ObudaFan
2008.02.11. 17:22
Elsősorban a jegyzőhöz kellene fordulni birtokvédelemért.
birtokvédelem
Nyüzüge
#
2008.02.17. 18:53
Sziasztok, én is a segítségeteket, tanácsotokat kérem birtokvédelmi ügyben:
még kb 30 éve vettek a szüleim egy házat, ami nem volt közúttal összekötve, de a szomszéd ingatlan szélén biztosítottak nekünk átjárási lehetőséget egy kb 5 m széles kerítéssel leválasztott úton.
Később megvette más ez utóbbi házat. Ő új kerítést és kaput épített és lebontotta az átjárást biztosító utat leválasztó kerítést.
tavaly februárban a kapuhoz adott a szomszéd nekem távírányítót, de annak a kódját a tudtom nélkül megváltoztatta és közölte, h a továbbiakban nem használhatom a kaput, csak az ő tudtával. egyébként van egy kiskapu, ott szabadon lehet ki-be járni, de a gépkocsival való bemenetelem nem biztosított.
Kérhetem a jegyzőtől birtokvédelmi eljárás keretében, hogy kötelezze a szomszédot, hogy biztosítsa a nekünk a bejárást a nagykapun keresztül?
egyébként per már folyamatban van szolgalmi jog megállapítása iránt,de jó lenne vmilyen gyors megoldás. számíthatok arra h a jegyző javamra ítél?egyáltalán eljárhat, h van folyamatban ez a per?
jkircsi
#
2009.04.29. 19:26
Tisztelt Fórumozók!
Segítséget kérek a birtokvédelemmel kapcsolatban.
Lehet-e tárgya a birtokvédelmi eljárásnak a szomszéd vízelvezetési megoldása?
Konkrétabban mire lehet számítani, ha eljárás indul amiatt ellenem, hogy a telkemen lévő épület esővíz elvezető csatornája a szomszéd felé van fordítva (a telekhatártól 5 méterre) és a szomszéd szerint ez veszélyezteti az épületét?
Másik kérdés, hogyan kötelezhető a szomszéd a telekhatáron álló csatornázatlan épület csatornázására? Sajnos már évek óta úgy van, de most már szeretném elérni valahogy a csatornázást. Ez is beletartozhat a birtokvédelembe?? Úgy tudom bírósági úton kezdeményezhetem a határozat hozatalát. Benyújthatom én a bíróságra az ilyen igényemet, vagy csak ügyvéden keresztül történhet ilyen??
Előre is köszönöm a válaszokat!
Immaculata (törölt felhasználó)
#
2009.04.29. 19:43
jaaaj!
Igen, mindkét vizes dolog birtokvédelmi eljárás alá tartozik.
Nem is értem, miért a szomszéd felé van vezetve a csatornátok. Az eszem megáll. Miért kellett felbőszíteni.
Ha a szomszéd épületének teteje nem igényel csatornát, akkor nem kérheted. Pld. hullámpalával van fedve, arra nem szoktak csatornát készíteni, meg ha tőletek lejt, akkor a túloldalon gyűjtik a vizet.
Agyrém, ilyen szomszédvita.
Grád András
#
2009.04.29. 21:12
Kedves Nyüzüge!
Ha per van folyamatban, nincs helye közigazgatási birtokvédelmi eljárásnak, mellesleg az is a bíróságon folytatódna, hiszen valamelyik fél úgyis megtámadná a határozatot. A jó hír viszont, hogy minden ingatlan elérhető kell legyen közútról, ekként meg fogják állapítani az út-szolgalmat a szomszéd terhére. Üdv:
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
jkircsi
#
2009.04.30. 19:01
Immaculata!
Jó-jó, hogy a szomszéd felé de 5 méterre a telekhatártól! Nem várható szerintem olyan eső ami 5 méteres távolságról locsolja a falat. De ha ezen múlik elfordítom a kert belseje felé.
A másik kérdésre egy kicsit részletesebb választ tudnál adni? Természetesen hozzám lejt és cserépfedésű!
Mi a folyamat ha el szeretném indítani a dolgot?
Köszönöm a választ!
monalisa1
#
2009.04.30. 19:50
Ismert a lassú víz partot mos., vagyis a föld alá szívárgó esővíz 5 m távolságról, valamint az idő előhaladta, bizony előfordulhat, hogy bizonyos mértékben alámossa a szomszéd épületét.
