Társasházak jogásza!


drbjozsef # 2019.01.07. 05:55

Kivel van szerződésed?

Van a szolgáltatóval? Akkor biztosan nincs joga, de akkor nem is a társasháznak tartoznál, feltételezem.

Van a társasházzal?
Ha igen, és azt nem tartottad be, akkor sokminden lehet...

1ügyfél # 2019.01.06. 17:17

Kedves Fórumozók!

Elszámolási vitában vagyok a társasházzal, közös képviselővel, bíróságon. Kizárt több szolgáltatásból ez idő alatt /fűtés, meleg víz/. Viszont most legutóbb úgy döntött, hogy a hideg víz szolgáltatást is megszünteti teljes mértékben és "elvágta" a vezetéket, majd ledugózta.

Kérdéseim:

A hideg víz csapot elzárhatja, úgy, hogy nem jutok egy csepp vízhez sem?

Mit tehetek? (a per még nem fejeződött be)

Csepel 125 # 2019.01.06. 17:15

Köszönöm a hozzászólásokat!
Változnának a tulajdonviszonyok is, na, ez ezek szerint egy újabb nehézség.

drbjozsef # 2019.01.06. 16:54

Csepel125,

Tht. 10§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Alapeset : 100%.

Ha az alapító okirat engedi, akkor elég a 2/3 is.

Ha nem, elég lehet a 4/5 is, de határozatban kell a kisebbségi tulajdonos(oka)t felhívni a perindítási nyilatkozatra.

nonolet # 2019.01.06. 16:09

Csepel 125

HA a tulajdonosok tulajdoni arányai NEM változnak
csak meg akkor lehet elég a 4/5 tudtommal.

ragyasdezso # 2019.01.06. 15:23

Csepel 125

Nem tudod megkerülni, csak a bíróság védheti meg a kisebbség érdekeit.

Csepel 125 # 2019.01.06. 15:09

(Magyarul a legkisebb lakással rendelkező, kevesebb, mint 4/5 tulajdonarány tulajdonost miként lehet megkerülni, amennyiben midennel igen elutasító?)

Csepel 125 # 2019.01.06. 15:07

Sziasztok!
Ismét adódott egy kérdés, melyről sokfelé sokmindent hallani.
Egy új "albetét" létrehozásáról való döntéshez, alapítóokirat módosításhoz, majd értékesítéséről való döntéshez Lehet elegendő a 4/5-ödös többség?
Ha változott a jogszabály az elmúlt 25 évben, akkor felülírhatja az alapító okiratban ezen döntésekhez rendelt teljes többséget?

(Magyarul, a legkisebb lakással rendelkező(

MajorDomus # 2019.01.05. 19:47

Takitti
egy társasházban,amikor fizetni kell,akkor csak kisnyugdíjas,öreg, beteg,sánta béna vak és nyomorék lakik.
.
.
azt tudomásul kellene már venni, hogy a közös költségnek semmi közé ahhoz,hogy kinek mennyi a nyugdija.

annyit kell fizetni,amennyibe a fenntartása kerűl.
ha kevés a nyugdija,kérjen támogatást attól,aki majd a lakást megörökli ha a kisnyugdíjas átköltözk az örök vadászmezőkre

unom már ezt a nyafogást a kisnyugdijakról.

2010 óta 33 %-al nőttek a nyugdijak!

74 évvel a háború után,akinek kicsi a nyugdija,az magára vessen. mit csinált az elmúlt 40 évben?

meg kell választani egy hivatásos közös képviselőt,és meg kell fizetni. pont.

B. változat
ha annyi a kisnyugdíjas, alakitsanak egy Intéző Bizottságot,
és oldják meg, a ház 10 darab számláját csak ki tudják fizetni havonta!

Akkor nem kell összedobni egy hipi-szupira!

Szomorú örökös # 2019.01.05. 18:28

Takitti

Ha nem osztasz meg a kérdéshez minden fontos infót, akkor mire számítottál, már bocsi?

