INGATLAN ÖRÖKLÉS


ObudaFan # 2006.12.06. 16:31

Ez arra utal, de ha a testvéred intézte az ügyeiket, ettől még az is lehetne, hogy azért utalták a számlájára, hogy az ő érdekükben hasznosítsa. Leginkább tanúkkal lehet itt majd bizonyítani.

alucard # 2006.12.06. 14:12

Az elegendő bizonyíték, ha a ház adásvételi szerződésén a húgom bankszámláját jelölik meg, mint ahová az árat át kell utalni?
Vagy mi minősülne megfelelő bizonyítéknak?

_Lala_ # 2006.12.05. 21:27

Ahogy olvastam ezen a fórumon, úgy tűnik, nekem is jár a kötelesrész. Kérem véleményeteket, hogy megillet-e a ház árának valamely része.

Amennyiben a szüleid elhaláloznak, és a testvéred valóban ajándékba kapta azt a pénzt, valamint az ajándék adása és az elhalálozás között nem telik el 15 évnél több, akkor (majd) jár.

Most nem jár egyelőre semmi.

Tegyük hozzá, hogy ha "nincs nyoma" annak az ajándékozásnak, akkor nehéz lesz azt később bizonyítani, így a kötelesrészt érvényesíteni is!

alucard # 2006.12.04. 22:21

Sziasztok!
Egy éve külföldre költöztem, azóta tartósan itt élek. A szüleim fél éve egészségileg olyan állapotba kerültek, hogy egy bennlakós felügyeletes otthonban kellett elhelyezni őket. Eladták a házukat, és annak feléből finanszírozták az otthonban való elhelyezés költségeit. Ezeket az ügyeket a húgom intézte, mivel ő Mo-n tartózkodik.
A ház árának másik felét neki akarják adni, azzal, hogy ő viselte a gondjukat legutóbb.
Ezt megelőző x évben én szállítottam őket, anyagilag támogattam, bevásároltam, stb. Most is hetente felhívom őket telefonon.
Ahogy olvastam ezen a fórumon, úgy tűnik, nekem is jár a kötelesrész. Kérem véleményeteket, hogy megillet-e a ház árának valamely része.

woodslave (törölt felhasználó) # 2006.11.27. 07:54

Ebben meg neked van igazad. Lehet a bizonyítéka. Mondjuk egy ilyen szerződés színlelet voltát illetve a teljesítés hiányát bizonyítani elég macerás.
A szerződési akaratot hiányát bizonyítani nem tudod, mert a felek szándéka arra irányult, hogy az ingatlan a másik fél tulajdonába kerüljön. Ha teljesítés nem történt, sztem akkor is csak azt tudod bizonyítani, hogy ajándékozás történt - mivel a szerződést a felek titkolt szándéka alapján kell megítélni - tehát akkor is csak a kötelesrész alapjának tudod bevonni. Vélemény?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.11.24. 15:53

Abban meg neked van igazad - de a nem teljesítés akár a színlelt jelleg bizonyítéka is lehet.

woodslave (törölt felhasználó) # 2006.11.24. 12:27

ja, szinlelt szerződésre alapítva megtámadhatja én csak azt mondtam, hogy nemteljesítésre nem hivatkozhat.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.11.24. 12:15

A kérdésem arra vonatkozott, hogy a tartási szerződést ne támadhatná meg az érdekelt színlelt illetve leplezett szerződésre [Ptk. 207. § (5) hivatkozva.
A BH az BH - de egyrészt pillanatnyilag nem férek hozzájuk, másrészt valami törvényhely mégis csak nagyobb súlyú lenne.

woodslave (törölt felhasználó) # 2006.11.24. 11:37

melyiket?
A kötelesrészhez:
666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
(2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.