Ami az ő cseréptetejét illeti, bádogos bizonyára könnyen megoldja arról az esővíz le- és elvezetést. Persze pénzbe kerül...
"Lisa"
laikus hozzászóló
kicsiméhecske
#
2009.05.31. 15:55
A problémám a helyi jegyzővel van. A történet röviden: A szomszéd méheket tart. A méhek mindennap megcsípték éveken keresztül a jelenleg 5 és 8 éves gyermekeimet. Nem szóltunk soha a jószomszédi viszony érdekében, mert igazán tavaly vált zavaróvá a méhtartás, mert az udvarunkat nem tudjuk rendeltetésszerűen használni, a csípések helye 4-5 napig többszörösére megdagad és a kisfiúnak (5éves) szédülés, hányinger jelentkezett a méhcsípés után. A gyerekmedencében a gyerekek nem tudnak fürödni, a fűben nem tudnak játszani, a barátokat nem engedik hozzánk, mert a szülők féltik a gyermekeiket. Tavaly június hónapban a jegyzőnőnek elmondta a férjem a panaszát, jegyzőkönyv nem készült, intézkedés ez ügyben nem volt. Augusztus 4.-én írásban nyújtottuk be panaszunkat, melyre a mai napig nem kaptunk választ. Ez év március 30.-án a jegyzőnőt kihívtam helyszíni szemlére, mire azt válaszolta, hogy nem jön ki , mert ő NEM hatósági személy és ő már megmondta nekem, ha nem tetszik a helyzet menjek a bíróságra. Rövidesen telefonon jelentkezett, hogy menjek be ismét a hivatalban és jegyzőkönyvet vesz fel a problémámról. Én mondtam neki, hogy nem megyek be már voltam sokszor ez ügyben, jöjjön ki ő és győződjön meg mi a helyzet az udvarunkon. Mikor azt találtam mondani, hogy az ügyészségen panaszt teszek ellene, mert nem intézkedik azt mondta azt csinálok amit akarok és lerakta a telefont. 5 perc múlva újból felhívott. Egyből hatósági személy lett, ki jött helyszíni szemlét tartani, látta, hogy HEMZSEGNEK a méhek. Erre leírta jegyzőkönyvben, hogy több a méh az átlagosnál az udvaromon. Megkért, hogy menjek be és felvesz jegyzőkönyvet a panaszomról. Ezután bementem a hivatalba megírta helyettem a birtokvédelmi kérelmet. Ez volt március 30.-án. Intézkedés nem történ ismét. A Hatósági Állatorvost megkeresve felszólította a jegyzőnőt, hogy hatáskör hiányában ők nem tudnak semmit tenni, de ez jegyzői hatáskör és intézkedjen. A felszólítást követő 2. nap tartott egy helyi tárgyalást köztem és a szomszéd között.(ápr.22.-én) megint hallgatás nem történik semmi. Május 14.-én felkerestem az ügyészséget, panaszt tettem. A jegyzőnő tudomást szerezve erről május 18.-án kijött helyszíni szemlét tartani, úgyszintén a fű, a medence környéke hemzsegett a méhektől. Kérdésemre, hogy ő bele engedné e a gyerekeit ebbe a fűbe NEM-mel válaszolt. Ennek ellenére május 22.-én meghozta az elutasító határozatot a Polgári Törvénykönyv 1959. évi IV. törvény 191. § (3) bekezdése alapján, miszerint nyilvánvaló, hogy nem vagyok jogosult a bírtokvédelemre, és köteles vagyok tűrni a zavarást.
Véleményem szerint jogos a bírtokvédelmi kérésem, és nem vagyok köteles eltűrni, hogy az udvaromat nem tudom használni, a gyerekeket nem lehet az udvarra kiengedni játszani. Valamint ez ügy kapcsán hivatkoztam a 14/2001(V.14.)és a 12/1997.(II.28.)AB határozatra. A jegyző szerint nem tudom értelmezni a határozatot, mert ebben az Alkotmánybíróság is azt állapította meg, hogy a hivatal alkotmányellenes határozatot hozott a méhész ellen. Az ügyet beadtam a bíróságra, de a kérdésem az lenne: Mit tehetnék a jegyzői intézkedés ellen, hova fordulhatok mivel sem a fényképeket, sem a tanukat, sem a kamera felvételeket nem volt hajlandó megnézni ezen ügy kapcsán. Tehát véleményem szerint elfogult volt velem szemben. (a hivatalban dolgozik a szomszédom rokona) Valamint meggyőződött az udvaromon lévő helyzetről és ennek ellenére arra hivatkozik, hogy a szomszéd törvényesen tarja a méheit.
