Válás, vagyonmegosztás

Béla!
A kérdést a végére már lényegien (!) lerövidítette, amit igaz így vagy úgy de tényleg sokszor tett fel...

Ha az a fél akinek a nevére történt a vásárlás és a bejegyzés nem tudja igazolni/bizonyítani, hogy az adásvételhez a pénz nem egy esetleges különvagyonából (pl. időközbeni örökségből vagy ajándkozásból stb.) származott, akkor az ingatlan 50%-ban a másik fél tulajdona is, mégpedig az un. földhivatali befegyzésen kívüli tulajdonlás fogalma.

Tehát annak kell igazolnia aki a másikat "kívül" akarja látni a tulajdonból...

Egy házasság alatt vagyonközösség van, tehát az mindegy hogy kinek mi is van a nevén pl. lakás és/vagy autó stb., az akkor is közös szerzemény, és ezen felesleges vitatkozni. Az esetleges különvagyon az teljesen más kérdés.

Végső soron bírósághoz lehet ill. kell fordulni, mely költséges és elhuzódó.

Monalisa
laikus hozzászóló

• het.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az a kérdésem lenne, hogy ha egy házasság alatt a házastársak ingatlant vásároltak, de ez csak az egyik fél nevére lett bejegyezve, válás esetén a másik fél részesedik e az ingatlanból?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az érdekelne engem, hogy ha egy házasság alatt történik egy ingatlan vásárlása és ennek bejegyzése csak az egyik fél nevére történik, válás esetén a másik fél mire számíthat, részesedhet-e az ingatlanból?
Tisztelettel Kiskata

„Most még megtehetem, hogy rendezem a bankot és átírom a gyerekek nevére, mivel csak az én nevemen van! Számonkérheti ezt rajtam az ex, vagy a bíróság?”

Igen! A telek és a félkész ház az általad kapott infók alapján közös tulajdon. Hiába vagy te a nyilvántartott tulajdonos, a fele részre ő is igényt tarthat mint nyilvántartáson kívüli tulajdonos. Sok gondot okozol magadnak, ha ezt nem veszed figyelembe.

Köszönöm kisokos!

Én is azt látom, hogy szükségem lesz ügyvédre!

Hogy ki fizet, konek az megállapodás kérdése: egyszerűen csak én is igényekkel állok elő, mert beszélni vele nem tudok!

Kettéválasztani a telket nem lenne a legésszerűbb, de nem várna tőlem milliókat! Kell, hogy ő belemenjen? Vagy köteles vagyok fizetni?

Két gyerek közül az egyik nálam van elhelyezve, a másik nála! A telek akkora, hogy 3 építési teleknek felel meg! Legalább lenne a gyerekeknek kiindulópontja, mire odaérnek! Most még megtehetem, hogy rendezem a bankot és átírom a gyerekek nevére, mivel csak az én nevemen van! Számonkérheti ezt rajtam az ex, vagy a bíróság?

Kacsaba,

Jól értem, hogy az ajándékozást nem tudod bizonyítani, mivel csak egy adásvételi szerződés van a kezedben? Tartok tőle, h így nem áll meg a különvagyoni igény a telek felére, hanem közös tulajdon lesz. Nem számít, hogy ki lett tulajdonosként bejegyezve. Ha a házasság alatt vetted (került a tulajdonodba), akkor közös vagyon.

A telek másik része közösen felvett hitelből történt, ugye? Akkor az is közös tulajdon. Azon az alapon, hogy az általad végzett munka fejében jutányosabb áron kaptátok a telket, nem jár neked nagyobb tulajdonrész.

Ami most jár a feleségednek, az a telek és a félkész felépítmény piaci értékének minusz a hitel aktuális értékének a fele. A te számaid alapján (10-3,5)/2=3,125.

Kérheted, hogy annak az összegnek, amelyet az életközösség megszakadása után a hiteltörlesztésre fordítottál, a felét az ex fizesse neked meg.

„Hogyan tudnék ebből a legkedvezőbben kijönni?”
Fogadj ügyvédet!!

