Annyit szeretnék kérdezni, hogy én , mint törvényes örökös, igényt tarthatok-e köteles részre az örökhagyó bankbetétjéből?
Ugyanis az özvegy (mostohaanyám) van
megjelölve a banknál kötött elhalálozási rendelkezésben egyedüli kedvezményezettnek, és ő váltig állítja, hogy ez a pénz nem képezi az örökség részét, tehát az egész őt illeti! Én ezzel szemben úgy gondolom, hogy a köteles rész megillet engem ilyen esetben is.
Ilyen esetben követelhetem-e a köteles részt?
Egyébként készült végrendelet, de ott csak az ingatlanról rendelkezett édesapám, pénzről szó sincs benne!
A pontosság kedvéért hozzátenném még, hogy a pénzösszeg átutalási betétszámlán van az OTP-ben 3 hónapos lekötésben, amelyre elhalálozási rendelkezést kötöttek, és az özvegy szerint van egy olyan záradék is, mely szerint a bankbetét nem képezi a hagyaték részét. A bankbetét két néven szerepel( elhunyt édesapám és az özvegy).
Megvárjam a hagyatéki tárgyalást, vagy lépjek valamint a közeljövőben?
Az özvegy a hagyatéki tárgyalásig
hozzányúlhat-e a pénzhez?
Ha jól tudom, mivel én vagyok az egyetlen
gyermek, a köteles rész az összeg fele.
kötelesrész mit csináljak?
Kedves TamásGyörgy!
Amennyiben a végintézkedésben az általad említett ingatlanra vonatkozóan legalább annyi részt juttatott neked az örökhagyó, amely eléri a köteles rész mértékét, a bankban elhelyett összeg után már nincs követelésed érvényesítésére lehetőség.
A köteles rész nem minde hagyatéki vagyontárgyra vonatkozik, hanem az egész hagyaték értékének a meghatározott arányára.
Meg kéne adnia, hogy pontosan milyen banbetétről van szó.
Olyan biztosítás, betétköny amely kedvezményezett megjelölésével lett kiváltva nem része a hagyatéknak.
Nem csak a hagyaték a kötelesrész alapja, hanem az ingyenes juttatások is, így valószínűleg ez a bankbetét is.
A bankbetét nem része a hagyatéknak, ez igaz. TamásGyörgy, sajnos, Ön nem jogosult a bankbetétre. A hagyatéki tárgyaláson erről szó sem lesz, hisz már megírták, nem része a hagyatéknak :(
Viszont ha ingyenes juttatás volt, akkor abban az esetben is a kötelesrész alapjához tartozik, ha nem része a hagyatéknak.
Ugyan már. És akkor mi lesz, ha az örökös nem tudja, hogy az örökhagyónak volt valaha pénze, így nem is tudhatja, melyik bankban mennyi pénze van (banktitok), így a pénzt úgy veheti fel a kedvezményezett, hogy arról senki nem tud. Akkor meg hogy reklamálhat az örökös, ha nem tudja, egyáltalán volt az örökhagyónak kedvezményezett által megnevezett bankbetétje? :))))))
És felháborító az is, hogy az örökös soha nem elégszik meg azzal, amit kapott (lásd ingatlan), kell még az a pénz is. Az örökhagyó a pénzt akár elherdálhatta volna életében, és akkor meg mindenki csöndben maradhatott volna.
Akadémikus a kérdésed: hiszen tudja.
Egyébként ha később szerez róla tudomást, akkor az elévülési időn belül érvényesítheti a köteles rész iránti igényét.
Magyarul: az örökös (TamásGyörgy) nem fogadja el az örökhagyó végakaratát, hogy a pénz az özvegyé legyen.
Ha jól tudom: gyakorlatilag maga a kötelesrész intézménye is az örökhagyó akaratával szembeni rendelkezés. És akkor ezzel az erővel lehetne azt mondani, hogy pfúj, a felháborító törvény!
Azt, hogy mi a felháborító és mi nem: azt egy topik néhány mondatából többnyire csak igen nehezen lehet leszűrni. Mindenesetre én nem háborodnék fel olyan könnyen.
Pl. más a morál akkor, amikor az ember csak saját magáért felelős, és megint más akkor, amikor másokról is gondoskodnia kell. Akkor általában már nehezebb a Grál-lovagot játszani. Szerintem a jogászok tudják ezt, és ezért (is) lehet az, hogy ők itt a jogi tanácsadáson túl csak igen ritkán moralizálnak.