„helyszíni szemle során megállapítottam, illetve kérelmező is elmondta, hogy az udvarán továbbra is több méh van, mint egy átlagos udvaron. A szomszéd, aki ellen indult az eljárás, azonban az előírásoknak eleget tesz, jogszabályt nem sért az állattartással.”
Aki tud segíteni, legyen szíves válaszoljon, mert kifejezetten irritálónak tartom azt a tényt, hogy a jegyző nem intézkedett szinte egy évig amikor két kiskorú gyerekről van szó, és látta is hogy mi a helyzet az udvarunkon. A bírósági pert ha megnyerem, indíthatok - e a jegyző ellen kártéritési eljárást? Mivel neki lett volna joga a birtokháborítást megszüntetni és most e határozat miatt fogom járni a bíróságot, lehet évekig, mert hanyag, nemtörődöm módon végezte a dolgát!Persze megfeszített munkatempóban, ezt hozzá kell tennem!Az ügyet részleteiben alaposabban ismerő jogot tanult személy szerint, a kissebbik gond a jegyzővel az, hogy fiatal, a nagyobb gond az, hogy nem tudja értelmezni a tövényt, de a legnagyobb probléma az, hogy a neve előtt van az, hogy: Dr. Előre is megköszönöm a válaszát annak, aki segíteni tud.És még egy fontos tény! A jegyző ellen nem léphettem a Közig. Hivatalnál , mert a közeli hozzátartozója a FELÜGYELETI ÉS IGAZGATÁSI MONITORING OSZTÁLY vezető-főtanácsosa. Ők vajon nem összeférhetetlenek?
Margiticsné Kobolák Andrea
jack4
#
2009.05.31. 16:53
Kicsiméhecske: A 12/1997.(II.28) AB határozatot a jegyző nem értelmezte helyesen. Egy település álattartásról szóló rendeletének azt a pontját találta alkotmányellenesnek az AB. miszerint: " Amennyiben a méhek ennek ellenére a szomszédokat zavarják, Dunaújváros jegyzője elrendelheti - a fenti jogszabályokban előírt védőtávolság biztosítása esetén
is - tömör kerítés vagy élő sövény létesítését, illetve a méhészet áthelyezését." Ezt is csak azért, mert ezt a JEGYZŐ nem teheti meg, mivel államigazgatási feladatot és hatósági hatáskört kizárólag törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg a jegyzőnek, nem pedig ÖK. rendelet.
Az Ötv. 11. §-ában foglaltaknak megfelelően azonban önkormányzati hatósági ügyeket kizárólag a polgármester, a képviselőtestület bizottsága, illetve a képviselőtestület intézhet.
Az idézett ÖK rendelet 5.§. (1). bek. a, pontja szigorúbban szabályozza a méhtartást, mint a 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet, mégsem alkotmányellenes, mert azt a testület hatáskörét nem túllépve, az alkotmányosság keretei között hozta. Ugye itt szabályozzák a 4 métert - 10 méterre stb.
Nem tudom, hogy beszerezted-e már a településed állattartását szabályozó rendeletet, de gondolom igen. A rendelkezései módosítását - vagy ha hiányzik rendelkezés alkotását - kell kezdeményezni a polgármesternél és kérni, hogy módosítsák a rendeletet, tekintettel a fennálló helyzetre.
A jegyzői birtokvédelemre a Ptk. szabályai szerint egy éven belül kerülhet sor, ezért azt a bíróságon kell kérned, ahogy meg is tetted. Más kérdés, hogy mikor kértél tőle először birtokvédelmet, mert ha a birtoklásban való zavarás kezdetétől számított egy éven belül, akkor köteles lett volna intézkedni.
Nyugdíjasnéni
#
2009.05.31. 19:43
Ha mondjuk egy férfi a „közös képviselő“ és egy nő szemtelen módon azt mondja – a mi Társasházunk közgyűlésén és akit sosem láttunk és elég bunkó is!-, hogy ő a közös képviselő, de semmivel nem igazolja illetve közbeszólásaival rágalmazó módon gyanúsítgat, az minek minősül jogilag? Van-e erre valamilyen jogszabály? Ezen kívül meghatalmazást sem mutatott!
Ha mondjuk pénteki napon a „közös képviselő“ leváltásra kerül, akkor a rá következő kedden tarthat-e közgyűlést a társasházban? Mondjuk az éves költségvetés elfogadásáról? Illetve saját maga megerősítéséről?
