elővásárlási jog

Sz.ö.,

Ez igaz, a kérdés, hogy a külső vevő, vagy a tultárs szeretné-e jobban ezt az ingatlant, és hogy a kérdezőnek mennyire fontos az eladás. Mert ha tud várni, a tultárs meg megszüntetné a közöst, akkor mindketten jobban járnak +10-20% felárral. Eladó a pénz miatt, tultárs meg azért mert nem másik, ismeretlen tultársat kap a nyakába.

Stachelbeere

Ahogy a kollégák mondják: amíg nincs a részedről elfogadott ajánlat, addig szerződéskötési kötelezettség sincs, és az elővásárlási jog sem értelmezhető. Magyarul: ha neked elég az, amit a tulajdonostársad kínál és el akarod adni az ingatlanrészedet, senki sem akadályozhat meg benne. Hogy a harmadik személy, aki ajánlatot tett, mit lép ezután, nem a te problémád.

drbjozsef

„Még az az ajánlat sem köt. Kárhetsz akár többet is.”

Szerintem a tulajdonostárs már ismeri az ajánlatot. Aztán majd a tulajdonostárs közli szóban, hogy legyen akkor a külső személyé, majd mikor létrejön a szerződés, közli, hogy mégis csak ő venné meg elővásárlási joggal, ráadásul azon az áron, amin a külső személy venné meg. Szóval ha esze van a tulajdonostársnak, akkor nem enged a trükközésnek.

„De csak elfogadott ajánlatra.”

A tulajdonostárs nem elővásárló akar lenni, hiszen még nincs is szerződés.
Simán neki adja el a kérdező - harmadik félnek viszont nem lesz elővételi joga.

Stachelbeere,
Pont annyiért adod el a tulajdonostársadnak, amennyiért akarod.
Még az az ajánlat sem köt. Kárhetsz akár többet is.

Vagyis mindketten fogadják el a vevő ajánlatát,s azon az áron a társ megveheti tőle?

De csak elfogadott ajánlatra. És ha már mind a ketten elfogadták az ajánlatot...

Ha neked eladó,akkor egyezz meg a tulajdonostársaddal mert -szerintem- osztatlan közösnél van elővásárlási joga.

Pardon?
Nem felejtettél ki valamit?

Kedves Fórumozók,
osztatlan közös tulajdonban lévö (zartkerti müvelés alól kivett) földterületre ajanlatot kaptunk, tulajdonostarsammal mind a ketten. Tulajdonostars jelezte, a felajanlott összegért inkabb megveszi tölem.
Vevö szerint mar nem él az elövásárlási jog....nehez elhinnem, de kerek megerösítést.

Valamint vevö nem szeretne, ha az immar egy kezben levö földterületre tulajdonostarsamtól egy magasabb eladási ajanlatot kapna. Ezt meg tudom erteni.
Van erre valamilyen javaslat?

Köszönettel

Köszönöm a válaszokat.

KBS:
A paranoia rulezre válaszolva, a kedves tulajdonostárssal szemben egyéb okok miatt már 2 pert megnyertünk - harmadik folyamatban van, negyediket meg nem akarunk :)

(Bocs, osztap, nem láttalak.)

Nem kötelezhetsz szerződésben harmadik személyt semmire. De az elővásárlásra jogosult pont azokkal a feltételekkel szerződik, mint az eredeti vevő.

(Paranoia rulez!)

s_peter67,

Nem lehet speciálklauzulákat beletenni. Az elővásárlásra jogosult a vevőjelölt helyébe lép be, pontosan ugyanolyan feltételekkel.

De szerintem nem is kell. Az elővásárlási jog megsértése miatt csak akkor lehet sikerrel perelni, ha valódi jogsérelmet bizonyít a jogosult. Azaz gyakorolta volna a jogát, ha lehetőséget kapott volna rá. Ezért az ügyvéded közli a szerződéstervezetet az elővásárlásra jogosulttal. Ő elfogadja. De határidőben nem fizet. Ekkor tértis levélben póthatáridőt tűzöl neki, mondjuk kézhezvételtől számított három napot, és felhívod a figyelmét, hogy ha addig nem fizet, akkor az eredeti vevőjelöltnek adod el az ingatlant. Arra sem fizet. Akkor szerződsz az eredeti vevőjelölttel, ugyanazzal a szerződéstervezettel.

Csak előre át kell beszélni a vevőjelölttel, hogy számítson erre, és ne szaladjon el.

Üdv.

Adott egy belterületi ingatlan gazdasági ingatlan 2 darab tulajdonossal (kifejezetten nem ápolnak jó viszonyt) az egyik tulajdonos értékesítené a tulajdonrészét III. személy részére.

