enikö
2006.11.12. 16:37
Koszonom a hozzaszolast
Orokbefogadas felbontasa
ObudaFan
#
2006.10.30. 18:59
BH1995. 349.
Ha az örökbe fogadó szülô és az örökbe fogadott gyermek között nem alakul ki valóságos szül gyermeki kapcsolat, és annak jövôbeli megvalósulására sincs remény, az örökbefogadás fenntartásához sem a feleknek, sem a társadalomnak nem fûzôdik érdeke [Csjt. 46. §, 57. § (1) bek.].
Az elsôfokú bíróság az ítéletével az örökbe fogadó felperes és az alperes mint örökbefogadott közötti örökbefogadást felbontotta. Ítéletének indokolása szerint a felperes és P. E. mint házastársak közösen fogadták örökbe az 1988. május 19-én született alperest. Az örökbe fogadó szülôk házassága azonban rövidesen megromlott, életközösségük 1990. január 26-án megszûnt, és a bíróság a házasságukat felbontotta. A bontóperben kötött egyezség szerint az alperes az örökbe fogadó anyánál nyert elhelyezést, aki T. re költözött és az alperessel jelenleg is ott él. A felperes újabb házasságot kötött, amelybôl gyermeke is született, és P.-n lakik. A felperes és az alperes között az örökbefogadás társadalmi rendeltetését nem tölti be, és nem áll a kiskorú alperes érdekében sem annak fenntartása, mert a felperessel a családi közösséget soha nem észlelte, róla emlékképe sincs, és nem várható, hogy kettôjük kapcsolatában olyan irányú változás történjék, amely közöttük szül gyermeki viszonyt alakítana ki. Ezzel szemben az alperes örökbe fogadó anyját és annak élettársát tekinti szüleinek, akik megfelelôen gondoskodnak róla. Mindezek alapján a Csjt. 57. §-ának (1) bekezdése értelmében az örökbefogadás felbontása iránti kereset megalapozott. A másodfokú bíróság az elsôfokú ítéletet - indokai alapján - helybenhagyta.
A jogerôs ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elô. Álláspontja szerint nem indokolja az örökbefogadás felbontását, hogy a felperes körülményeiben olyan változás következett be, ami saját anyagi és kényelmi okai miatt terhessé teszi számára az örökbefogadást, mert az örökbe fogadó anya körülményei is megváltoztak azáltal, hogy ôt a felperes elhagyta. Az örökbefogadás felbontása ellentétes a kiskorú alperes érdekével is. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsôbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Helyesen hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az örökbefogadás felbontásának elsôdleges szempontja az örökbe fogadott kiskorú gyermek érdeke. Mindaddig, amíg esély van arra, hogy az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését képes betölteni, és a kiskorú örökbefogadott részére biztosítani az ezzel járó elônyöket, az örökbefogadás nem bontható fel. Kétségtelen az is, hogy önmagában az örökbe fogadó szülôk házasságának felbontása, a felperes újabb házasságkötése, eltávolodása a gyermektôl, és az, hogy a felperes - személyes elôadásából kitûnôen (2. sorsz. tárgy. jkv. 2. old.) - nem fontolta meg kellôen az örökbefogadásra irányuló nyilatkozatát, nem ad alapot az örökbefogadás felbontására. A Csjt. 46. §-a szerint az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen, és elsôsorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik nem képesek megfelelôen nevelni. Az örökbefogadás célja tehát kettôs: egyrészt a vérségi származáson alapuló rokoni kapcsolattal azonos jogi kötelék létrehozása az örökbe fogadó szülô és az örökbe fogadott gyermek között, annak a törvényben meghatározott családjogi (felügyelet, tartás stb.) és öröklési jogi jogkövetkezményeivel, másrészt a családi közösségben megvalósuló nevelés biztosítása a kiskorú részére. Abban az esetben, ha az örökbe fogadó szülô és az örökbe fogadott gyermek között nem alakult ki valóságos szül gyermeki kapcsolat, és annak jövôbeli megvalósulására sincs remény, az örökbefogadás a rendeltetését nem tölti be, olyan formai kötelék csupán, amelynek fenntartásához sem a feleknek, sem a társadalomnak nem fûzôdik érdeke. A fentiek alapján nem sértett jogszabályt a bíróság, amikor megállapította, hogy a peres felek közötti örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. Az alperes mindössze hét hónapot élt közös háztartásban a felperessel, és húsz hónapos volt, amikor örökbe fogadó szülei között az életközösség megszûnt. Azóta a felperessel semmiféle kapcsolata nincs, rá nem emlékszik, és a felperes elzárkózása, valamint a nagy távolság miatt közöttük valódi apa-fiúi kapcsolat kialakulására a jövôben sincs remény. Az alperes az örökbefogadó anyjával és annak élettársával él együtt, akik megfelelôen gondozzák, nevelik, tényleges családi otthont biztosítva a részére. A pszichológus szakértô szerint a gyermek örökbe fogadó anyja élettársát tekinti a másik szülôjének. Mindezek alapján az örökbefogadás fenntartása az alperes egészséges személyiségfejlôdését sem szolgálná.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsôbb Bíróság a jogerôs ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 975/1994. sz.)
enikö
#
2006.10.30. 14:36
Esetleg, ha valaki szemelyesen erintett lenne a temaval kapcsolatba es emailben leirna nekem milyen indokokkal szuntette meg a birosag az orokbefogadast, nagyon megkoszonnem...
enikö
#
2006.10.29. 20:43
A temaval kapcsolatban szeretnek esetleirast olvasni az interneten, ha valaki tudna elerhetoseget.. Konkretan amikor a birosag felbontott orokbefogadast.
