Szép estét, kedves fórumozók. Szeretném a segítségeteket kérni. Édesanyám és a húga örökölt 4 éve apukája után részjegyet.A végzésen szerepel, hogy fél fél arányban öröklés jogcímén átadták nekik. Azonban az illetékes "szövetkezet" ahol vannak a részjegyek, azt mondták,nem adhatják ki. Ez valóban így van? Soha nem lehet kivenni az összeget? Illetve mi a menete, ha mégis megkaphatják?
Előre is köszönöm annak, aki válaszol.
Fórum → öröklés és családjog régebbi elöl új hozzászólás
Temetési költség megosztása, öröklés
Ha ketten vagytok örökösök, mindenkinek 750.000 Ft jut a végén. Ugyanis mindegy, ki fizeti a temetést, a hagyatékból mindenkit megelőzően ezt ki kell neki fizetni.
Ügyvéd - Bp.
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Nagy hirtelen megköszöntem a választ de,végiggondoltam és rájöttem hogy nem értem.Ezért elnézését kérem.Ha lefordítom számokra és úgy válaszol,nagyon örülnék neki,mert remélem úgy világosabb lesz számomra is.Tehát a temetés 500000 Ft.A talált összeg 2000000Ft Tehát kinek mennyit kell állni a temetésből.És ami marad abból ki mennyit kaphat.Még egyszer elnézést hogy ilyen szájbarágósan kérem, de abszolút járatlan vagyok a kifejezések értelmezésében is.
Köszönettel .fabatka.
Köszönöm www.kbs-ugyved.hu Ügyvéd úr gyors válaszát!
Tisztelettel .fabatka.
Fabatka: az örökösök egyetemlegesen tartoznak, egymás között pedig az örökrészeik arányában. (Szóval tiéd a fele.)
Shaw, látni kellene a végrendeletet szó szerint. Az ugyanis, hogy "gondoskodjon a temetésről", nem feltétlenül jelenti, hogy a költségeket neki egyedül kell viselnie. (És még az is lehet, hogy ez mindössze egy óhaj, amit szankció nélkül el lehet mulasztani.)
Tisztelt Jogi Szakértő!
Elhunyt Anyánk!
Ketten voltunk testvérek.Apánk már nem él.Öcsémnek van két fia. (Öcsém is sajnos már elhunyt) Nekem egy fiam és egy lányom.Mindenki nagykorú.Az a kérdésem hogy a temetési költséget kinek és milyen arányban kell állnia.Illetve ha p.l.d. maradt pénze, az milyen arányban osztható el az említett személyek között.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel.fabatka.
Sziasztok!
Felmerült egy kérdés bennem egy nemrég elhunyt rokomon utáni öröklés kapcsán. Hagyott végrendeletet, amiben szerepel, hogy a temetéséről kinek kell gondoskodnia. Csakhogy akire ez a feladat jutott, most rajtunk (akik szintén örökölünk) követeli a temetés TELJES költésgét. Kell-e nekem fizetnem, akár egy részt is? Ha igen, akkor milyen arányban?
Még soha nem voltam hagyatéki tárgyaláson, ha valaki felvilágosítana arról, hogy ez hogyan is zajlik és mi a menete, azt nagyon megköszönném!
Így lesarkítva, igazad van, valóban abszurd. De mert a jelenlegi infók szerint nem tudhatom agyonverésről, vagy dulakodás közben bekövetkezett halálos kimenetelű, véletlen balesetről van szó, gondoltam a férj öröklési joga fennmaradására. Válaszodat köszönöm.
Ne haragudj, ezt komolyan gondolod?! Szerinted örökölhet, aki maga verte agyon az örökhagyót?!
