Gyermektartási díj

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

Majordomus # 2023.11.18. 21:43

Ezt követően az apa közvetlenül utalhat nekik.

drbjozsef # 2023.11.18. 14:46

Anya76,

Felnőtt, nagykorú gyermek esetén főszabály szerint ő a jogosult, és csak addig a szülője, amíg annak háztartásában lakik.
Ha a gyerekek - illetve meglévő ítélet estén, amelyben te vagy a jogosult, akkor te - kéred a tartás megszüntetését, akkor minden további nélkül megteszi ezt a bíróság. Miért ne tenné? Ha a nagykorú gyereknek ez nem tetszik, és szerinte járna tartásdíj, akkor kérje ő.

Kovács_Béla_Sándor # 2023.11.18. 09:06

„Ha jól értem, megszüntetni nem lehet”
Nem jól érted.

Anya76 # 2023.11.18. 06:55

Üdvözlök mindenkit, nagykorú, egyetemista gyerekek tartásával kapcsolatban van kérdésem, akik eddig velem (anya) laktak.
Fiú külföldön tanul, az egyszerűség kedvéért visszautalom apának a tartás összegét, és ő azonnal utálja a fiunknak. Jövőre lányunk is elköltözik tőlem, ő magyar egyetemre jár. Felmerült, hogy szüntessuk meg az egészet és apa utal közvetlenül a gyerekek részére (ahogy én is, mivel már nem velem laknak és én is innentől pénzben járulok hozzá az életükhöz),
Apának bírósági végzése van a gyermektartasrol. Ha jól értem, megszüntetni nem lehet, mert még nem tudják eltartani magukat a gyerekek.
Mi lenne a legjobb megoldás, hogyan lehet elérni, hogy a gyermektartast a gyerekek a saját számlájukra kapják? Ez a magyarorszagon tanuló lányunk esetében kérdés inkább, mert a külföldön tanulónak nem levonassal szeretne apa teljesíteni (euróban forintszamlarol, hanem euró számláról, és nagyobb összeget, mint a megállapított gyermektartast ( többe kerül)).
Köszönöm szépen a segítséget!

Majordomus # 2023.11.01. 20:55

Ha az egyetemista gyerek elvégzi az iskolát akkor megszűnik a tartás. Ha 24 éves azt a kis időt már ki lehet bírni.

drbjozsef # 2023.11.01. 19:51

„Ezt egy 24 éves egyetemista gyerek esetében is, aki eddig többet tölt levegőben és más földrészen, mint ooton a szobájának takarításával?”

Ez is egy körülmény. Nyilván nem ugyanaz, mint egy 4, 9, vagy 12 éves gyereknél. És van még ezer másik körülmény, amit mérlegelnek. Mondjuk eddig nem szellőztetted ezt, ami csak abból a szempontból releváns, hogy a továbbtanúló nagykorú gyerekre egy kicsit más szabályok vonatkoznak a Ptk.-ban, és ebben az esetben - megintcsak : a tényleges, és összes körülmény figyelembevételével, amit mi nem ismerünk -, lehet esélyed az emelés mérséklésére. Olvasd el alaposan a vontakozó fejezetet.

pluhar # 2023.11.01. 18:34

Ez teljes tévedés.
Az a szülő, akinél lakik a gyerek, a tartás legnagyobb részét természetben adja. Mos, főz, mosogat, olvas vele, tanul vele, takarít, lelki életet él vele, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
Mivel te a fentieket nem teljesíted - érthető okokból - ezért te pénzben járulsz hozzá a tartáshoz.-

Tehát pénzzel lehet mindezt helyettesíteni (olvas vele, tanul vele,...), mivel én nem élek vele lelki életet?
Ezt egy 24 éves egyetemista gyerek esetében is, aki eddig többet tölt levegőben és más földrészen, mint ooton a szobájának takarításával?

Ha azt gondolod, hogy neki kevesebb ideje, munkája, és igen, pénze is kerül bele a gyerekbe, mint a te X%-od, akkor gondolj bele milyen lenne fordított esetben. Vernéd az asztalt, hogy mindent te csinálsz, mi az hogy még fizetni se akar rendesen..-
A rendes fizetés nézőpont kérdése, itt %-ról beszélünk és a gyerek szükségletét nem rendesen vagy rendetlenül kellene fizetni, hanem AMIT MÉRNI LEHET, AZT OBJEKTÍVEN, KÖZÖSEN TERHELVE.

drbjozsef # 2023.11.01. 11:28

„A gyermek szükséglete ft-ban számolható.”

