Ezzel kapcsolatban rossz hírem van. Ha valamelyik szomszéd tulajdonos meghalt, és a hagyatékból kimaradt az ingatlan/ingatlanrész, akkor sajnos póthagyatéki eljárást kell lefolytatni. Ép. hatóság felveszi a kapcsolatot az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti jegyzővel, attól megtudja, hogy az adott ingatlan szerepelt-e a hagyatékban. Ez a jobbik eset, mert akkor az örökös (vagyis tulajdonos) megvan, lehet postázni részére a határozatot. Kézhezvételtől 15 nap, ha nem fellebbezett (vagy lemond a fellebbezési jogáról), akkor jogerős. A rosszabbik az, ha nem szerepelt az ingatlan a hagyatékban, akkor értesítik az illetékes közjegyzőt, hogy folytasson le póthagyatéki eljárást. Sajnos ez simán lehet egy év is.
Építkezni viszont csak jogerős és végrehajtható építési engedély birtokában szabad.
Építésügy újabb SOS
Ismét a topik nyitó lennék egy kérdéssel.
A lenti ügyben (garázs építés) beadásra került egy építési engedély kérelem az építésügyi osztályra, ami szép lassan el jutott odáíg, hogy az építési engedély kiadásra került kb. 2 hónapja. DE a jogerőre emelkedésről még nem kaptam értesítést. Az ügyintéző a kérdésemre azzal védekezett, hogy a szomszédot nem tudja kiértesíteni mert örökösöket kell keresni és azokat nem találja! Kérdésem, hogy meddig kell ilyenkor várni a jogerőre emelkedéssel? Építkezhetek vagy nem? A bontás már elkezdődött, de az nem engedély köteles.
Szeretnék megint beszélni az ügyintézőhöz, de felkészülten ha lehet.
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve.
Most látom, hogy „pontos határok” kitűzését hiányolod. A nem pontos ki van tűzve?
Vagyis egyáltalán nincs kitűzve, vagy vitatod a helyét?
Elvileg így is lehet építeni, az a lényeg, hogy az épület az engedélyezett helyen legyen.
Ugyanakkor a gyakorlatban ez eléggé valószínűtlen és nem is életszerű.
Érdekes volna, hogy valaki kitűzeti az épület helyét, de nem kíváncsi arra, hogy hol a birtoka. Bár ha a jogi határhoz képest tudja az ember, hogy hol helyzkedik el a háza, akkor a házhoz képest azt is tudja, hogy hol a telekhatár.
A mérést - ha földmérő szakember végzi - nem a telekhatártól kezdik. Többnyire tömbhatároktól (pl. utca sarokpontja betonkaróval jelölve, vagyis hivatalos földmérési jel) kezdve tűzik ki az adott telket. Sőt ma már GPS-t alkalmaznak sokan, így még a tömbhatár sem feltétlenül szükséges.
Viszont az engedélyezési tervek úgy készülnek, hogy az épület helyét a telek határaihoz képest adják meg.
Összesítve: elvileg lehetséges, gyakorlatilag ritkán fordul elő.
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve.
Nincs mit.
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve.
Azt jelenti, hogy a szomszédodban építkezni akarnak, és az engedély megadása iránt kérelmet nyújtottak be az építési hatósághoz.
Szerintem senmmit nem kell tenned, de ha érdekel - mint ügyfél -, megnézheted az iratokat (ki és mit akar építeni), betekinthetsz a tervrajzba, stb.
És ha megkapják az engedélyt majd a későbbikben és nem értesz vele egyet, fellebbezhetsz.
Az, hogy ügyfél vagy, azt jelenti, hogy vannak bizonyos jogaid - azok, amiket a levél tartalmaz.
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve.
Sziasztok!
Köszönöm a válaszaitokat.
Jaj dehogy! Elnézést, még nem ittam meg a kávét. Hallgass Ronira, ő is úgy mondta, hogy az épület már évek óta áll.
Fennmaradási engedélyt kell kérni.
Szia Roni04!
Ez az épület már évekóta áll. Akkor mi a teendő?
Véleményem szerint kell kérni a meglévőnek a módosítását. A tervet is kell javítani annak megfelelően. Azért kell szerintem, mert a használatba vételi engedélyt csak akkor adják, ha az épület az építési engedélynek megfelelően került megépísre. Használatbavételi engedély nélkül az ingatlan-nyilvántarsában sem tüntethető fel.