Egyébként senkit sem lehet rá kötelezni, hogy elvállalja, ez ugyanis nem lakói kötelesség. Így ha másként nem megy, marad a külsős képviselő. Keressetek egyet magatoknak a lehetőségek közül. És ne feltétlen az olcsóság legyen a mérvadó, hanem nézzétek meg a tartalmát is az árajánlatnak.

Takitti # 2019.01.05. 18:23

Szomorú örökös!

Ha érdemben nem tud válaszolni, nem feltétlenül kell hozzászólni!

Egyébként:

  1. mert a kk súlyos beteg
  2. mert a tulajdonosok 90%-a idős, nem ért hozzá, így nem vállalja, plusz kisnyugdíjas, ezért a közös költséget sem lehet lényegesen megemelni, hogy egy hipi-szupi kk-t ki tudjunk fizetni
Szomorú örökös # 2019.01.05. 05:40

Takitti

Mit lehet tenni, ha a képviselő lemond és nincs olyan, aki vállalná ezt a tisztséget?

El kell gondolkodni rajta, hogy vajon miért is van ez így...

Takitti # 2019.01.04. 19:00

Üdvözlöm!
Mit lehet tenni, ha a képviselő lemond és nincs olyan, aki vállalná ezt a tisztséget?
Köszönöm

MajorDomus # 2019.01.04. 18:42

Nem értünk egyet,de nem is kell.
tisztelem a véleményedet,de én inkább a Nav-nak hiszek pár jegyzőkönyv alapján ( is).

ragyasdezso # 2019.01.03. 20:46

MD

„minden más esetben,ha például a bérlő a fizető,és költségként el kívánja számolni,adható,sőt kell is adni!!”

Rosszul tudod és mást is kell olvasgatni: A tevékenység sajátos jellegére tekintettel áfa-mentes bérbeadás esetén a társasház nem köteles számlát kibocsátani a szolgáltatásnyújtásról.(ÁFA törv. 86.§ (1) l pontja) E kötelezettsége alól akkor mentesül, ha gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. A bérleti díjbefizetésének alapbizonylata a megkötött szerződés, a befizetés könyvelésének konkrét bizonylata: az átutalási megbízás, csekken történő fizetésnél a csekk, illetve a házipénztárba készpénzzel történő fizetésnél a bevételi pénztárbizonylat. (1997. évi CLVII. törvény, 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet)

1ügyfél # 2019.01.03. 20:18

Kedves Segítők!

Elszámolási vitában vagyok a társasházzal, közös képviselővel, bíróságon. Kizárt több szolgáltatásból ez idő alatt /fűtés, meleg víz/. Viszont most legutóbb úgy döntött, hogy a hideg víz szolgáltatást is megszünteti teljes mértékben és "elvágta" a vezetéket, majd ledugózta.
Kérdéseim:
A hideg víz csapot elzárhatja, úgy, hogy nem jutok egy csepp vízhez sem?
Mit tehetek? (a per még nem fejeződött be)

MajorDomus # 2018.12.11. 21:57

Hát azért ez nem ilyen egyszerű!

drbjozsef # 2018.12.11. 10:29

Hogy pl. az eladó a kialakult helyzet miatt vállalja, hogy a tulajdonba/birtokba lépés előtti időszakra vállalja a rendezését.

Helyesebben:

Hogy pl. az eladó a kialakult helyzet miatt vállalja, hogy a tulajdonba/birtokba lépés előtti AZON időszakra, amikor ő volt a tulajdonos vállalja a tartozás rendezését, de a régebbieket nem, azt az azt felhalmozó tulajdonosokon hajtsa be.

