A metróperben a magyar állam volt az alperes, nem az Országgyűlés.
Viszont BH 1997. 276. I. Az Országgyûlés költségvetési szerv, és mint ilyen jogi személy, perbeli jogképességgel rendelkezik.
És BH2004. 52
- Valamely szervezet akkor válik jogi személlyé, ha jogképességét az állam törvénnyel, vagy a törvény alapján valamely egyéb aktussal elismeri.
- Annak eldöntésekor, hogy valamely szervezet központi költségvetési szervként, jogképességgel rendelkezô jogi személy-e, annak van ügydöntô jelentôsége, hogy az adott idôszakban hatályos költségvetési törvény milyen rendelkezéseket tartalmaz [Alkotmány 19. § (1) bek., Ptk. 28. § (2)-(3) bek., 29. § (1) bek., 36. § (1) bek., Pp. 48. §, 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 1987. évi XI. tv. 1. § (2) bek. a) pont, 1992. évi XXXVIII. tv. 20. § (2) bek., 87. § (1)-(2) bek., 124. § (2) bek. i) pont, 1996. évi CXXIV. tv., 1999. évi CXXV. tv. 1. melléklet, 46/1994. (IX. 30.) OGY. hat. 145. § (2) bek. b) pont, 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. 12. § (2) bek.].
Az Országgyûlés, mint a Magyar Köztársaság legfelsôbb államhatalmi és népképviseleti szervének létrehozásáról, feladatairól és hatáskörérôl az Alkotmány rendelkezik, azonban az Alkotmány nem minôsíti az Országgyûlést jogi személlyé. Ezért jogi személyiségét legfeljebb a Ptk. 36. §-a alapozhatná meg, feltéve, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint az Országgyûlés költségvetési szervnek tekinthetô.
Annak eldöntésekor, hogy valamely szervezet központi költségvetési szervként jogképességgel rendelkezô jogi személy-e, annak van tehát ügydöntô jelentôsége, hogy az adott idôszakban hatályos költségvetési törvény milyen rendelkezéseket tartalmaz. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. (a továbbiakban: Jat.) 1. §-ának (2) bekezdése és 2. §-ának a) pontja szerint a társadalmi rendre, a társadalom meghatározó jelentôségû intézményeire vonatkozó alapvetô rendelkezéseket törvényben kell megállapítani. Ezért az Áht. végrehajtása tárgyában kiadott 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletnek az Áht. rendelkezéseihez képest további jogértelmezést igénylô szabályai valamely szervezet jogi személyiségének elbírálása során nem vehetôk figyelembe.
A Magyar Köztársaság 2000. évi (perindításkor hatályos) költségvetésérôl szóló 1999. évi CXXV. tv. 1. számú melléklete szerint az Országgyûlés nem alkot költségvetési címet, költségvetési elôirányzattal sem rendelkezik, ebbôl következôen nem minôsül az Áht. 87. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti központi költségvetési szervnek sem. Ugyanígy nem alapozza meg a jogi személyiséget az Országgyûlés Házszabályának a tulajdonjogi kérdésekkel kapcsolatos rendelkezése sem. (Hasonló megállapítást tartalmaz a Legfelsôbb Bíróság Mfv. I. 10.707/1999; Gfv. X. 31.937/1994. és Pf. IV. 26.795/2001/6. számú határozata is).
A fentiek alapján tévesen jutott a jogerôs ítélet arra a következtetésre, hogy az alperes perbeli jogképességgel rendelkezô jogi személy.