„Miért csak én fizethetek?
Ő nem fizethet ki engem?”
de, megállapodás kérdése.

„Kettéválasztani nem lehet a telket, és akkor nem kell fizetnie senkinek?”
de, ha ebbe az ex és a bank is belemegy. De miért lenne ez jó neked?

„Ha a gyerekeimre íratom a részem akkor mi a helyzet?”
Az ex ingyen jut a teljes telekhez. (gondolom nála lettek elhelyezve a gyerkőcök.) Eladni a gyerekek nagykorúságáig ugyan csak elég körülményesen, a gyh jóváhagyásával tudja, de egyébként élhet rajta kedve szerint.

Tisztelt Hozzáértők!

Tanácsot szeretnék kérni, vagyonmegosztási ügyemben! Tavalyi év őszén mondta ki a bíróság a válást (10 év házasság) és most jutott oda a dolog, hogy a volt feleségem ügyvéden keresztül megkeresett "osztozkodás" miatt.
Házasságunk ideje alatt került a tulajdonunkba egy építési telek. Ennek a teleknek egyik felét a nagymamámtól kaptuk ajándékba, azzal a kikötéssel, hogy csakis az én nevemre kerüljön. (így is lett) Hogy illetéket ne kelljen fizetnünk, ezért a szerződésbe azt írtuk, hogy 1m ft-ot fizettünk érte. A másik felét a teleknek nagybáttyámtól vettük jutányos áron + én a házán felújítási munkálatokat végeztem és ezzel fizettem ki őt. A szerződésben itt is 1m ft-ot írtunk (ennyit is kapott kp). Mivel pénzünk nem volt, így 1m ft hitelt vettünk fel.

Ezen a telken elkezdtünk építkezni, amihez 2m ft hitelt vettünk fel. A ház nem készült el, mert elváltak útjaink.

A feleségem álláspontja szerint ez az ingatlan most 10m ft-ot ér. Az építkezésre felvettünk 2 m-t, így ő 4m ft-ot kér!

A hiteleket (amiben a volt feleségem adóstárs) addig én fizettem, amíg csak bírtam, de mivel jó ideje már nem, így a bank azt kéri, hogy 3,5m ft-ot fizessek most vissza.

Az ingatlan értéke felment, amit én eddig fizettem a banknak (nem kevés) azt nem kellene beleszámolnunk? A 3,5m ft banki követelést ki fizeti? Ezt nem kell kalkulálnunk a végelszámolásban?

Kérdésem:
Hogyan tudnék ebből a legkedvezőbben kijönni?
Miért csak én fizethetek?
Ő nem fizethet ki engem?
Az ügyvédje fenyegetőzik, ha nem fizetek, akkor perre viszik az ügyet!
Kettéválasztani nem lehet a telket, és akkor nem kell fizetnie senkinek?
Ha a gyerekeimre íratom a részem akkor mi a helyzet?

Bocsánat, kissé hosszú lett! :-)
Köszönettel:Csaba

Kedves Backin!

Én ilyenkor azt szoktam tanácsolni az ügyfeleimnek, hogy kössenek egy korrekt házastársi közös vagyon megosztási szerződést, ami a valóságot tükrözi, nehogy bárki is utóbb meg akarja támadni. Az illetéken veszíthetnek némi pénzt, viszont ha trükköznek, akkor annak a sokszorosát. Hallgatni szoktak rám. Üdvözlettel:

Kedves Zsuzsa2009!