667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

  1. az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;

A tartásihoz 1996.641 BH
(bár ez öröklésire vonatkozó, de az öröklésire a tartási szabályait kell alkalmazni, illetve a Bh-ban benne van a tartási viszony kitétel.)
Illetve a Ptk. megtámadási okokra vonatkozó szabályai.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.11.24. 11:28

Elmondod, milyen törvényhelyekre alapítod ezt az álláspontodat?

woodslave (törölt felhasználó) # 2006.11.24. 11:00

kötelesrész alapja lehetne, de mindkét ingatlan esetében eltelt már a tizenöt év.

woodslave (törölt felhasználó) # 2006.11.24. 10:57

a tartási szerződést nem lehet azon az alapon megtámadni, hogy nem történt teljesítés, csak ha az eltartott pert indított még életében a szerződés megszüntetése iránt, akkor azok akik örökölnének utána jogutódként a perbe beléphetnek.

berl6 # 2006.11.23. 19:19

a

Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.29. 16:36

Azt hiszem, igazad van - de az érvelésed téves.

Ptk. 619. § (1)„ Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (osztályrabocsátás).
Tehát a konkrét esetben igenis lehetne kérni az osztályrabocsátás - az csak azért nem lesz sikeres, mert az apa nyilvánvalóan nem a hozzászámítás kikötésével ajándékozta a két ingatlant a harmadik gyermeknek.

tomas64 # 2006.10.27. 05:45

Ha abból indulsz ki, hogy a hagyaték a halál pillanatában háramlik az örökösökre, akkor a hagyaték tárgyát az első két ingatlan nem képezheti. Az élők közötti ügylet volt, szerintem az örökösöknek semmi keresnivalójuk nincs. A harmadik, tartási szerződéssel szerzett ingatlant esetleg meg lehet próbálni, az öröklési szerződés megtámadásra kell jogcímet találni.

arbiterfrank # 2006.10.26. 20:43

Sziasztok!

A következőkben ismertetett helyzet kapcsán merültek fel a kérdéseim:

Egy szülőnek az első házasságából két gyermeke, a második házasságából egy gyermeke született. A második házasságból született gyermek részére a szülők vásároltak egy ingatlant 1973-ban, majd egy másik ingatlant ajándékozással kapott a gyermek 1978. előtt. A szülő 1992-ben tartási szerződést kötött ugyanezzel a gyermekkel, így egy harmadik ingatlan is a harmadik gyermek nevére került. A szülő 2006-ban elhunyt, más ingatlannal nem rendelkezett, amit a hagyatéki eljárásba be lehetett volna vonni. A halálát követően az első házasságból született gyermekek részesülni szeretnének az ingatlanokból. Az első kettőből azon a jogcímen, hogy az örökhagyó életében ingyenesen juttatta a harmadik gyermek számára, a harmadik ingatlan tekintetében pedig azon a jogcímen, hogy a tartási szerződés egyáltalán nem ment teljesedésbe, az eltartó nem teljesítette az eltartói szolgáltatásokat és magatartást. A szülő kölün háztartásban élt, a gyermekével napi kapcsolatot tartott, együtt mentek színházba, kirándulni, családi eseményekre stb. A gyermek vásárolt be rendszeresen a szülő számára, az utóbbi három évben rendszeresen utalt át egy bizonyos havi összeget a szülő számára. A szülő önálló nyugdíjjal rendelkezett, a mindennapi életben el tudta látni magát. Ugyanakkor az utóbbi években többször szorult kórházi kezelésre, ekkor a harmadik gyermek (az eltartó) naponta (esetleg többször is) látogatta őt, kéréseit teljesítette.

Kérdések:

  1. Indokolt-e az eredetileg a gyermek részére vásárolt ingatlan osztályra bocsátását kérni?
  2. Indokolt-e az ajándékba kapott ingatlan osztályra bocsátását kérni?
  3. Támadható-e az eltartási szerződés, és ha igen, milyen indokkal és milyen eséllyel?
  4. Milyen esély van a három ingatlanból részesedni az első házasságból származó gyermekek számára?
  5. Egy esetleges per esetén kinek kell bizonyítani és mit az első három kérdésben?
  6. Az esetlegesen szóbajöhető "köteles részre jogosultság", mely ingatlanok esetén évült el?

