Fórum büntetőjog régebbi elöl     új hozzászólás


Csalás, sikkasztás?

guba" # e-mail 2012.05.08. 19:47

132. A tulajdon elleni szabálysértés

177. § (1) Aki

  1. ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,
  2. ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást,
  3. ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést

követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el.

Ügyvéd-Vpm.

www.drguba.hu

kemping # e-mail 2012.05.08. 19:30

Vagyon elleni bűncselekmények: A vagyon elleni bűncselekményeknél illetve a tulajdon elleni szabálysértéseknél az értékhatár 20.000.-Ft-ról 50.000.-Ft-ra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az 50.000.-Ft alatti elkövetések vagyon elleni szabálysértésnek minősülnek.

Csak azért értetlenkedek mert mindenhol mást olvasok,de te gondolom jobban tudod ezeket.
Ezt egy ügyvéd oldaláról szedtem le.
De majd szólnak nekem is ha van változás.

pazs #   2012.05.08. 19:15

Ha nem az érték miatt van minősítve (hanem például: üzletszerűség), akkor nem lesz.

kemping # e-mail 2012.05.08. 19:05

Vagyis csak nem értem,ha 30 E forintot csaltam ki valakitől,és minősítve is van,akkor nálam lesz valami változás?

kemping # e-mail 2012.05.08. 18:38

Értem,köszönöm.

pazs #   2012.05.08. 18:30

A csalás vagyon elleni bűncselekmény (az igaz, hogy tulajdonképpen a tulajdon ellen irányul, de ez nem egy szakmai kategória, a "vagyon elleni bűncselekmény" meg az). A "tulajdon elleni szabálysértés" meg eleve nem bűncselekmény, hanem szabálysértés.

A "kisebb" alatt a minősítés nélküli alapeset van: azaz ha a kisebbnél kisebb értékre követik el a bűncselekményt, az a bűncselekmény alapesete, kivéve ha szabálysértési értékhatár alatt van, mert akkor meg szabálysértés. A csalásra nem vonatkozik az 50.000,- forintos szabálysértési értékhatár, annál maradt 20.000,- Ft.

kemping # e-mail 2012.05.08. 18:22

A csalás ha nem tulajdon ellen irányul akkor mi ellen?

kemping # e-mail 2012.05.08. 18:13

138/A. §307 E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetőleg a vámbevétel csökkenése308
a)309 kisebb, ha ötvenezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,

Akkor nem értem,a kisebb alatt mi van?

pazs #   2012.05.08. 17:54

Ez csak a tulajdon elleni szabálysértésekre vonatkozik, a csalás meg nem az.

kemping # e-mail 2012.05.08. 17:41

Helló!

Most olvastam hogy a szabálysértési értékhatár 50E Ft-ra változott.
Akkor ha engem kisebb értékre elkövetett csalással vádolnak az át fog változni szabálysértési értékhatárt meg nem haladó értékre?

kemping # e-mail 2012.05.06. 13:32

Azt megkérdezhetném hogy hány rendbeli volt és mennyi volt a kárérték?
Köszönöm!

guba" # e-mail 2012.04.27. 20:41

na akkor ez most hogy van ....

Smith nyomozó hibázott.

Ügyvéd-Vpm.

www.drguba.hu

KITUDJA # e-mail 2012.04.26. 21:39

hehe nem én bújkálok !!! na de a lényeg az hogy akkor elvileg nem évülhet el semilyen formában a dolog ? 3 éve eu-s elfogatóparancs van rá kiadva azóta él egy országban családja lett illetve ottani jogositványt szerzett szval teljesen hivatalosan él sőőőt kapott az ottani nem tudom milyen irodától munkavállalóit is . na akkor ez most hogy van ....

Gabicsek #   2012.04.26. 21:10

Nemigen fogják hagyni elévülni. Ha eltűnsz, kiadják az elfogatót. És ezután minden egyes, előkerítésedre vonatkozó bármilyen intézkedés megszakítja az elévülést. Nem szoktak elfelejteni bármilyen intézkedést tenni azért, hogy bevigyenek és letöltsd a rád kiszabott büntetést, addig meg bújkálhatsz, míg el nem kapnak.

KITUDJA # e-mail 2012.04.26. 12:21

fellebbezett az ügyvéd de viszont ő nem akarja azt szeretné ha minél hamarabb befejeződne... szval ezután még mindig ugyanaz a kérdés ....ha nincs fellebbezés a kiszabott 18 hónap mennyi idő alatt évül el ? tételezzük fel , hogy már jogerős , fellebezést felejtsük el...