Lehetséges olyan kikötést tenni a szerződésbe, hogy a köteles az elővásárlásra jogosult XY ügyvédnél (okiratszerkesztő) letétbe helyezni az összeget? Attól tartok, hogy az értékesítés megakadályozása érdekében tenne elfogadó jognyilatkozatot, majd peres eljárásban lenne szükséges a vételárat kikényszeríteni. (Tudom, hogy semmi értelme nincs, sőt extra költségei lennének de sajnos hajlamos a másik tulajdonostárs hasonlóakra.)

Amennyiben ez a kikötés szerepel nem lenne részlegesen érvénytelen a szerződés?

Üdv.
P.

„Egy vevő helyett hárman is megvennék,erre ahelyett hogy árfelhajtó licitet rendezne inkább visszalép?!”

Ezt, mármint a licitet legfeljebb a szerződéskötés előtt tehette volna meg. Már nem - legalábbis, ha valamelyik tulajdonostárs hajlandó pert indítani.

Ilyen birka legyen valaki!

Egy vevő helyett hárman is megvennék,erre ahelyett hogy árfelhajtó licitet rendezne inkább visszalép?!

@drbjozsef
Köszönöm a világos válaszát!

„Ebben az esetben a többi tulajdonostárs ekkor is követelheti a tulajdonrészt? Ha igen, akkor milyen módon és milyen eséllyel?
Vagy ebben az esetben a foglaló kétszeresének visszafizetésével le van zárva az ügy?”

A szerződés megköttetett, a szerződéseket be kell tartani.
Ha a szerződés meghiúsulási oka nem olyan, ami lehetetlenné teszi a teljesítést (ilyen jellemzően, ha a VEVŐ lép vissza, mert mondjuk nem kapta meg a hitelt, nyilván nem lehet ráerőszakolni valamit, amit nem tud kifizetni), akkor a bíróságon érvényesíthető az a szerződés.

Ha a vevő ragaszkodik a vásárláshoz, akkor pert kell indítania az eladó ellen, ide értve azt a vevőt is, aki elővételi joga alapján beléphetne a szerződésbe az eredeti vevő helyére, és akkor a bíróság ítélete fogja kényszeríteni az eladót az eladásra.

Üdvözlök minden valódi hozzáértőt!
Van egy osztatlan közös tulajdon, amelynek az egyik tulajdonosa eladja a tulajdonrészét egy nem tulajdonostársnak. Megkötik a szerződést, kifizetni a vevő a foglalót és az adásvételi szerződést kiküldik a tulajdonostársaknak, hogy értsítsék őket, mint elővásárlási jogosultakat. Érkezik több tulajdonostárs is, hogy ők is megvennék a tulajdonrészt. Erre az eladó úgy dönt, hogy mégsem szeretné eladni a részét, hanem inkább a vevőnek kifizetni a foglaló kétszeresét.

Ebben az esetben a többi tulajdonostárs ekkor is követelheti a tulajdonrészt? Ha igen, akkor milyen módon és milyen eséllyel?
Vagy ebben az esetben a foglaló kétszeresének visszafizetésével le van zárva az ügy?

Üdvözlöm!
Szeretném megkérdezni, hogy ha Én pl. 5-én adasvételi szerződést kötök egy földre, és annak a földnek a bérleti szerződés 8-án lejár, és mondjuk a kifüggesztés 12-én jelenik meg( tehát mar nem él a szerződés), akkor a volt bérlő hivatkozhat-e arra, hogy oké már nem él, de még a szerződés kötés napján élt a bérleti szerződés, így elővásárlási jog illeti meg Velem szemben.(?)
Válszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel,

(Még csak nem is ez történt. Szó nincs itt elővásárlási jogról. Az egyik tulajdonostárs egyszerűen felajánlotta eladásra az illetőségét a többieknek, és az első jelentkezővel szerződött is. Tulajdonostársnak eladás esetén nincs senkinek elővásárlási joga. Az sem igaz, hogy "garázst" adott el, valójában x/y arányú tulajdoni hányad colt az ügylet tárgya.)

piou-piou,

„Ptk. 5:81.§(3) A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg.”

Tisztelt szakértők!

Érdeklődnék, hogy az törvényszerű eljárás-e, ha az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívást követően, de az összes jogosult vonatkozásában még a nyitva álló határidő lejártát meg nem várva az egyik jogosulttal az eladó adásvételi szerződést köt? Garázsról van szó, sok társtulajdonossal, többen is megvennék a garázst, de az eladó úgy döntött, hogy az egyiknek adja el. Milyen alapon?
Jogszabállyal ezt alá tudná valaki támasztani?

Köszönöm

Tisztelt olvasók!

Szeretnék érdeklődni, hogy a föld adásvétele esetén van-e lehetőség 5 éven belül újra értékesíteni ugyanazt a földet? Ez milyen feltételekhez kötött?

Köszönöm!

newuser680,

Ha a vevő jóhiszeműen szerzett, a Ptk. rendelkezéseit nem megsértve, akkor nemigen van utólag már erre lehetőséged.

Az, hogy nem ott laksz, nem a vevő érdekkörében felmerülő probléma.