A féltestvér lenne az örökös? Kérem, segítsen a vonatkozó törvény értelmezésében. Az öröklési sorrendben leszármazott hiányában,nem a házastárs a törvényes örökös? A féltestvér egyáltalán hányadik lehet a sorrendben? Azt is szeretném megtudni, mi a helyzet, ha a féltestvér kisnyugdíjas és nincs pénze a temetésre? De mondjuk, hitelt vesz fel arra,akkor is, hogy jut a temetéshez szükséges iratokhoz, ha nem volt kapcsolatban az elhunyttal, és fogalma sincs azok fellelhetőségéről. Elhunyt életvitelével, magánéletével olyannyira nincs tisztában, hogy még azt sem tudja, az ingatlan férjével közös tulajdon-e, esetleg bérelték. Ha közös tulajdonuk, terheli e jelzálog kölcsön és bárminemű tartozás azt.
Válaszát előre is köszönöm.
Mivel valószínűleg ő lesz az örökös, igen.
Azért, mert az elhunytnak más rokoni kapcsolata nincs, kivéve az apai ágról féltestvérét, akivel azonban, 25 éve megszűnt a kapcsolata. Kérdezném azt is, hogy ez a féltestvér kötelezhető-e a temetés rendezésére, illetve az annak kapcsán felmerülő költségek térítésére?
Meghatalmazott révén. De miért neki kell arról gondoskodnia?
Tisztelt Jogi Szakértők!
Szeretném megtudni, hogy ha egy családi veszekedés során a férj olyan súlyosan bántalmazta a feleségét, hogy az meghalt és ez miatt előzetes letartóztatásban van, milyen lehetséges módon gondoskodhat a temetésről?
Válaszukat előre is köszönöm.
Az örökösöknek kell fizetnie a temetési költséget, az pedig gondolom a lánya.
Tiszteletem!
Egy kérdéssel fordulok Önökhöz/Hozzátok.
Létezik-e olyan törvény,rendelet, amely szabályozza, hogy a temetés költségeit kinek kell állnia.
Jelen esetben 3 édestestvérről van szó és két féltestvérről. Sajnos az egyik édestestvér elhalálozott.
A sógornőm az egyik féltestvér és jelenleg rá hárul az összes intéznivaló, ugyanakkor a többi testvér nem hajlandó hozzájárulni a temetési költséghez.
Az elhalálozott testvér nem rendelkezett ingatlannal, nem volt jövedelme, csak nyugdíja. Egy lánya van.
A fenti esetben előfordulhat az, hogy csak a sógornőmnek kellene fizetnie (csak mert nem fordult el a testvérétől) és a többiek pedig hátat fordítanak? Vagyis létezhet törvény, amely szabállyozza azt, hogy kinek kell állnia a temetés költségeit?
Válaszukat köszönöm előre is!
Nem, amiatt biztos nem kaphatja meg a testvéred részét (hiszen a temetés azért csak nem kerül annyiba, mint a fél ház), ellenben, ahogy Monalisa is írta, ez hitelezői igény lesz, amit a másik örökösnek meg kell térítenie (mármint a felét). Ha más nem, perben, sajnos. De mivel lesz egy fél háza, van fedezet legalább.
Nagyon köszönöm a választ. Sajnos nagymamámnak nincs semmi pénze félretéve :( Nagynéném meg ebből a szempontból elég rémes egy nőszemély, úgyhogy valószínűleg a peres út marad. Egyébkénr esély lehet arra, hogy édesanyám örökölje a teljes ingatlant, amennyibena testvére megtagadja a temetéshez való hozzájárulást? (Egyébként nem egy palotáról van szó, egy kis ház, elég régi.)
A nagymamád remélve még van olyan szellemi állapotban, hogy anyukád kérdésére választ tudhat adni: otthon van-e eltéve valahol egy kis pénz - mondjuk éppen a saját temetésére kuporgatva...
A nagynénéd elvileg megtagadhatja a temetés költségének őrá eső részének állását, ebben az esetben anyukát hagyatéki teherként igényt jelentsen majd be.
A jogerős közjegyzői végzés alapján fizetési meghagyást indíthat a testvére ellen, tehát csak fizetni lesz majd kénytelen...
Anyukád forduljon bírósághoz és kérje a közös tulajdon megszüntetését.
