"Üdülési célra szolgáló"


Fenyő # 2017.01.05. 11:38

Tisztelt Vadsuhanc,

továbbra sem adómentességről beszélünk, hanem „plusz adó elkerüléséről”, teljes adó csökkentésről, vagy hívhatjuk akárhogy is. Bár a rendelet lényegét korábban leírtam, itt
idézem a teljes ide vonatkozó részt. A kérdés továbbra is az, ha az épületet mi szerintünk a községben lévő termő földünk művelésének az idején lakásként használjuk, akkor megillet-e minket az adómérséklés, vagy nem? A lényeg az, hogy ki és milyen alapon (milyen törvényi előírás alapján) dönti majd el, hogy a házunk üdülési célú-e?

„ 2. § (1) Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
(2) Az adó mértéke 500 Ft/m2.
(3) Mentes az építményadó alól:

  1. a lakásnak minősülő épület alapterületének 85 %-a;
  2. a bármely főépülettel egy helyrajzi számú ingatlanon lévő egyéb építmény – melléképület -,

kivéve az építményhez tartozó gépjárműtároló 25 m2 feletti alapterülete;

  1. azon gazdasági épület alapterületének 85 %-a, mely az adott ingatlanon főépület.

(4) A (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt mentességek nem vonatkoznak az üdülési célra
szolgáló épületekre, valamint a használaton kívül lévő épületekre.”

Fenyő # 2017.01.05. 11:22

Dr. Attika,

köszönöm a segítséget, bár ezt a definíciót nem találom törvényben.

Vadsuhanc # 2017.01.02. 12:51

Tisztelt Fenyő !

Javíts ki, ha tévednék, de eddig nem az adómentességről beszéltünk, hanem a plussz adó elkerüléséről.

Nekem még mindig az a véleményem, hogy itt nem arról van szó, hogy üdülő vagy nem üdülő. Azt Art. alapján adóhatóságnak minősül az önkormányzat jegyzője, és mint helyi önkormányzati adóhatóság döntési szabadsággal rendelkezik a helyi adók szabályozása során.

Az, hogy ki mentesül az adó megfizetése alól gondolom részletezve van a rendeletben az általad bemásolt idézetből ezt nem lehet eldönteni.

Tisztelettel.

Dr.Attika # 2017.01.02. 08:57

Hogyne lenne törvényi definíció, meghatározás.
Üdőlő az az ingatlan,ami az ingatlan-nyilvántartásban "kivett hétvégi háznak" van nyilvántartva.

Fenyő # 2017.01.02. 08:19

Nos, a rendelet vonatkozó része:

" ... mentességek nem vonatkoznak az üdülési célra szolgáló épületekre ...

E szakasz alkalmazásában üdülési célra szolgáló épület: üdülés, pihenés, nyaralás céljára használt épület"

Azt hiszem, olyan kérdést tettem fel, amire nincs válasz, azaz törvényi definíció arra, hogy meddig nem, és mikortól üdülő egy második lakóház.

Vadsuhanc # 2016.12.29. 14:31

Mellesleg minden kérdésedre a rendeletben benne van a válasz. (még a Balaton felvidékre vonatkozóan is. )

Vadsuhanc # 2016.12.29. 14:29

Tisztelt Fenyő !

Mit tartalmaz a rendelet,tudod már?
Ha nem, kár addig bármin is gondolkodni, már ne haragudj meg.

Fenyő # 2016.12.29. 13:57

Tisztelt Vadsuhanc,

a községben van rendelet az idegenforgalmi adóról de ez független a telekadó rendelettől. Amit te írsz, az az idegeforgalmi adó rendeleteket szabályozó jogszabály, (239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet), de az nem rendezi azt, hogy egy olyan községben, ahol vegyesen vannak üdülési és nem üdülési célú lakóépületek, hogyan és ki által határozandó meg, hogy egy lakóház milyen céllal létezik, illetve hogy az üdülési célú, vagy nem üdülési célú-e?

Vadsuhanc # 2016.12.28. 13:52

Tisztelt Fenyő !

Gyanítom,hogy az önkormányzati rendeletnek az a célja, hogy a szoba kiadásával és falusi turizmussal foglalkozókat megadóztassa, ami valljuk be teljesen jogos és valóban be kell jelenteni.

Ennek tükrében tanulmányozd át a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendeletben foglaltakat, amelyben a kérdésedre is van válasz.

Fenyő # 2016.12.28. 12:00

Tisztelt Vadsuhanc,

köszönöm a hozzászólást, a határozat megkapásával nem lesz gond, azt az állandó Bp.-i címemen meg fogom kapni, de mint írtam, szeretnék előre felkészülni rá. (ha az adóbevallás nem eleve az én kötelességem, a községi rendelet alapján).
Akkor a kérdésem az, hogy amennyiben a határozat is "üdülési célúnak" fogja említeni a községben lévő házunkat, akkor azt milyen kritériumok szerint minősíthetik kifogásolhatom meg. Mert abban biztos vagyok, hogy meg fogják próbálni ilyenként kezelni a házunkat.
Csak azt nem tudom, -és ez a kérdésem-, hogy mi a jogi gyakorlat, vagy melyik az a törvényi előírás, amelyik ezt a 2 fogalmat megkülömbözteti.