Az éves költségvetés elfogadható illetve megszavazható-e a közgyűlés által ha azt a megismételt közgyűlésen teszik?
Mekkora szavazati hányad kell az éves költségvetés megszavazásához?
Kérem segítsenek! Nagyon félek!
Már aludni sem tudok!
Grád András
#
2009.05.31. 20:18
Kedves Nyugdíjasnéni!
Maradjunk annyiban, hogy közös képviselő az, akit a közgyűlésen a tulajdoni hányadok többsége arányában a tulajdonosok egyszerű szótöbbséggel megválasztanak. "Önjelölt" közös képviselő nincs. :-) Úgyhogy az, hogy ki a közös képviselő, az ténykérdés, kiderül a társasház határozatainak tárából. Közgyűlést is eleve csak ő tarthat, az "önjelölt" nem. A költségvetés elfogadása szintén egyszerű szótöbbséget igényel csak, és szintén a tulajdoni hányadok szerintit (hacsak az alapító okirat mást nem ír elő, de ez nem valószínű). Üdvözlettel:
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
Grád András
#
2009.05.31. 20:20
Utóirat:
Valamint maradjunk abban, hogy egy kérdést egy topikban érdemes feltenni, hacsak nem akar az ember mesterséges káoszt előidézni! :-)
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
kicsiméhecske
#
2009.05.31. 21:47
jack4: Köszönöm válaszát! Sajnos mindenütt falakba ütközök. Az állattartási szabályozás nálunk nem létezik. A jegyzőnőt és a képviselő testületet megkértük ( elmentünk testületi üllésre és elmondtuk a problémánkat), hogy készítsenek állattartási szabályozást, de a jegyző közölte, hogy nincs és nem is készítenek, mert a Közigazgatási Hivatal is kézzel lábbal tiltakozik ellene, valamint azt mondta, hogy akkor mindent le kell szabályoznia olyan nem lehet, hogy csak a méhekre készítenek. Tehát az állattartási szabályozás a mi esetünkben nem volt járható út. Azt kategórikusan kijelentette, hogy nincs és nem is fognak készíteni.Valószínünek tartom, hogy nem tudják elkészíteni! Pici faluban lakunk (kevesebb mint 700 fő)itt mindenki tartahat mindenféle állatot.Egyébként szerintem ebben az ügyben is eljárási illetéket kellet volna fizetni amit meg is kérdeztem, hogy nem e kell, mert én úgy tudom, hogy 2200Ft-ot kell fizetni. Azt mondta a jegyző, hogy utánna néz majd. Nem szólt, így nem fizettem. Szerintem nincs telejen képbe.
A szomszéd 25 éve tartja a méheit, de nekem a problémák tavaly kezdődtek. Most nem tudom, hogy mi számít, az, hogy mióta tarja, vagy az, hogy engem mióta zavar. Ez igazából nem világos nekem. Ha az számít mióta zavar engem és intézkednie kellet volna, felelőségre vonható e , mert miatta fogom még 1-2 évig tűrni a méheket.Mégegyszer köszönöm válaszát és , hogy szakított a mi problémánkra időt.
jack4
#
2009.06.01. 08:20
Kicsiméhecskének: A birtokháborítás kezdetétől számít az egy év. Elképzelhető, hogy több évig nem történik ilyen, rendeltetésszerű a joggyakorlás, de valamilyen okból ez egyszerre megváltozik. Abban az esetben, ha a birtokháborítástól számított egy éven belül kérik a jegyzőt a birtokvédelemre, intézkednie kell. Pontosabban az eljárást meg kell indítania. Ez nem jelenti azt, hogy kedvező döntést kell hoznia, de nem teheti meg, hogy nem foglalkozik az üggyel.
Az Ök. rendelet alkotással kapcsolatban:
- a képviselőjének nem szabadna annyiban hagynia az ügyet, hiszen az ön érdekeit (is) kell képviselnie a testületben.
- az 1990. évi LXV. törvény 49. §-a rendelkezik a helyi népi kezdeményezésről. Az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár kezdeményezése esetén előterjeszthető a rendelet megalkotására irányuló igény (5-10% között kell meghatározni a szükséges választópolgár számát.)