Ha az ingatlan vételára jelentősen magasabb volt a különvagyoni beruházás 100.000 forintjánál, akkor Obudafannak lesz igaza, ez csakugyan kötelmi jogi igény lesz, vagyis az ingatlan fele-fele lesz az Önöké. Viszont nem szeretnék annak a bírónak a helyében lenni, akinek majd ki kell számolnia a 100.000 forint 28 évi kamatait! :-) Ez jár majd a férjének kötelmi jogi igényként. Hogy értse, egyikünk sem a jogban "tévedett", hanem én azt feltételeztem, hogy a 100.000 forint jelentős része volt a vételárnak, és egy átlagos lakás esetében ez 28 éve az is lett volna, Obudafan meg azt, hogy az egy sokkal értékesebb lakás volt, és neki volt igaza. A dolog jogi megítélése ugyanis azon múlik, hogy a különvagyoni beruházás jelentős része-e az ingatlan értékének. Ha nem, "csak" a pénz jár a kamatokkal. Szóval nem választhat a bíró, hanem számolhat! :-) Üdvözlettel:

Tisztelt Ügyvéd Urak!
Köszönöm a válaszokat.
Nem tudom, most melyik törvény vonatkozik esetemre? Ha a bíró dönt, ő is vákaszthat a két variáció közül? Akkor fellebbezhetek?

Tisztelettel: Zsuzsanna

Tisztelt Grád Úr!

Köszönöm válaszát! Valóban elfelejtettem említeni, hogy a vagyon csak ingóságokból áll! Ez esetben mi lenne a válasza?

Köszönettel: Backin

Grád Kolléga Úr jókat szokott írni, de itt véleményem szerint ő téved, ez egy klasszikus kötelmi igény lesz. Az viszont tény, hogy annak a 100e Ft-nak a kamatai jelentősek lesznek.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Idéztem az első hozzászólásból:
"Vagyis az övé 3/4 rész lesz a példánál maradva, az Öné meg 1/4."
Elnézését, nem fogalmaztam konkrétan.

Üdvözlettel: Zsuzsnn

Elhiszem. De akkor ez: „A férjem 3/4 részének a teljes vételárát ...”?

Tisztelt Kovács Sándor!

A tulajdoni lap szerint 1/2 - 1/2 arányban vagyunk az ingatlan tulajdonosai.

Tisztelettel: Zsuzsanna

Ohó! Azt az apróságot eddig elfelejtetted közölni, hogy az ingatlannyilvántartás szerint sem 1/2-1/2 arányban vagytok tulajdonosok.

Nem számít, hogy hol voltatok szívességi lakáshasználók.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönet a gyors válaszért.
Volt egy mondata: hacsak a lakás vételára nem haladta meg az 500 et-ot.
Meghaladta.
Az sem számít, hogy a családunknál laktunk, s így maradhatott meg a "különvagyona"?
A férjem 3/4 részének a teljes vételárát már közös keresetből fizettük ki.

Tisztelettel: Zsuzsa

Kedves Backin!

Bocs, de ez tipikusan az a probléma, amit fölösleges itt felvetni, hacsak nem kizárólag ingókból áll a vagyon. Ha ugyanis ingatlan is van benne, eleve ügyvéd közreműködése szükséges a házastársi közös vagyon megosztásáról szóló szerződéshez, ő meg - remélhetőleg - úgyis mindezt tudni fogja és el is magyarázza, hiszen ezért fizetik. Ráadásul a szerződés (akár ingatlan nélkül is) egy éven belül megtámadható pl. megtévesztésre hivatkozással, úgyhogy bár fontos dolog az adózás, óva szokam inteni az ügyfeleimet attól, hogy csak ezt tartsák szem előtt, ennél fontosabb, hogy maga a megállapodás szabályos, jogilag támadhatatlan legyen. Lehet, hogy kicsit több lesz az adó, viszont garantáltan megtakarítanak egy esetleges évekig tartó pert. Egyikünk sem lát a jövőbe. Üdvözlettel:

Kedves Zsuzsa2009!