Ez elég egyértelmű lett volna.

drbjozsef # 2018.12.11. 10:28

Én most a helyedben azt tenném, hogy írnék neki egy ajánlott levelet, hogy mivel egyébként is tudatában volt ennek a tartozásnak, ezért ha küld egy részletes kimutatást, akkor hajlandó vagyok a rám eső időszakban felhalmozott tartozást természetesen kifizetni neki, de mivel a korábbi tartozásokhoz semmi közöm, arra perelje a korábbi tulajdonosokat. Megteheti, annak ellenére, hogy nem tőlük vette a lakást, mert ha bárki helyett kifizeted annak tartozását, akkor azt követelheted tőle. Kérd, hogy jelölje meg a jogszabály helyet, ami alapján a teljes hátralékot tőled követeli.

Aztán meglátod mire hivatkozik pontosan.

Esetleg kereshetsz egy ügyvédet, aki neked ad igazat (mondom, a pdf alapján még a bíróságon sem egyértelmű a kérdés), és írtok bele pár szép hivatkozást meg paragrafust, hogy miért nem fizeted ki más tartozását.

drbjozsef # 2018.12.11. 10:22

Értem.

Azt viszont nem értem, ha tudatában volt a Ti eladótok, és ti is amikor eladtátok az ingatlant, hogy közös költség tartozás van, akkor az miért nem lett beleírva a szerződésbe? Hogy pl. az eladó a kialakult helyzet miatt vállalja, hogy a tulajdonba/birtokba lépés előtti időszakra vállalja a rendezését.

De mindegy is : a vevő a közös költség tekintetében normál adásvételnél vagy a tulajdonszerzéstől köteles fizetni, vagy a szerződés szerint (pl. birtokbaadástól), ha ettől eltérően állapodnak meg. A közös költség annak a személynek a tartozása, aki azt felhalmozta, a vevőtől csak akkor követelhető, ha erre kifejezetten kötelezettséget vállalt.

Ugyanakkor : nem teljesen egységes a joggyakorlat a kérdésben. Olvasd el ezt (4.oldal, 2.kérdés) :

http://www.kuria-birosag.hu/…efoglalo.pdf

Ráadásul Te önhibádon kívül nem fizettél (ha jól értem hogy a számláról is visszautalták a befizetéseket), ez is számíthat. De az alapkérdésben nem.

Ha én lennék a vevőd, kérnék egy részletes kimutatást a tartozásról, főleg dátumokkal, lekérnék egy tulajdoni lapot, és miután kifizettem, az azt felhalmozó tulajdonosok ellen egyben indítanék pert, mindenkit a saját időszakára.

De nem lehetetlen, hogy a Te vevőd és az általa megkérdezett ügyvédek a szerződésben általad is aláírt "per-, teher-, és illetékmentes" kitétel alapján gondolják, hogy majd tőled követelik egyben, és ha neked ez nem tetszik, majd pereld be a Te eladódat a különbözetre, ami nem a Te időszakodra vonatkozik.

Őszintén szólva nem látom be, hogy a fenti Kúria által végzett elemzés alapján ne tehetnék meg, és ne ítélné meg egy bíró. Vagy nem.

Levente81 # 2018.12.11. 09:38

drbjozsef

Nem terveztem többször feltenni a kérdést.
A másik topikban kapott válasz bár megnyugtató számomra, de egy kissé rövid.

Ezért itt is megkérdeztem, hátha érkezik egy hosszabb, valamiféle indoklást -miért nem perelhet engem sikerrel a korábbi lakók tartozása miatt- is tartalmazó válasz.

Feltételeztem, hogy érezhető a soraimból, hogy nem azzal a néhány hónapra vonatkozó 9600 Ft közös költség megfizetésével van problémám, amikor én voltam a tulajdonos, hanem az előttem lakók több, mint fél milliójával.

drbjozsef # 2018.12.11. 06:52

Kaptál helytálló választ.
Mi szeretnél még? Addig kérdezel, amíg valaki azt nem írja, hogy nem, nem követelhetik rajtad?

Levente81 # 2018.12.11. 06:38

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni közös költség tartozás témakörben.

