fellebbezés mikéntje

Azért széles mérlegelési lehetősége van.

Sőt olyannyira nem csak arra, hogy a Pp. mindösszesen csak 5 helyen említi a fellebbésnél, akkor is főleg az eljárási hiánál és a kisértékű ügyeknél. Tehát egyáltalán nem ragaszkodik hozzá, rosszul emlékeztem.

De gondolom ennek ellenére a legjobb fellebbezési alap, ha jogszabálysértést lehet felmutatni, mert ha az lényeges, akkor a másodfokú bíróságnak nincs választása.

Sőt olyannyira nem csak arra, hogy a Pp. mindösszesen csak 5 helyen említi a fellebbésnél, akkor is főleg az eljárási hiánál és a kisértékű ügyeknél. Tehát egyáltalán nem ragaszkodik hozzá, rosszul emlékeztem.

De gondolom ennek ellenére a legjobb fellebbezési alap, ha jogszabálysértést lehet felmutatni, mert ha az lényeges, akkor a másodfokú bíróságnak nincs választása.

De természetesen nem csak jogszabálysértésre lehet hivatkozni. Úgyhogy pláne mindegy. Kösz még1x.

Oké. Így könyebb is.

Csak régebben szűkmarkúan bántam a jogszabályhelyekkel és azóta jobban figyelek van-e minden lényeges ponthoz. A Pp. a fellebbezésnél nagyon odavan a jogszabálysértéssel, nem tudom a gyakorlat mennyire ragaszkodik ahhoz, hogy konkrétan melyik jogszabály "sérült".

Ahogy ezt az esetet nézem, nem is lehet mit megjelölni.

Mivel éppen az a lényeg, hogy semmi nem zárja ki az ilyen irányú fellebbezést, erre nem célszerű külön §-t idézni.

Kösz szépen a segítséget! Azt még megkérdezném, mely szakaszokat érdemes az 1)-2) esetekben jogalapként feltüntetni?

1. Van. Csak a bizonyítékok mérlegelésével kapcsolatban nem lehet fellebbezni, de ez nem az az eset.

2. És a bizonyítás mérlegelésére való fellebbezés tilalma sem jelenti azt, hogy ha a bizonyítási eljárás szabálytalan volt, vagy a megállapított tényállás iratellenes, akkor sem lehetne fellebbezni.

Íme két újabb fellebbezési kérdés.

1. Ha a bíróság az általános és nem vagyoni kártérítés összegét mérlegeléssel állapította meg, akkor van alapja annak a fellebbezésnek, amely azt sérelmezi, hogy a bírói mérlegelés túlságosan alacsony összeget eredményezett?
2. Ha ezért lett alacsony a mérlegeléssel kapott összeg, mert a mérlegelésnél figyelembe vett szempontok a bizonyítási eljárásnak nem feleltek meg, akkor van alapja?

Kiterjedhet.

Ez a topik pont jó lesz a kérdésemnek.

Szituáció: 3 kereseti kérelem vonatkozásában született ítélet, az egyik fél nem fellebbezett, a másik fél viszont csak 2 kereseti kérelem vonatkozásában fellebbezett. Ezáltal újra megnyílt az eredetileg nem fellebbező fél fellebbzési joga a csatlakozó fellebbezés lehetősége miatt.

Ez a csatlakozó fellebbezés kiterjedhet a másik fél által sem fellebbezett maradék 1 kereseti kérelemre. Vagy a részleges jogerő beállása miatt már nem?

A fellebbezési, illetôleg a csatlakozó fellebbezési kérelmet az elsô fokú ítéletnek fellebbezéssel, illetôleg csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részére nem lehet kiterjeszteni. Egyébként a fellebbezési, illetôleg a csatlakozó fellebbezési kérelmet - a tárgyalás bezárásáig - meg lehet változtatni.

Így általában nincs értelme, extrém esetben lehet.

Ha mindkét fél egymástól függetlenül fellebbez, akkor mindkét fellebezéshez nyújthat be a másik fél csatlakozó fellebbezést?
Vagy pedig az eredeti fellebbezés szükségtelenné teszi a másik fél fellebbezésére benyújtott csatlakozó fellebbezést?

Mindkét fél fellebbezési ideje külön telik, attól a naptól számított 15 nap alatt, amikor az illető félnek kézbesítették az első fokú ítéletet. A határidő elmulasztása igazolással orvosolható, de az nem tekinthető igazolásra alkalmas körülménynek, hogy a fél csak később értesült arról, hogy ellenfele is fellebbezett.

Az ellenfél fellebbezését kézbesítik, arra ellenkérelmet lehet tenni. Csatlakozó fellebezésnek a 15 napos határidő letelte után is van helye, amennyiben a másik fél fellebbezett, annak kézbesítésétől számított 8 napon belül. Ebben a per főtárgyát csak akkor lehet támadni, ha azt a fellebbezés is támadta. A fellebbezés visszavonása esetén a csatlakoz fellebbezés is hatálytalanná válik.

Sziasztok!

Írjátok meg légyszives, hogy peres ügyben (polgári) a fellebbezések miként mennek (elsőfok után), bármelyik fél fellebbezését megküldik-e hivatalból a másik félnek, és az arra tehet-e észrevételt, vagy ... mindenkinek a fellebbezési határideje külön-külön ketyeg, és tellik le ?
Illetve a felek a másodfokú döntés előtt megismerhetik-e a másik fél fellebbezését általában? Azt a saját fellebb-jükben tudják-e 'hasznosítani'? Mi az ügymenet?

Ha külön-külön ketyeg a fekllebbezési idő, és az már lejárt, akkor az pótolható, igazolható-e, és hogyan, milyen indokkal, valamint meddig?
(A helyzet az, hogy a másik fél mondta, hogy fellebbez, állítólag be is adta a fellebbezését kb. egy hónapja, de én nem kaptam semmit. Ha én is fellebbezni szándékszom az elsőfokú ítélet ellen, annak egy része ellen, meg kell-e várnom a másik fél fellebbjének a felém való megküldését, vagy egyáltalán nem, ... és ... a fellebb. időm külön, és az ítélet átvételétől ketyeg?)