Gabicsek #   2012.04.26. 11:11

Mivel az ügy jelenleg is folyamatban van, mert az ítélet nem jogerős, hogy jön ide az elévülés?

KITUDJA # e-mail 2012.04.26. 02:02

Tisztelt fórumozók , ügyvédek,

a kérdésem az lenne illetve a történet maga , hogy 2009 folyamán ( pontosan 2009 júniusában) beismerő vallomást tett egy ismerősöm üzletszerűen szabálysértési értékre elkövetett csalási ügyben, rengeteg sértettel. Azóta nem tartózkodik kis hazánkban ( amit megértek) . Az utolsó tárgyalása amiről tudunk az pár nappal ezelőtt volt ahol is 18 hónap letöltendő fogházat illetve 2 millió forintnyi vagyonelkobzást szabtak ki ami ellen az őgyvéd fellebbezett. Kérdésem az lenne , hogy ez esetben mennyi ideig tart az elévülés , illetve mitől van számítva. Ha jók az információink akkor 2010 augusztusában lett az ügyészségre beadva az összes papírmunka a rendőrség részéről. Nem tudom biztosan , hogy ez számít-e valamit.
válaszukat véleményeiket előre is köszönöm!

Gabicsek #   2012.04.10. 21:19

8 sértett 450.000 ft értékben

Ezt írtad. Teljesen mindegy, hogy csak egy tett feljelentést, az is mindegy, hogy a sértettek kára megtérült, attól még az eljárást le fogják folytatni. Feltehetően 8 sértett van, ha ezt írod, az pedig üzletszerűségre utal.
Az, hogy a kárt megtérítetted, legfeljebb a büntetés kiszabásánál számít enyhítőnek.

Fazék55 # e-mail 2012.04.10. 11:42

Ebben az esetben nem lehet üzletszerüségről beszélni. végülis mindenki kára megtérült és a 8 károsult közül csak 1 tett feljelentést. Az elöélet büntetlen és még a semmi hivatalos megkeresés sem volt a rendörségtől.

ObudaFan # e-mail 2012.04.10. 10:58

Fazék55

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

ObudaFan # e-mail 2012.04.10. 10:56

Noname77

EBH2008. 1879

Az ingatlan a bűnügyi zárlat ingatlan-nyilvántartási feljegyzéstől függetlenül végrehajtás alá vonható [1994. évi LIII. törvény 136. §, 138. §, 202. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet].