Várom a véleményeiteket, koszönettel: arbiterfrank

vipera # 2006.10.26. 06:17

A valós helyzet az, hogy a testvérek, féltestvérek, de ez persze nem jelenti azt hogy nem lehetnek jó testvérek! Hiszen mikor a kisebbik megszületett akkor mindig arra neveltem öket hogy igazán jóban rosszban tartsanak ki egymás mellett, mint ahogy ezt mi is tettük az öcsémmel.
A lányom, a "mostohább testvér" még kiskorában, nagyon csúnyán hátbatámadott, biróságilag, jogilag megalapozatlanul hamis vádak alapján meghurcoltatott, amibe most nem szeretnék, belemenni, de egy biztos az egész családom éveken keresztül apoklot járta!
Elköltözött az édesapjához, és azóta szinte nem is láttuk.Mindenfajta kapcsolattartást megprobáltunk vele szembe, de nem mindhiába, nem ment! A testvérével, a kisebbikkel is mindenfajta kapcsolatot megszakitott, annak ellenére hogy akkor találkozhattak volna amikor csak akartak!

Ugyhogy a harag szerintem már nem nérvadó mert az jóval ez elött elfogadott tény lett, hogy két gyerekem, van de olyan (sajnálatosan) mintha egy lenne!

Továbbá, pedig azt sem szeretném, hogy mikor meghalok akkor a kisebbik testvért kiturná a nagyobbik, onnan ahol a mai napig él, és a volt férjemék itt lebzseljenek, és dörzsöljék a markukat, mert csak forognék a siromban! Hiszen a lányomnak ne csak akkor legyek jó mikor kapni kell valamit!

Na ebbe jól bele mentem!

Mindegy engem csak a jógi oldala érdekelt!
Arra meg is kaptam a választ! Köszönöm!

De természetesen ügyvéddel konzultálni fogok!

Dr.Attika # 2006.10.26. 06:01

Ügyvéddel való konzultációt javaslok a tulajdoni lap másolat bemutatásával egyidejűleg. Van még számos variáció, de a legkedvezőbbet csak a részletek ismeretében lehet kiválasztani.
Ami az ügy nem jogi oldalát érinti. Ezzel nem teszel jót a kedvesebb gyermeknek, mert a testvéreket örök haragossá fogod tenni. De nem csak ők, hanem leszármazóik is utálkozni fognak. Viszont, ha bekövetkezne- reméljük minnél később- a halálod a közös öröklés csak összébb hozza a testvéreket. ( Tapasztaltból tudom.)

tomas64 # 2006.10.26. 06:00

Tévedsz, egy jogi problémát vetettél fe, én arra válaszoltam. A kötelesrész annak a fele, amit törvényes úton örökölne. Megtámadási alap: színlelt szerződés, azaz a szerződés más ügyletet takar pl.. mert a gyermek eleve tatásra kötelezett rászoruló szülőjével szemben .
És még egy lehetőség: az örökségből való kizárásaz alábbi tényállások esetén:

" Kitagadás

Ptk. 662. § Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.

Ptk. 663. § (1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

  1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
  2. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
  3. az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
  4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
  5. erkölcstelen életmódot folytat;
  6. jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.
vipera # 2006.10.26. 05:52

Thomas 64!

Elképzeltem a "mostohaább gyerek"-hez a hangsulyodat! Szerintem mindenkinek szuverin joga hogy eldöntse kire mit hagy!
Na de nem gond,azért nem vagyok olyan sértödékeny. nem ezért inditottam a topicot!

A kérdés az lenne, hogy mennyiben támadható a végrendelet, és mennyi a köteles rész!

Köszönöm a segitséget!

tomas64 # 2006.10.26. 05:38

Végrendelkezés: ebben az esetben a kötelesrészt örökölné a "mostohább "gyermek.
Tartási szerződés: ezt megtámadhatja a másik gyermek, több jogcímen is

vipera # 2006.10.26. 05:13

Sziasztok!

Két gyerekem van! Az egyik odaadó a másik évek óta nem is foglalkozik velem!
Egy lakásom van mindössze, és arra a gyerekemre szeretném, ráhagyni aki gondoskodik rólam. A lakásom meg van terhelve jelzálogjoggal! Kiegyenliteni nem tudom, mert anyagilag nem állok ugy hogy kapásból kifizessek 2 millió forintot!
Ennek még nagyon sok idő a lejárta.
Igy a nevére nem tudom iratni!
Mit tehetek ebben az esetben, jogilag ez hogyan intézhető el, hogy kizárolagosan egy gyermekem Örököljön!
Sürgös lenne a dolog, mert kiderült nagyon beteg vagyok!

Köszi a segitséget!