Tényleg. Remélem nincs, és soha nem is lesz gyereked.

osztap # 2023.11.01. 07:42

„és az egész rendszerben hol van a másik fél jövedelme?”
A Ptk. 4:218. §-ban. Amint írtam, a "szülők" jövedelmét, vagyonát nézi a bíróság. Mind a kettőét. Azzal, hogy az a szülő, akinél a gyerek él, a tartás nagyobb részét, vagy akár egészét természetben teljesíti, a másik pedig jellemzően pénzben.

Majordomus # 2023.10.31. 21:32

A gyermek szükséglete ft-ban számolható.

Az más jérdés hogy ezt tartásra kötelezett szülő jövedelnéből kellene előteremteni ha sikerül.

Marad a %-os megállapítás vagy az egyösszegű meghatározás.

drbjozsef # 2023.10.31. 20:46

A gyerek szükségletének egyébként semmi köze se az apa, se az anya jövedelméhez. Ez teljes tévedés.

Vannak családok, ahol csak egyikük jövedelme is az ezerszerese a gyerek szükségleteinek.

És vannak családok, ahol kettejük összes jövedelme is csak töredéke a gyerek szükségleteinek.

És akkor most még csak ráadásul a pénzről beszéltem. És semmit az érzelmi, lelki szükségletekről.

Sajnos az utóbbi családok vannak többen...

drbjozsef # 2023.10.31. 20:44

„a gyermek szükséglete (Ft)= apa jövedelme * x%+anya jövedelme * y%”

Ez teljes tévedés.
Az a szülő, akinél lakik a gyerek, a tartás legnagyobb részét természetben adja. Mos, főz, mosogat, olvas vele, tanul vele, takarít, lelki életet él vele, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
Mivel te a fentieket nem teljesíted - érthető okokból - ezért te pénzben járulsz hozzá a tartáshoz.

Ha azt gondolod, hogy neki kevesebb ideje, munkája, és igen, pénze is kerül bele a gyerekbe, mint a te X%-od, akkor gondolj bele milyen lenne fordított esetben. Vernéd az asztalt, hogy mindent te csinálsz, mi az hogy még fizetni se akar rendesen...

pluhar # 2023.10.31. 19:10

és az egész rendszerben hol van a másik fél jövedelme?
a gyermek szükséglete (Ft)= apa jövedelme * x%+anya jövedelme * y%
azt tudjuk, hogy x%=15-20%, azaz az apa jövedelméből levonnak 15-25 %-ot GYERMEKENKÉNT.
DE
mit tudunk az y%-ról, arról ki beszél? mennyit kell az eltartónak, az anyának hozzá adnia? Erről van szó valahol?

osztap # 2023.10.31. 11:39

pluhar,

Tehát több, mint három éve. Nézz utána, hogy mennyi volt ennyi idő alatt az infláció, pl. az MNB-nél vagy a KSH-nál. Szerintem 30-40% körüli számot fogsz kapni. Annyi emelés kellene, hogy reálértéken ne csökkenjen a tartásdíj. Esetleg finomíthatod a fogyasztói kosár alapján (pl. a gyerek gondolom nem iszik alkoholt, meg nem cigarettázik), de nagyságrendi eltérés nem lesz.
Másfelől viszont három éve aláírtad a megállapodást, ezért el kell tudnod mondani, hogy mi változott, miért nem tudod reálértéken szinten tartani az összeget. Az egy érv lehet, hogy a Te jövedelmed inflációnál kevesebbel nőtt, és arányaiban sokkal nagyobb teher lenne a megemelt összeg, mint három éve az akkor megegyezett összeg volt, és az új összeg jelentősen túllépné jövedelmed gyerekenként 15-25%-át. A szülőnek a saját tartása korlátozásával is biztosítania kell a gyerek tartását, de nem kell éhen halnia.