Az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270. § (2) bekezdésében írtakkal összhangban a Vht. mint külön törvény tételesen meghatározza, hogy a végrehajtási ügyben hozott, másodfokon jogerőre emelkedett végzések közül melyek támadhatók felülvizsgálati kérelemmel. A Vht. 219. §-ában foglaltak szerint a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban csak az ingatlanárverés vagy a nyilvános pályázat megsemmisítéséről döntő, másodfokon jogerőre emelkedett végzés támadható felülvizsgálati kérelemmel.
A Legfelsőbb Bíróság az előzőekből következően az önálló bírósági végrehajtó felülvizsgálati kérelmét érdemben elbírálta a Vht. 224. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 274. § (1) bekezdése alapján.
Mindkét fokú bíróságnak azt kellett vizsgálat tárgyává tennie, hogy az ingatlan-nyilvántartásba korábban bejegyzett bűnügyi zárlat akadályát képezi-e - a lefoglalt ingatlanra utóbb bejegyzett végrehajtási jog alapján - további végrehajtási cselekmények (az adott esetben az árverés) foganatosításának.
Abban helyesen foglaltak állást, hogy a Vht. 202. § (2) bekezdése szerint a bűnügyi zárlatra a zárlat szabályait kell alkalmazni, és a további eljárásra a Vht. 138. §-a megfelelően irányadó.
Ugyanakkor nem hagyhatók figyelmen kívül a Vht. 136. § (1) bekezdésében foglaltak sem: az adós tulajdonában lévő ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni. A Vht. idézett rendelkezésének a 2000. évi CXXXVI. törvény 68. § (2) bekezdésével megállapított szövege alapján egyértelmű, hogy az ingatlan-nyilvántartásba foglalt tényektől függetlenül az ingatlan végrehajtás alá vonható. Az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tényeket az Inytv. 17. § (1) bekezdése sorolja fel. Ezek között szerepel a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, továbbá az árverés kitűzése is. A bűnügyi zárlatot pedig a zárlat - mint az ingatlanhoz kapcsolódó, jogilag jelentős tény - bejegyzésére vonatkozó szabályok szerint kell megítélni.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint - a fentiekből következően - ez az értelmezés irányadó a zárlat szabályai szerint elbírálandó bűnügyi zárlatra is. Alátámasztja ezt az Inytv. vhr. 31. § (2) bekezdésében foglalt szabály is, amely szerint a zárlat, a zár alá vétel, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés feljegyzése után jogokat - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá az Inytv. 16. § e)-f) pontjaiban meghatározott jogok kivételével - csak a zárlat, a zár alá vétel, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni.
Az Inytv. vhr. a jogerős bírósági határozaton alapuló, a Vht. 10. §-ának megfelelő végrehajtható okirat alapján bejegyzett jogot tehát a kivételek között nevesíti, ezért arra a zárlat tényének törlésétől függő hatály nem vonatkozik.
Az eljárásra megfelelően irányadó Vht. 138. § (6) bekezdése értelmében a bűnügyi zárlat ingatlan-nyilvántartási bejegyzése sem akadálya további végrehajtási jog bejegyzésének, de nem zárja ki az árverés megtartását sem.
A bűnügyi zárlat jogosultja ugyanis nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint az ingatlan-nyilvántartásba utóbb bejegyzett végrehajtási jog jogosultja. Helytálló az önálló bírósági végrehajtónak a felülvizsgálati kérelemben kifejtett érvelése, hogy amennyiben a bűnügyi zárlat jogosultja javára megnyílik a kielégítési végrehajtás joga, ezzel beáll [...] a Vht. 165. §-a szerinti kielégítési sorrendbe, amely alkalmazandó az értékesítés kapcsán befolyt összegre vonatkozó felosztási rendre. A bűnügyi zárlat jogosultját tehát az árverés folytán befolyt vételárra vonatkozó felosztási tervnél kell figyelembe venni.
Az előzőek szerint mindkét fokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bűnügyi zárlat az adott esetben az árverés foganatosítását akadályozta, és emiatt az ingatlanárverést meg kell semmisíteni.
A kifejtettekre tekintettel a jogerős végzés a végrehajtó által megjelölt okból jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, és - a rendelkezésre álló tények alapján jogszerű döntést hozva - az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával [Vht. 224. § (1) bekezdés, Pp. 253. § (2) bekezdés] az ingatlanárverés megsemmisítésére irányuló végrehajtási kifogást elutasította. (Legf. Bír. Pfv. I. 21.041/2008.)
(Megjelent: Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye 2008/2.)

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

Noname77 # e-mail 2012.04.10. 08:52

Üdvözlet.
Ismét feltenném a kérdésemet,sajnos nem kaptam rá választ. Most hátha.
Egy kis tájékoztatásért, illetve tanácsért fordulok a fórumozókhoz.
Van egy bírósági ügyben érdekeltségem /X ... Ft ügyvédi letétben amit nem tud visszaadni/. Tárgyalási szakaszban lévő az ügy kötelmi követelés címen... egyezségre annyi az esély,hogy hajlandóságot mutatna a fizetésre,de fizetni nem tud már előzetesben van tartozását elismerte.. Van egy másik nyomozati szakaszban lévő ügye is ahol szintén nem legális pénzügyi tevékenység folytatott,de az csak még nyomozati szakaszban van ott a vád sikkasztás /ezért van előzetesben/.Ebben az ügyben engem már kihallgattak mint tanút 1.5 évvel ezelőtt. Kérdésem a következő mivel a nyomozati szakaszban lévő sikkasztási ügyében a hatóságok foglaltak le ingatlanokat,ingóságokat, az én ügyemből kifolyólag ha pert nyerek a lefoglalt dolgokra rá lehet terhelhetni a felém fennálló adósságát? Esetleg miként juthatnék a pénzemhez,hisz van neki,csak lefoglalva. A bíróságnak jogában áll kikérni nyomozati szakaszban lévő ügy részleteit illetve utasíthat hatóságot a felém meghozott ítélet után arra,hogy a lefoglalt dolgokból kapjak valamit a felém fennálló tartozásai címén?
A tanácsokat köszönöm.

Fazék55 # e-mail 2012.04.09. 23:01

ÜDV.
Büntetlen előélet, az pontosan mit takar hogy üzletszerüség?

ObudaFan # e-mail 2012.04.09. 20:53

Kérdés, hogy volt-e már büntetve az illető, kérdés, hogy a körülményekből lehet-e üzletszerűségre következtetni, stb.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

Fazék55 # e-mail 2012.04.09. 16:40

Üdv.
Olyan kérdésem lenne hogy 450.000 ft-os károkozásnál ( neten utaltak előre nem létező árukért összesen 8 sértett 450.000 ft értékben
) mire lehet számitani?
Az összegek minden esetben vissza lettek fizetve még az eljárás sem kezdödött meg.