alfateam
2018.08.26. 17:07
Talán ha belenéznél a munkaköri leírásodba...
Könyvelő felelőssége
nonolet
#
2018.08.26. 15:56
"az én feladatom csak a számlák rögzítése."
Ez alapján...aligha... szerintem.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.08.26. 15:52
Épp eljárok egy büntető eljárásban, ahol a VI. és VII. r. vádlottnak nagyjából ennyi a cselekvősége.
Másképp mondom: ha - hangsúlyozom ha - bűncselekményt, közelebbről költségvetési csalást követnek el a cégnél, akkor jó eséllyel legalább bűnsegédnek fognak tartani a hatóságok.
19VBA90
#
2018.08.26. 12:53
Sziasztok!
Munkaviszonyban foglalkoztat egy nagy cég szállító számla könyvelőként. Mit lehet csinálni akkor, ha felmerült bennem a gyanú (bár nem tudom), hogy vannak fiktív számlák és nem akarom, hogy később ebből bajom legyen? (pl. Dubai cég 100.000 $ -okat számláz, de neten (se) sehol nem találni őket, bár nincs rajta ÁFA).
Az adóbevallás, az átutalás, beszámoló beküldése nem az én feladatom csak a számlák rögzítése.
Még van 2 hónap felmondási időm, ki tudja mit könyveltem eddig és még mit fogok. Amelyik számlát más alkalmazott jóváhagy a rendszerben az véd engem ?
Lehet jobban járok, ha hallgatok és kitörlöm vagy nem könyvelem le az ilyen számlákat ?
Amúgy könnyvizsgáló általában jóváhagyta egyszer adott korlátozott záradékot.
palmika
#
2010.08.15. 10:22
Úgy felmerül bennem a kérdés, hogy rendesen tájékoztatva voltatok-e a fizetési kötelezettségről, vagy a könyvelő év végén egyeztette-e a főkönyvet az APEH folyószámlával, mert ott ki kellett volna buknia, hogy mért is van bírságon előírás, és jelezni feléd, hogy lejárt tartozásod van. Ha az APEH a te felelősségedet állapítja meg, max polgári peres úton tudod felelősségre vonni a könyvelőt.
palmika
#
2010.08.15. 10:07
Elévülési időn belül, bármikor kérheti a bevallást a hatóság. Ha a könyvelő volt regisztrálva akkor őt kellene büntetni, ami mostanában elég gyakran megesik, talán a 2006 art-ban még nem így szerepelt a felelősség kérdésének a meghatározása.
Ha tényleg kapott a könyvelő értesítést arról, hogy nem sikerült feldolgozni, javítania kellett volna. Bár hozzáteszem ez akkor még igen komplikáltnak tűnt, és sok esetben hallottam olyat, hogy a könyvelő nem foglalkozott a javításra való felszólítással. "Elég volt megszokni az elektronikus bevallást, nem hogy a helyesbítéssel és javítással is foglalkozni."
Amúgy ha fizetési könnyítésben kéred a bírság elengedését, arra is hivatkozhatsz, hogy "0"-ás volt a bevallás, kötelezettség nem keletkezett. Bár biztos jobban vette volna ki magát , ha rögtön az első levél után elmegy.
palmika
Yunsha
#
2010.08.09. 02:59
Tisztelt Boni és Nandy!
Tudomásom szerint a könyvelőnek állandó megbízása volt, de ezek után azt hiszem jobb ha ennek is utána nézek.
Sajnos az ember a legtöbbször bízik abban akinek hozzáértése van valamilyen dologhoz, amihez Ő maga nem ért, ezért is bízza meg. Ezt történt az esetünkben is, amikor elhittük a könyvelőnek, hogy minden rendben van.
E miatt jutottunk el odáig, hogy az APEH most, 2010- ben próbálja behajtani a bírságot, ahelyett, hogy az egész időben le lett volna rendezve.
Az időpontokról pontosan (legalábbis remélem) csak kedden tudok nyilatkozni, mivel akkor megyek be személyesen az APEH-ba.
Valahogy én is kicsit furcsálom, hogy most került elő a dolog, de jelenleg én is csak ennyit tudok.
Nincs a bírágolásnak és annak behajthatóságának valami maximum határideje ideje?
boni mores
#
2010.08.08. 20:11
Bocsánat, de én mindig ott vagyok elakadva, hogy egy 2006. évi bevallási késedelem miatt 2008. évben szabja ki az adóügy a mulasztási bírságot...ezt szinte kizártnak tartom (legalább is remélem, hogy ilyen nincs). Nem egy utólagos adóellenőrzés keretében történt mindez?
Plusz ha jól értem 6 hónappal később megint kiszabták, az mondjuk 2009. év, így mostanra már az egész ügy időn túli, hiszen nyilván a cég terhére szóló határozat emelkedett rég jogerőre. Úgyhogy most 2010. augusztusában már legfeljebb a könyvelő ellen lehet fordulni, nem az APEH ellen. Vagy valamit félreértettem?
A hiba jellege egyébként lehetővé teszi a könyvelő közvetlen marasztalását, ha állandó meghatalmazása volt.
nandy
#
2010.08.08. 19:55
Na szóval... a (3) bekezdés szerint:
„ Amennyiben az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást ad,...”
A korábbi évek T180-as bejelentőlapon csak az adóügyek elektronikus intézésére (bevallás benyújtása, folyószámla lekérdezése stb...) lehetett meghatalmazást adni. Ha pl. a könyvelő személyesen járt el az adózó ügyében, továbbra is szükség volt külön eseti vagy állandó meghatalmazásra.