Vadsuhanc # 2016.12.28. 09:44

Tisztelt Fenyő !

Gondolom az ingatlan vonatkozásában most is fizetsz adót, amelyet az önkormányzat határozat formájában szabott ki illetve állapított meg.

Amennyiben ezen változtat szintén határozatot kell hoznia, amelyben indokolni is köteles, hogy miért és mennyit kell fizetned. Az adó megállapításáról szóló határozat ellen panaszt lehet tenni.

Felesleges előre panaszkodni mert még nincs miért. Az állandó lakcímedet viszont konkrétan jelentsd be ( tértivevényesen írásban ) az adóügyi osztályon, hogy a levelet biztosra megkapjad.

Fenyő # 2016.12.28. 09:31

Kedves Vadsuhanc,

köszönöm a hozzászólást, ha jól értem, akkor most még, hogy csak a rendelet született meg, nem kell tennem semmit, hanem csak majd az adózásra felszólító határozat kézhezvétele után. (elvileg az adófizetési kötelezettség bevallása nem az adóalany kötelessége?) Ám addig is, szeretnék felkészülni, hogy milyen módon tudok majd esetleg panaszt előterjeszteni.

Vadsuhanc # 2016.12.28. 09:22

Tisztelt Fenyő !

Mivel adóról beszélünk az Önkormányzatnak erről ( az adó kiszabásáról ) határozatot kell hoznia. Elolvasod, hogy milyen jogszabály alapján szabták ki az adót. A határozat ellen panasznak van helye, melyet 15 napon belül előterjeszthetsz az " önkiri " adóügyi osztályánál.

Szerintem ennyire egyszerű. Határozat nélkül nem kell fizetned semmit.

Fenyő # 2016.12.28. 09:14

A község nem nevezhető az OTÉK szerint üdülőházas területnek;

Az OTÉK módosításai a 90/2012. (IV. 26.) kormányrendelet szerint
Az üdülőterület fogalma megszűnt, a vele foglalkozó 21. paragrafus az előtte álló alcímmel együtt hatályon kívülre került.

" OTÉK 22. § (1) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak."

Fenyő # 2016.12.28. 09:00

Ez egy működő község a Balatonfelvidéken, ahol a helyben lakók és az üdülőnek vásárolt falusi házak vegyesen helyezkednek el, a főutcától a mellékutcákig, sőt, a hegyi pincékig. Teljesen vegyes a házhasználat a területen.

lajcsó # 2016.12.28. 08:37

"Ez alapján tehát nem lehet kimondani, hogy jogilag egy ház üdülési, vagy nem üdülési célú."
De ha ez a ház üdülőterületen található, akkor vélelmezni lehet, hogy üdülési célú.

Immaculata # 2016.12.28. 08:31

Te állítasz, tied a bizonyítás. Nyilván a több Kúriai és egyéb bírósági határozat meg is jelölte, hogy a lakcímkártya helyett mi(k) szolgál(nak).

Fenyő # 2016.12.28. 08:27

Köszönöm a választ, amelyről úgy gondolom, hogy az téves.

Több Kúriai és egyéb bírósági határozat szerint a bejelentkezés kérdése nem szolgálhat alapjául az adóztatásnak, mert nem felel meg több adóztatási alapelvnek. Ez alapján tehát nem lehet kimondani, hogy jogilag egy ház üdülési, vagy nem üdülési célú.

Immaculata # 2016.12.27. 12:47

Ez nem bizonyítás kérdése.

Nyilvántartás kérdése. Ha valaki állandó lakosnak, vagy ideiglenesen van a lakcímkártyája alapján bejelentkezve, akkor rendszeres lakója a helynek, ha egyik sem, akkor üdülőként használja.

A munkahely nem minősül lakóhelynek, arra helyi adókedvezmény sem jár.

Fenyő # 2016.12.27. 11:39

A Balatonfelvidéken általános, de talán mindenfelé előfordul a helyi adó rendeletekben az "üdülési célra szolgáló" ingatlan többletadóval történő megterhelése. (Illetve a nem ilyenek adómentesítése).

Jogszabályban nem találtam ilyen definíciót. Ha mi a valóságban a községben szőlőt, gyümölcsöst tartunk, ezt hétvégeken gondozzuk, de az éjszakákat a házunkban töltjük, akkor a mi házunk "használati céljával" kapcsolatban kit terhel bizonyítási teher? A feleségem hivatalosan szölötermelö, gazda. Mi szerintünk mi a községbe a kert, a szőlő, a gyümölcsös gondozására megyünk, és ilyenkor az ottani lakóházunkban alszunk. Az önkiri szerint mi ott "üdülési céllal" vagyunk, legalábbis az épületünk e célt szolgálja. Kit terhel tehát a bizonyítási teher, és milyen tv-re lehet hivatkozni?
A használható válaszokat előre is köszönöm,