Ha szerinted az igényelt összeg túl sok, és nem tudsz megegyezni a másik szülővel, akkor akinek nem teszik a mostani megállapodás, kérheti, hogy a tartásdíjat állapítsa meg a bíróság. A Ptk. 4:218. § felsorolja, hogy miket kell figyelembe venni a tartásdíj megállapításához. Igen, az egyik ezek között szülők jövedelme, vagyona. Egy másik a gyerek indokolt szükségletei. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Ha ezen az úton indulsz el, szerintem túl sok változó van ahhoz, hogy a fórum segíteni tudjon. Érdemes keresned egy ügyvédet, ha nem is a pert vinni, de legalább átbeszélni vele, hogy mekkora lehet egy védhető összeg, milyen érvek alapján, a konkrétumokat ismerve.

pluhar # 2023.10.31. 09:05

mikor született az egyezség:2020. július 1.
hogyan aránylana az igényelt összeg a tavalyi jövedelmedhez: 37,7%-a a netto-nak, DE!
Mert annyit csak lehet felosztani, amennyi van.- és ha több van, mint a gyermek szükséglete, akkor azt oda kell adni a a felperesnek, mert ugye a maradékot, amit nem használ fel (az ő általa is hozzáadott összeggel, amiről nem beszélünk) azt nem adja vissza.

osztap # 2023.10.31. 08:54

„Túl sok a szám már.”
Inkább túl kevés. Azt például nem írtad, hogy mikor született az egyezség. Mert más lesz a reális emelési igény költségnövekedésre hivatkozva, ha öt éve egyeztetek meg, mintha három hónapja.

A másik szám, amit nem írtál, az, hogy hogyan aránylana az igényelt összeg a tavalyi jövedelmedhez. Mert a Ptk. 4:218. § szerint:
„(4) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.”
Ez csak irányszám ("általában"), a bíróság eltérhet tőle, de azért kiindulási alapnak fontos. Mert annyit csak lehet felosztani, amennyi van.

pluhar # 2023.10.31. 08:33

Túl sok a szám már.
"az 50+ élelmiszerinfláció"-mennyi is az össz költségnek?
Az általános infláció 15%.
Miért ítélnek meg 20-25%? A különbözetet ki fizeti?
Mi az, hogy életszerű, mikor számokról van szó?

Az nem merülhet fel senkiben, hogy a felperesnek is tennie kellene valamit, ha nem jön ki? mondjuk másodállás, vételi helyek átrendezése,....stb, amivel a kiadásokat csökkenti? Ezt nem lehet tőle kérni?

Majordomus # 2023.10.30. 20:30

És azt meg is fogják itélni

drbjozsef # 2023.10.30. 16:22

„pl a közüzemek nem nőttek ennyivel.”
Ja, de azok benne is vannak a 15% inflációban. Igaz, az 50+ élelmiszerinfláció is.

A felperesnek ezt ki kell dolgoznia pontosan vagy elég egy szám, amit bemond és akar?'"
Bemondhat, de ha vitatod, érdemes kidolgoznia. Életszerű számokkal egy 20-25% emelés teljesen reális.

pluhar # 2023.10.30. 12:26

"élelmezés költségének - köztudott, illetve hivatalosan közzétett - 30-40%-os emelkedése"- ez csak az élelmezési rész növekedését jelenti vagy az egész részt kell ezzel felszorozni?
" egy éven belüli 15% körüli infláció is."- pl a közüzemek nem nőttek ennyivel.
A felperesnek ezt ki kell dolgoznia pontosan vagy elég egy szám, amit bemond és akar?

Kovács_Béla_Sándor # 2023.10.30. 11:25

Nem ezt kell bizonyítani. Azt kell bizonyítani, hogy az egyezségkötés óta olyan jelentős változások következtek be lényeges körülményekben, amelyek indokolják a módosítást. És például az élelmezés költségének - köztudott, illetve hivatalosan közzétett - 30-40%-os emelkedése elég jelentős körülményváltozás. Vagy akár egy egy éven belüli 15% körüli infláció is.

pluhar # 2023.10.30. 11:17

"aránytalanul nagyobb rész" ezt be is kell bizonyítani, nem?

Kovács_Béla_Sándor # 2023.10.30. 09:53

„De egyik gyermek sem éhezik és ruházata sem hiányos.”

Mert az együttélő szülő aránytalanul nagyobb részt teljesít a tartásból.

pluhar # 2023.10.30. 07:54

De egyik gyermek sem éhezik és ruházata sem hiányos.
Persze Isten pénze nem elég, én ezzel tisztában vagyok.

drbjozsef # 2023.10.30. 06:23

Esetleg azzal, hogy a gyermeked nem eszik semmit. És nem is ruházkodik, és iskolába se jár, viszont rengeteg kempingcikket vásárol, mert az a KSH szerint olcsóbb lett, nem drágább.