Két gyermek első házasságból

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

vanda24 # 2007.04.08. 19:48

Sziasztok!

Ha a férfi akinek az első házasságából van két gyermeke, és a második házasságából is van két gyermeke, a házat amiben a második feleségével él 22 éve, a saját tulajdoni részét életében elajándékozza vagy "eladja" második házasságából származó két gyermekének vagy feleségének akkor gyakorlatilag nem lesz hagyatéka.
Tehát az első házasságból származó gyermekei nem léphetnek fel semmilyen igénnyel?

Maximum megtámadhatják ezt a szerződést?

Gondolom eladás esetén adót, ajándékozás estén pedig illetéket kellene fizetni.
melyik előnyösebb?
gondolom az ajándékozás?!

Előre is köszi:)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.08. 20:13

A köteles rész alapjába beszámít mindaz, amit az örökhagyó a halálát megelőző 15 évben ingyenesen bárkinek juttatott.

monalisa1 # 2007.04.08. 20:29

Ha "eladja" de az ügyletnél tényleges pénzmozgás nem történt, akkor a színlelt szerződés utóbb megtámadható.

Valóban az ajándékozás látszik a megoldásnak, és ha az utóbbi két gyerek esetleg még tanul - tehát saját jövedelemmel nem rendelkeznek, kérni lehet az illeték mérséklését és/vagy részletfizetést.

Magánvélemény: annyira muszáj azt az előző házasságból származó- úgyszintén SAJÁT gyereket az apai jussból kihagyni?

vanda24 # 2007.04.08. 20:32

Szia Monalisa!

Igen igazad van ,ez nehéz dolog.
De a férfi mikor elváltak értékes ingatlant hagyott maga után, volt felesége meghalt, első házasságából származó gyermekei tehát örököltek.

vanda24 # 2007.04.08. 20:34

Továbbá ,ha nem lennének ajándékozással az apai jussból kihagyva, mi lenne a házzal amiben a felesége lakik a másik két gyermekkel.
Nem kötelezhetnék, hogy eladja?
Vagy kérhetnék, hogy a részük legyen kifizetve?

monalisa1 # 2007.04.08. 20:45

Mível a vérszerinti apjuk, így annak élete során a későbbeikben bármije is lett/van, vélem továbbra is jogot formálhatnak öröklésre.

De ha még az életében eladja, tehát sem nem végrendelet sem nem ajándékozás, akkor ő egy vagyontalan ember (...), akitől nincs mit örökölni.

http://www.ingatlanjog.lap.hu

monalisa1 # 2007.04.08. 20:49

Persze azért vigyázni kell akár az eladással akár az ajándékozással, mert bármennyire is felhőtlen párkapcsolat, ha valaki "nincstelen" lesz önakaratából, a későbbeikben a dolgok esetleges fordulata alapján könnyen a híd alatt találhatja magát...

monalisa1 # 2007.04.08. 21:06

Ha a haszonélvezetet kiköti magának akkor a lakhatás dolgában biztonságban lesz/van.

ObudaFan # 2007.04.09. 10:09

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülôjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Kötelesrész címén a leszármazót és a szülôt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élôk között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.

vanda24 # 2007.04.10. 19:10

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.

Tovább folytatnám:

Tegyük fel nem lesz ajándékozás, a négy gyermek(kettő az első házasságból)- a törvényes rend szerint örököl.

A feleség aki a férfi második felesége, él a házban tovább.(haszonélvezeti joggal)

Az második házasságból származó gyermekeknek ez megfelel, de mi van akkor ,ha az első házasságból származó gyermekek kérik a részüket.

Milyen lehetőségek vannak ekkor?
Kötelezhetik esetleg a ház eladására, ha másképpen nem tudja a részüket kifizetni.

A ház egyébként kb. 25.millió forintot ér.
Mennyi pénz lenne kb., ha ki kellene fizetni az első házasságból származó két gyermeket.

Köszönettel.

Vanda

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.10. 20:48

A közös tulajdon megszüntetését kérhetik, de az nincs befolyással a haszonélvezetre.

vanda24 # 2007.04.11. 06:54

Kedves Kbs!

Ezt lehetne egy kicsit részletesebben.

Köszi:)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.11. 08:14

Az öröklés a közös tulajdon létrejöttének egyik tipikus esete. A szóban forgó ügyben a gyerekek és az özvegy válnának az ingatlan közös tulajdonosaivá - és az özvegynek haszonélvezete lenne a többiek tulajdoni hányadán. Bármelyikük tulajdonostárs kérhetné a többiektől - végső esetben a bírósáhtól - hogy a közös tulajdont szüntessék meg, a bíróság e kérésnek eleget is tenne. Ám ennek eredménye mindössze az lenne, hogy az ingatlan egyikük (vagy harmadik személy) tulajdonába kerülne, azonban a haszonélvezet továbbra is terhelné azt a tulajdoni hányadot, amelyet addig. Ilyen feltételekkel pedig a közösködés értékesítés útján történő megszüntetése egyszerűen reménytelen lenne.
Másképpen: nem lehet a haszonélvezetet az özvegy akarata ellenére megszüntetni.
Még másképpen: nem kell parázni. Különösen, hogy az örökhagyó él, és remélhetőleg jó egészségnek örvend. (Mire hosszú évek múlva az emberi kor végső határán jobblétre szenderül, akkor már talán az új Ptk. lesz hatályban, benne az újraszabályzott özvegyi joggal.)

monalisa1 # 2007.04.11. 13:47

A haszonélvezetet végső sorban megfelelő anyagi ellentételezés ellenében meg lehet szüntetni - legalább is én így tudom. Kiindulópontja a haszonélvező életkora, aztán egy táblázat szerinti számítás a fizetendő összegről.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.11. 15:34

Rosszul tudod. Nem lehet a haszonélvező beleegyezése nélkül megszüntetni. Arra az ingatlanra, amelyben az özvegy lakik, még a gyermekrészen történő megváltást sem lehet kérni.

monalisa1 # 2007.04.11. 17:13

Én úgy értettem amit írtam, hogy a haszonélvező vélelmezve elfogadja a felajánlandó megváltási pénzt - egyes adott esetekben reálisan.