Persze ha a nagynénéd netán igényt tartana az egész házra, váltsa magához /= fizesse ki/ az anyukád vagyonrészét. (Természetesen ha anyukádnak kellene az egész ház, ugyanez őrá is érvényes.)
Ha nem tudnak az eladási áron megegyezni, a bíróság hivatalból értékbecslést végeztet, és az lesz az árverezési ár.
Egy ilyen per 1-2 évig is eltart és nincs ingyen (...), tehát igazából egyik félnek sem érdeke...
Amíg a ház kettőjük nevén van, minden költség közös.
Sziasztok!
A következőkkel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. A téma nagyon nem hálás, de sajnos akkor is kell beszélni róla. Édesanyám anyukája már nagyon beteg szegény, és az orvosok is azt mondják, nincs már sok ideje hátra. A nagymamának két gyereke született, édesanyám és a huga. A hug viszont már előre kijelentette kerek-perec, hogy nem hajlanó a temetés költségeihez hozzájárulni. Azonban arra a házra igényt tart, amiben a nagymama él. Ez egy kertes ház, vidéken egy kis faluban. A kérdésem az lenne, hogy megtagadhatja a fizetést a temetéskor, vagy lehet rá kötelezni? Olvastam lentebb, hogy a hagyatékból lejöhet a temetés költsége. De mi van abban az esetben, ha a ház édesanyámé és a hugáé lesz 50-50%-ban, és nem sikerül eladni, így a temetési költség abból nem állható? Esetleg mi lehet akkor, ha édesanyám huga nem is engedi, hogy eladják azt a házat, és ugyanúgy élvezni akarja, amikor arra sem volt hajlandó, hogy a saját édesanyjának a temetéséhez hozzájáruljon? Megterhelhetik az ő ingatlanrészét? Ebben az esetben megintcsak az a gond, hogy egyetlen házról van szó, így ha közös, a teher is közös rajta....
Remélem, tud valaki segíteni ebben a dilemmában!
További szép napot!
Tisztelt Fórumozók!
A Feleségem apja még az Ő gyermekkorában elhagyta a Családot, ahogy felelősségteljes apához illő; alkoholista lett, leépült, kórházba, majd különböző intézetekbe, végül az utcára került. Ennek már 15 éve. A minap egyszer csak szóltak a Feleségemnek, hogy a hajléktalan apja meghalt. Halála előtt házas, vagy élettársi viszonyban nem élt senkivel. ( a feleségem apjától hivatalosan elvált az Anyósom ). Két vérszerinti gyermek maradt utána, a Feleségem és annak 18 éves Öccse, illetve a hajléktalan apósom idős nevelőszülei. Gondolkodtam ezen és egyre erősödik bennem a gondolat, hogy a temetési költségeket lehet, hogy a Feleségemnek kell állnia.
Utánanéztem a törvényi háttérnek:
1993. évi III. törvény
48. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia annak a vagyontalan személynek közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója.
(2) Ha utólag jut az önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a temetési költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.
(3) Ha a közköltségen eltemetett személy tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia, a tartásra köteles személyt vagy az örököst a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a meghalt személy utolsó állandó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól igényelheti a köztemetés költségeinek megtérítését
A kérdésem: a Feleségem tartásra képes hozzátartozó?Vagyis viselnie kell a költségeket?
1999. évi XLIII. tv.
20. § (1) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:
a. aki a temetést szerződésben vállalta;
b. akit arra az elhunyt végrendelete kötelez;
c. végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa;
d. az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja] a törvényes öröklés rendje szerint.
Közeli hozzátartozóknak minősülnek ugyanis: a Ptk. 685 § b./ pont szerint
„a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt-gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.”
Kérdésem: ha a Feleségem apjának nevelőszülei még élnek, és a temetési költségek a közeli hozzátartozókat terheli, akkor ezeket az esetlegesen felmerülő terheket a nevelőszülőknek kell vállalni, a feleségemnek kell vállalni vagy meg kell osztaniuk a terhet?Fontos kérdés, hogy mi van akkor ha akár a Feleségem, akár a nevelőszülők megtagadják az anyagi hozzájárulást a temetéshez?Ki keresi fel a Nejem, illetve ki a nevelőszülőket?Vagy nekünk kell Őket felkeresni?