De lehet, hogy nem foglalkoznak vele, ha rugalmasak, Kell találni egy ismerőst:)
Sziasztok!
A következő a kérdésem, van egy szénatárolóm építési engedéllyel. A szénatárolónak a tetejét (szélességben) 2-2 méterre megakarom nyújtani.
Kell-e erre külön építési engedély vagy ezt megtehetem az előző építési engedéllyel?
Az építmény egyáltalán nem a telekhatáron van hanem a telek belsejében és senűmelyik szomszédot nem zavarná.
A hatóság bírságot akkor tud kiszabni, ha valaki jogerős határozatban elrendelt kötelezettségét nem teljesítette. A jegyzőkönyvben tett nyilatkozat a bontás vállalásáról nem jogalap bírság kiszabására.
Előbb határozatot kell hozni, amiben el kell rendelni a bontást, megfelelő határidő kitűzésével.
Még a határidő módosítására is van lehetőség, kerülhet bárki olyan helyzetbe, hogy nem tudja teljesíteni a kötelezettségét.
Jahel!
Az építmény nem maradhat meg mivel nincs meg a szükséges védőtávolság.
A kérvényben azt írnám le, hogy ideiglenesen maradhasson fennt, mivel az építési engedély kérelem be van adva avégleges megoldásra.
Mi van a 3 napos felszólítással?
monolisa!
Köszönöm a gyors választ!
Szó sincs róla, hogy erősködjek.
Csak a még elfogadható mértékben ragaszkodnék az építményhez. Télére építettem egy ideiglenes garázst, amibe a szomszéd szóban beleegyezett. Az építési engedély kérelem egy duplagarázsra vonatkozik ami rendezné a helyzetet.
Mik ezek a "Jegyzőkönyv" és a "Felszólítás"?
Lehet ennek következménye?
Az is meglehet, hogy fennmaradási engedélyt kérsz. Talán meg lehet egyezni az önkormányzattal, ugyanis ilyen lehetőség is van!!
Tehát: fennmaradási engedély.
Egyébként húzhatod az időt, ha a bontás mellett kitart az Önkormányzat, de csak magad ellen dolgozol. Gondold meg ...
Ha úgyis el akarod bontani azt a felépítvényt, akkor inkább cselekedd meg most, azonnal, és ezzel legyél "szófogadó" az önkormányzatnál, mintsem egyre másra fellebbezgess - az sincs ingyen!
És így az egyéb építési engedélyed kérelmére remélve könnyebben rákerül a jóváhagyó pecsét.
Nem Te vagy "erőben" az önkormányzattal szemben, hanem fordítva...
Persze ha valami elfogadható magyarázatot tudsz a bontás későbbi időpontjára, azt írjad meg nekik.
Nincsen rosszabb a rossz szomszédnál!...
Segítséget kérek az alábbi esetben:
Történt egy engedély nélküli építés.
Szomszéd feljelentett az önkormányzaton.
Helyszíni szemle, majd született egy jegyzőkönyv a hivatalban az építmény elbontásáról, amit aláírtam.
Mivel az előírt határidőre nem történt meg a bontás, ma kaptam egy "Felhívás" tárgyú levelet amiben 3 napos határidővel felszólítanak a bontásra, illetve 500.000 Ft bírságot helyeznek kilátásba.
Mire kötelez a "Jegyzőkönyv" és a "Felszólítás"?
Én eddig úgy gondoltam, hogy az elsőfokon eljáró hivatal határozatával kezdődik az ügy.
Eddig megpróbáltam áttanulmányozni a jogszabályokat (Étv., 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, helyi építési szabályzat)
A tervem a következő: megvárom az elsőfokú határozatot, fellebbezek, másodfokú határozat, fizetési haladék és a végén a fizetési határidő előtt lebontom az építményt.
Célom az, hogy minél tovább fennmaradjon a kalyiba. Jól gondolom-e, hogy ezekkel a lépésekkel a törvényes kereteken belül húzhatom az időt és bírságot sem kell fizetnem.
Nem akarom kihúzni nagyon a gyufát, mert van bent egy építési engedély kérelmem is.
Fontos lenne a gyors segítség a rövid határidő miatt!!
Van-e értelme most megírni egy kérvényt, amiben haladékot kérek a bontásra?