsgálati eljárás befejezésétől) számítva eltelt 6 hónapos határidő, amely alatt lehetett volna ez Emberjogi Bírósághoz fordulni.

Az eljárás 6 hónapnál nem régebbi, befejező részben született ítéletek ellen lesz beadva panasz Strasbourg-ba. De az eljárás egészéből következik annak egyezményt sértő jellege.

Ilyenkor lehet hivatkozni az első, 6 hónapnál régebben lezárt ügyrészre is? Tehát nem utasítják el azon a címen, hogy annak a vonatkozásában letelt a 6 hónapos határidő?


Carnivorous Vulgaris

Grád András # 2009.05.19. 07:07

Kedves Márkameggy!

Tudom, hog itthoni ésszel nehéz elhinni, de strasbourgi szempontból a hazai jog alig játszik bármiféle szerepet. Az állam az észrevételeiben persze kitér rá, és a strasbourgi ítélet is ismerteti, de csak mint az ügy belső jogi hátterét, és nem pedig mint az ő ítéletük alapját, mert az 100%-ban az Egyezményen alapul.

Ami a 6 hónapot illeti, megint el kell felejteni a hazai jogot, az fog számítani, hogy az ügyet befejező ítélet érintette-e valamilyen módon az egyébként jogerős részítélettel lezárt jogviszonyt, pontosabban ezen belül az Ön Egyezményben biztosított valamelyik emberi jogát. Ha érintette, még nyitva áll az onnan számított 6 hónap, ha nem, akkor régen lejárt, a részítélet jogerőre emelkedését követő 6 hónap elteltével. Üdv:


dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu

tomi8876 # 2009.06.15. 15:20

Mi folyik a munkaügyi bíróságokon?

T. Grád András és Kedves Fórumozók!

Nekem most van egy jogvitám az egyik munkaügyi bíróságon és a bírónő valami elképesztő módon viselkedik: elírja a jegyzőkönyveket, tévesen oktat ki a jogaimról és több, mint 3 éve húzza a pert, azonkívül egyértelműen elfogult alperes javára. Panaszt tettem már ellene a felsőbb bíróságokon és mindenütt a bírói "függetlenségre" hivatkozva utasítanak el, mondván, nekik nincs lehetőségük beavatkozni az ügybe. Az elfogultsági kifogást lényegében minden indoklás nélkül elutasították, azzal, hogy a fél "szubjektív vélekedése" nem ad alapot az elfogultság megállapítására...

Ez eddig még nem is annyira érdekes, érdekesebb a dologban ennél az, hogy már a második tárgyaláskor találkoztam egy hölggyel (akinek már megjárta a másodfokot is az ügye). Szóval, szerinte mindez nem véletlen, hiszen a munkaügyi bíróságokon a Kjt.-s és a Ktv.-s ügyekben azért nehéz (vagy lehetetlen?) pert nyerni, mert itt költségvetési pénzekből kell fizetnie az államnak,magyarul az állam érdeke éppen az, hogy elveszítsék a munkavállalók ezeket a pereket, így ugyanis meg lehet kímélni a költségvetést jelentős pénzek kifizetésétől (gondoljunk bele abba, mondta a hölgy, hogy egy ilyen bíróságon évente milliárdok sorsáról döntenek).
Nem tudom, hogy igaz-e mindez, de ha valakinek van hasonló tapasztalata, írja meg ide vagy a tomi8876@freemail.hu e-mail címre. (Együtt biztosan többre mennénk.)

_Wasp_ # 2009.06.15. 15:23

én kizártnak tartom, hogy ez szempont lenne.
Vagy ha nem is kizártnak, de nagyon-nagyon valószínűtlennek.


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

tomi8876 # 2009.06.15. 15:31

Pedig beszéltem ügyvédekkel is, akik éppenhogy ezt az álláspontot erősítették meg: a bíróság, mint költségvetési intézmény, éber szemekkel védi a magyar költségvetés érdekeit. Aztán beszéltem más felperesekkel is, akiknek ugyanez volt a tapasztalatuk: az egyiknek pl. a periratából kiemelt egy jelentéktelen részt a bíró és arra alapozta a jogsértő ítéletet. Ha többen, egymástól függetlenül erre a következtetésre jutottunk, akkor ugyan miért volna ez annyira kizárt???

Még egyszer: mi folyik a munkaügyi bíróságon???

_Wasp_ # 2009.06.15. 15:34

hogy képzeled?

a bírót az alapján premizálják, hogy hányat ítél az állam ellen? vagy tán utasítást kap telefonon, levélben??

Csak egy lelkiismeretes bíró tenne ilyen esetben feljelentést, és máris borulna a bili. Márpedig a bírói munka nem a pénzről szól elsősorban.


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

tomi8876 # 2009.06.15. 15:41

Nem kenyerem a találgatás, inkább megismételném: ha valakinek van hasonló tapasztalata, írjon ide vagy a tomi 8876@freemail.hu-ra...

tomi8876 # 2009.06.15. 15:41

Nem kenyerem a találgatás, inkább megismételném: ha valakinek van hasonló tapasztalata, írjon ide vagy a tomi 8876@freemail.hu-ra...

_Wasp_ # 2009.06.15. 15:45

de milyen tapasztalatra vársz?

hogy valaki ellen ítéltek?

olyan sok lesz.

Általában ez a peres felek kb kétharmadának a siráma.

(fele ugye elveszti a pert, de a pernyertesek egy része se elégedett. Nézz meg bármilyen pert, ahol valaki veszít, egyből az megy, hogy hülye/korrupt/alkalmatlan a bíró, ugyanakkor a pernyertesség a világ legtermészetesebb dolga, hiszen mindig mindenkinek igaza van. Ha ugyanis nem lenne igaza, akkor nem pereskedne.


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

tomi8876 # 2009.06.15. 15:53

Olyan tapasztalatra várok, amikor - csakis Kjt.-s és Ktv.-s ügyben, mert Mt.-s ügyekben tisztességes ítéletek születnek - a bíró lényeges eljárási és/vagy anyagi jogi szabályt sértett. A jog ugyanis egyáltalán nem szubjektív,egy feleperes se szükségszerűen jogi analfabéta, sok-sok bírói "tévedés" ugyanazon a bíróságon (mindegyik Kjt.-s ügyben) már feltűnő. Ilyenkor egyébként - Strasbourg helyett vagy után - be lehet adni petíciót is az Európai Unió Petíciós Bizottságához, amelynek joga van pert indítani az állam ellen az Európai Közösségek Bírósága előtt (gondolom, Te jogász vagy, azért véded a mundér becsületét, így nem is várok semmiféle egyetértést).