2017 novemberben vásároltunk sorházi társasházi lakást Budapesten, majd néhány hónap múlva egy kedvezőbb lehetőség miatt, felújítás után kis haszonnal értékesítettük és vidékre költöztünk.

Mindkét adás-vétel rendben lezajlott, egy dolgot kivéve. A közös költség fizetési kötelezettséggel kapcsolatban nullás igazolást sem a vásárláskor az eladó, majd a továbbértékesítés során mi sem tudtunk kérni, mivel a ház közös képviselője hosszú ideje nem volt elérhető. A közös költség mértékét sem tudtuk semmilyen forrásból.

A szomszédok -és az eladónk- egybehangzó tájékoztatása alapján a társasház bankszámlájáról évek óta visszaérkeztek a lakók utalásai, a postai, közös képviselet címére küldött befizetések sem értek célba. Utóbb kiderült, hogy a közös képviselő hosszas kórházi kezelés miatt volt akadályoztatva munkája ellátásában. Önkormányzati lakások is vannak a társasházban, tőlük is próbáltunk segítséget kérni a helyzet rendezésében, de olyan hosszadalmas procedúrát vázoltak fel a folyamat kapcsán, amit nem szeretünk volna végigjárni.

Tekintettel arra, hogy sorházi társasházi lakásról volt szó, önálló kerttel, a közös képviseletnek nem láttuk különösebb hiányát, az aktuális fogyasztásmérő óra állásokat rögzítve birtokba vettük az ingatlant, majd értékesítettük tovább. Vásárlónk ugyanígy gondolhatta, hiszen ennek tudatában megvásárolta, birtokba vette a lakást.

Fontos, hogy mindkét adásvételi szerződésbe az került, hogy a lakás per, teher és igénymentes.

A minap telefonon hívott a vásárlónk, miszerint nemrég sikerült rendezni a társasház közös képviseletének helyzetét, a korábbi elhunyt.
Az új közös képviselet pedig eljuttatta a lakókhoz az egyes lakások közös költséggel kapcsolatos egyenlegét.
Kiderült, hogy 560 ezer Ft tartozás gyűlt össze az ingatlan kapcsán, mivel 2013 eleje óta nem fizette a két minket megelőző tulajdonos -és fentiek miatt mi sem- a havi 9600 Ft közös költséget.

Vevőnk továbbértékesíteni kívánja a lakást, ennek érdekében(?) ezt a tartozást ki kívánja fizetni, de a kifizetett költségei kapcsán,ha máshogy nem megy peres úton szeretné rajtam behajtani. Elmondása alapján két ügyvéddel egyeztetett, mindketten azzal bíztatták, hogy ezt az összeget sikerrel be tudja rajtam hajtani.

Milyen megoldást javasoltok a fenti helyzetre? Van-e alapja annak, hogy sikerrel perelne minket a vevőnk azon az elmaradáson túl, amikor a birtokunkban volt. lakás?

Csepel 125 # 2018.12.10. 22:31

A társasház közös tulajdon eladásához eddig mindenki azt mondta, hogy 100%-os beleegyezés kell a tulajdonostársak részéről.
Most viszont találtam egy "cikket", amely szerint, ha az alapítóokirat a 2/3-ados döntést nem engedélyezi ezen döntés esetében, akkor 4/5-ödös döntés is elegendő.
Vajon ez igaz? Abban az esetben is igaz, ha az alapító okiratban 100%-os döntés kell az eladáshoz?
(közös tulajdont képező melléképület az érdeklődésem alanya)

http://www.hidasi.hu/index.php?…

MajorDomus # 2018.12.10. 19:06

Dehogynem!

Csak a tulajdonos felé nem adható!
minden más esetben,ha például a bérlő a fizető,és költségként el kivánja számolni,adható,sőt kell is adni!!

ajánlott olvasmány; C/2000 tv. a számvitelről