Azaz tegyük fel, hogy az elhalálozás helye szerint illetékes önkormányzat eltemetteti az apóst, majd az ottani jegyző felleli a Feleségemet, mint rokont, és megkeresi a mi lakóhelyünk szerint illetékes jegyzőt, vagy minket személyesen, hogy a temetés költségeit térítsük meg, de mi vagy a nevelőszülők egyszerűen megtagadjuk a fizetést!Behajthatják-e ezt bármi módon? Ha behajtják, azt egyetemlegesen fele-fele arányban, vagy csak tőlünk, és nekünk kell-e követelni a nevelőszülőktől a rájuk eső részt?
Ha a temetés hagyatéki teher, de egyéb hagyaték nincs, a Feleségem vagyonából kellene fizetni a temetést?
Ha az após temetési költsége hagyatéki tartozás, akkor a Feleségem (vagy a nevelőszülők) költségén (saját vagyonán) kell megfizetni azt, vagy az apóstól örökölt örökrész erejéig (ami ugye semmi)? Vagyis ha az utóbbi, akkor nem kell fizetni?
Nem igazodok ki!Kérem segítsenek megérteni a helyzetet!
Mi abszolút nem szeretnénk fizetni semmit. Megúszhatjuk-e valahogy? Nem hiányzott ez senkinek! Ha minden kötél szakad és az önkormányzat eltemetteti, mi módon hajthatják be ezt, ha egyáltalán behajthatják, vagy hogyan követelhetik? Tudom, hogy már kérdeztem, de ez az egyik legfontosabb kérdés!
Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Köszönöm a segítő szándékot, és a hozzászólásokat Kovács_Béla_Sándor, monalisa1.
Közben megérkezett az ügyvédnő válasza. Felrakom, ha valaki ilyen ügybe keveredik, legyen ez a kiinduló alap.
Válasz:
Ha jól értem, keresztapja halálát megelőzően a bérleti jog az adott sírhelyre már létezett, a néhai volt a vagyoni jog tulajdonosa.
Amennyiben a végrendelet szerint az örökösök valamennyi vagyontárgyat megszerezték, úgy ez a sírhelyre is vonatkozik. Amennyiben a végrendelet alapján a temető önkéntesen ne módosítja a nyilvántartást, és nem vezeti át nevükre a sírhelyet, úgy ténylegesen polgári peres eljárást tud kezdeményezni, a temető és a nagybátyja ellen, tulajdonjog megállapítása iránt. Amennyiben a temető önként, vagy a bírósági ítélet eredményeként Önöket, mint örökösöket bejegyzi, mint a bérleti jog tulajdonosait, úgy a sírhelyre költött összeget a nagybátyja követelheti az örökösöktől, jogalap nélküli gazdagodás címén, figyelemmel azonban arra, hogy ő tudomással bírt az örökösök személyéről, és saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat, a bíróság ezt az igényét vélhetően el fogja utasítani. (Ptk. 115.§ (1)-(3), 4.§).
Én értékrendem szerint is ez a helyén való megoldás.
E szerint fogok eljárni.
A temetőgondnok, ha nem is jogász, de a munkájához ért, az arra vonatkozó jogszabályokat láthatóan jól ismeri. A sírhellyel való rendelkezés joga azé, aki a sírhelyért a megváltás díját kifizette. Ez itt - ha jól értem - a nagybácsi. Mivel a rendelkezés joga az övé, ő dönti el, kit temethetnek a sírhelyre - beleértve saját magát -, milyen síremléket állítsanak rá.
Az egyetlen lehetőség valóban az egyezkedés, szem előtt tartva, hogy a nagybácsi van előnyben, neki különösebb kényszere nincs a megállapodásra.