Amelyik könyvelőnek - tegyük fel! - a korábbi időszakban volt beadva állandó meghatalmazás, mely nem került visszavonásra (nem csak elektronikus ügyintézésre), akkor ő kapja, és kapta korábban, még az ügyfélkapus rendszer előtt is a bírságot.
Ha nincs ilyen állandó meghatalmazás, továbbra is az ügyfélnek jut a bírság.
Hát, ez jutott még eszembe.
Yunsha
#
2010.08.08. 16:43
Elnézést a gépelési hibákért, sajnos sietnem kellett.
Köszönöm a válaszokat, szerintem ennek alapján én már tudok intézkedni az ügyben.
Yunsha
#
2010.08.08. 16:41
A (4) bezedés (Mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bevallás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos.).
Ezt eleve nem vetettem fel, mert nem ez történt. Mi minden anyagot eljuttatunk hozzá időben, mindíg.
Ugyan nem vagyok végzett jogász, de más szakterületen jogszabályokkal dolgoztam 18 évig. Az én értelmezéseben (és tudomásom szerint amagyar jogértlmezési szabályok alapján is), az elsődlegesen kiszabási alany a (3) bekezdésben megszabottak köre, akik csak akkor mentesülnek a fizetési kötelezettség alól, ha bizonyítani tudják, hogy nem kaptak meg valamilyen anyagot és emiatt nem őket terheli a felelősség.
Sajnos azt nem tudom, hogy saját névvel vagy képviselő hozzáféréssel adta-e le. Kedden tudok meg csak bővebbet.
Az egész azért fontos csak, mert ez a 2006-os dolog csak 2008-ban derült ki!!!? akkor jött az első levél az APEH-tól. A könyvelőnek természetesen ezt is átadtuk, és ő azóta egyfolytába azzal hitegetett, hogy el lett intézve minden.
Mint kiderült nem, mivel a cég bankszámlájáról több alkalommal probálta az APEH leemelni a bírság összegét.
Persze ekkor kezdtünk el hozzá és az APEH-hzo rohangászni mitn az őrültek. Mondanom se kell, hogy Ő ismét azt mondta, hogy majd mindent elintéz stb. de ez soha nem történt meg.
Az APEH ügyintéző szerint arra hivatkozva szabták ki a bírságot hogy : "nem sikerült megállapítani, hogy az elektromos úton beküldött anyagot mivel lehet feldolgozni (értsd: milyen programmal lehet meggyitni), és mivel erről a hibáról a küldö félnek kapnia kellett elektronikus uton értesitést is.
nandy
#
2010.08.08. 10:01
Kérdéseidre a válasz:
- Art. 172. § (7) A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, bevallási, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási, bizonylat kiállítási kötelezettség elmulasztása, továbbá a számviteli törvény szerinti pénzkezelési szabályok megsértése esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.967
- Visszakérdezek: a könyvelő saját maga nevében regisztrálta a céget, vagy a képviselő hozzáférését használta? Nem mindegy.
Általános gyakorlat alapján elsősorban nem a meghatalmazott könyvelőt, hanem az ügyfelet bírságolják, mert ott van ám a (4) bekezdés is! Az APEH pedig nem tudja, nem tudhatja, hogy milyen oknál fogva maradt el a bevallás benyújtása. Gyakori eset(főleg nem működő cégeknél!), hogy nem tartják a kapcsolatot a könyvelővel, így a könyvelő sem tudja, hogy mit kellene bevallania... Ezt általában megoldjuk az ún. "nullás" bevallásokkal, de igazán jó megoldás, mert hibás, vagy valótlan adattartalmú bevallásért is ugyanúgy lehet büntetni.
nandy
#
2010.08.08. 09:51
2006. áprilisban indult az ügyfélkapu, de abban az évben még rengeteg technikai probléma volt, nem működött a kapu, nem lehetett beküldeni a bevallást, eltűntek a bevallások... stb.
Éppen ezért nem is köteleztek akkor még mindenkit az elektronikus bevallásra (2007.01.01-től lett kötelező).
Azt nem értem, hogy egy 2006. évben kapott büntetés miért most válik fontossá... Akkor kellett volna fellebbezni.
Yunsha
#
2010.08.08. 00:29
Üdvözletem!
Jelenleg résztulajdonosa vagyok egy már nem működő, de papíron még létező Kft.-nek.
A Kft. könyvelését megbízással egy könyvelő végzi (saját cége van, tehát nem egyéni vállalkozóként)
2006-ban az egyik elektronikus úton benyújtott (amúgy nullás adótartalmú) bevállas, valamiért nem ment át, amelyről a könyvelő - az APEH állítása szerint - elektronikus úton visszajezést is kapott.
A bevallás a későbiekben, de már késve, le lett adva.
A késedelmes bevallás miatt az APEH x Ft-ra bűntette a mi cégünket, majd 6 hónapon belül ismételten ugyanezért megint megbűntette.
Kérdéseim:
- Lehetséges-e ugyan azért az elmaradásért, kétszer bírságot kiszabni?
- Tudomásom szerint a 2003. évi XCII. törvény 7.§. (3) alapján a könyvelést végző céget bírságolhatnák csak meg, nem a mi Kft-énket?
Amikor az APEHnél érdeklődtünk, meglepetésünkre az ügyintéző nem ismerte a hivatkozott rendeletet, és csak annyit mondott, hogy fizessük ki mi a bírságot, és pereljük vissza a könyvelő cégétől.