- Korábbi ÁB határozatok alapján az álattartás szabályozása nem csak állategészségügyi, közegészségügyi stb. szempontból válhat szükségessé, mert célja lehet "általában véve a lakóközösség békés együttélésének elősegítése és a jogviták megelőzése." Már csak ezért sem kellene lesöpörni a rendeletalkotásra vonatkozó kérelmeket.
- a KH. nem tiltakozhat a rendeletalkotás ellen, mert nem tartozik a feladatkörébe. A fenti törvény 98.§. (2) bek. a, pontja : "ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja". Vagyis a tv-i felhatalmazás alapján jogszerűen megalkotott rendeletet nem bírálhatja felül, csakis jogszerűségi szempontból. Az viszont beletartozik, hogy szakmai segítséget nyújtson az önkormányzatnak.
kicsiméhecske
#
2009.06.01. 08:44
jack4:Köszönöm!
gabcika01
#
2009.11.12. 14:51
A következő lenne a kérdésem ha veszek egy házat x-től utánna be akarok menni a lakásba de kihivják rendőrséget és feljelentenek és birtok védelmet kérnek ellenem (x volt férje hogy ő még ott lakik) azonban hogy tudja ezt be bizonyítani (ha nincs bejelentve, nincs a tulajdoni lapon, tanukkal nem tudja igazolni) mit tennétek hasonló ügyben hogyan oldanatok meg??
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.11.12. 15:01
Jókor kérdezed. Mert ha azt mondom, hogy nem vennék lakott házat, akkor azzal mire mész?
gabcika01
#
2009.11.12. 15:19
de nem lakik ott csak ezt állítja és soha nem is volt tulajdona benne.
nanemaaa
#
2009.11.12. 15:39
Szerződést olvasd el, van-e benne utalás a lakóra. vagy bármire, ami ezzel összeköthető.
Ha nincs, per és tehermentesen vetted, akkor bírósághoz fordulhatsz. Vagy birtokvédelmet és kényszerkiköltöztetést kérve, vagy megtámadod a szerződést, hogy valótlan adatokat tartalmaz. Kérdés, hogy ki és mit tud bizonyítani. A szerződés hogyan rendelkezett a birtokbaadásról?
gabcika01
#
2009.11.12. 15:49
Azzal a félel aki beadta a birtokvédelmet nincs szerződésem ugyanis neki papíron semmi köze az ingatlanhoz, még csak azt sem tudja leigazolni hogy ő valaha egy percet is lakott ott.
Tehát nem is értem hogy egyáltalán mire alapozva kérhet birtokvédelmet?
Rá utalás sehol nincsen hisz ez az ingatlan x volt akivel kötett a adásvétei szerződés.
nanemaaa
#
2009.11.12. 15:52
Az adásvételire gondoltam, amit az eladóval kötöttél.
Ha a "beköltözött féllel" is lenne, akkor eleve nem lett volna kérdésed.
Dóra11
#
2009.12.23. 08:36
Tisztelt Szakértők, birtokvédelmi ügyben kérek segítséget. 2 éve elvált egy házaspár, vagyonmegosztást nem kértek. A ház kettőjük tulajdona, a volt feleség elhagyta, benne a holmijaival, most a férj lakik benne az új családjával. Egy levélben a férfi megígérte a volt feleségének, hogy használhatja a ház felét, mert ő nem használja. A feleség néhány hete be akart menni, de nem jutott be, mert lecserélték a zárat. Birtokvédelmet kért, lehet adni neki? Itt ténykérdés vagy jogkérdés van? Köszönöm szépen!
monalisa1
#
2009.12.23. 08:49
Két év elég hosszú idő, ennyi idő alatt más is lecserélte volna a zárat - bármi okból is.
Az ex vélhetően ha nem is lakni de a dolgaiért akart bejutni - jogos, azonban az ő hibája (is) hogy előzetesen erről nem szólt.
Mindenesetre nem kellene "háborút" inditani a történtek miatt. Egyeztessenek időpontot és bizonyára nem lesz akadály a bemenetelnek.
A mindmáig közös tulajdon dolgát előbb-utóbb rendezniük kell...
"Mona"
laikus hozzászóló
Dóra11
#
2009.12.23. 09:58
A háborút már a volt feleség elindította a birtokvédelmi üggyel. Amúgy nem a dolgaiért akar csak bejutni, hanem használni is akarja, mert az ő tulajdona. Azt nem tudom eldönteni, hogy jár-e neki birtokvédelem, vagy ez már bírósági ügy.
Immaculata (törölt felhasználó)
#
2009.12.23. 10:15
Ez már bírósági.
Fizessétek ki.