Obudafan általában jókat szokott írni, de most téved, valószínűleg nem élt még 28 évvel ezelőtt, amikor 4 forint volt egy liter benzin, ezért nem gondol arra, hogy 100.000 forint akkor nem egy fél m2 lakás értéke volt, hanem akár egy fél lakásé. (Miként 25.000 liter benzin értéke ma is akár egy fél lakás.) Ekként a férje az együttélés alatt vásárolt ingatlanból lehet, hogy 50% erejéig különvagyont tud bizonyítani, és akkor nem "neki meg lesz egy 100e Ft-os igénye", hanem a fél lakás a különvagyona lesz, a másik fele meg fele-fele arányban az Önöké. Vagyis az övé 3/4 rész lesz a példánál maradva, az Öné meg 1/4. Amit Obudafan írt, az az ingatlan értékéhez viszonyítva kisösszegű követelések esetében igaz, és ott is csak kamatokkal. Nem akarok itt hosszan jogászkodni, hogy mi a különbség a dologi jogi igény és a kötelmi jogi igény között, maradjunk annyiban, hogy itt igen nagy valószínűséggel az általam jelzett verzió fog bejönni, hacsak a lakás vételára 28 évvel ezelőtt nem haladta meg a minimum kb. 500.000 forintot, ami persze elvben nem kizárt, Ön tudja. A 15 év meg eleve csak ingók esetén játszik, akkor is csak a különvagyoni ingók helyébe lépő másik ingó esetén, ingatlan 3000 évi együttélés alatt sem válik közös vagyonná, ha egyébként különvagyon volt. Üdvözlettel:

Eleve az a minta nem kötelező. Másrészt ha kifejezetten úgy nyilatkoztok, hogy az ingó vagyon megosztása nem felel meg az 50-50% értéknek, az felvethet ajándékozási illetékkötelezettséget. Ezért szerintem ne azt írjátok bele, hogy az egyik fél a pénzbeli kiegyenlítésről lemond, hanem csak annyit, hogy nem jár.

Tisztelt Ügyvéd úr!

Közös megegyezéssel történő válásunk esetén a vagyon megosztásunk értéke nagy különbséget mutat az egyik fél javára, de ezt mindkét fél igazságosnak tartja és elfogadná. Hogyan kell a vagyonmegosztási nyilatkozat minta szövegét módosítani (forrás: magyarorszag.hu), elég felsorolni, hogy melyik vagyontárgy kihez kerül (7. - 8. pont) és elhagyni a minta 9-es pontját, melyben az egyik fél a különbözet pénzbeli kiegyenlítéséről nyilatkozik, vagy jogilag fontos, hogy az a fél, aki kevesebbet kap a vagyonból nyilatkozzon, hogy lemond a különbözetről? Válaszát előre is köszönöm,
Tisztelettel: Backin

Ha már együtt éltetek, amikor az ingatlan tulajdonjogát megszereztétek, akkor maga az ingatlan közös vagyon, neki meg lesz egy 100e Ft-os igénye.

Tisztelt Ügyvéd Asszony/Úr!

28 év házasság után adta be férjem a válópert. A vagyonmegosztásnál nem 50-50 százalékban szeretne osztozni, hanem az alábbiakra hivatkozik:

• házasságkötésünkkkor kb. 100 ezer forint megtakarított pénze volt, ebből fizettük ki a házasságkötésünk után vásárolt lakásunk beugró összegét (jelenleg is ebben a lakásban élünk)

A kölcsön további összegét házasságunk alatt fizettük ki közös keresetünkből

• házasságkötésünk után az én családomnál laktunk 3,5 évig teljes ellátással - nem kellett "hozzányúlni" a megtakartott pénzéhez. Mert nem kellett semmit fizetnünk, így tudtuk megvenni a fenti pénzből első gépkocsinkat is.
• férjem ügyvédje arra hivatkozik, ha nem megyek bele egy méltatlanul alacsony összegű "osztozkodásba", akkor a férjem érvényesíteni fogja a házasság előtt meglévő magánvagyonát. Mert a csjt szerint a 15 év csupán a személyes tárgyakra, stb. vonatkozik, konkrétan a mi esetünkre nem alkalmazható.

Ha nem a családomnál lakunk, nem lett volna magánvagyona. A lakás vételárának több mint 90%-át már közös keresetből rendeztük.
Valóban érvényesíteni tudja azt, amit az ügyvé állít? Ha igen, akkor az mit jelent?
Tisztelettel köszönöm válaszát: Zsuzsanna