Kft. taggyűlési határozat, jegyzőkönyv

Ha a taggyűlést nem a székhelyre hívjátok össze és a társasági szerződés nem tartalmazza az ettől való eltérés lehetőségét, akkor a taggyűlés érvényességéhez az szükséges, hogy valamennyi tag jelen legyen és senki se tiltakozzon a megtartása ellen.

"ha a cég bejegyzett székhelyéről a céget kidobták érvényes szerződés hiányában."

Akkor villámgyorsan jelentsen be egy új székhelyet!

Bármi OKÉ, ahol biztosított

• a hivatalos levelek átvétele

és

• az iratok tárolása.

Akár egy székhelyszolgálattó "postafiók" is megteszi.

Hol, hol... hát, ahol akarjátok.

Szisztok!
Kérdésem lenne, hogy a taggyülés hol kell összehívni? Mi van abban az esetben, ha a cég bejegyzett székhelyéről a céget kidobták érvényes szerződés hiányában.
Előre is köszönöm a segítséget.

Úgy érted, be kell-e jelenteni. Igen.

Üdv: Arra szeretnék választ kapni hogy Cégmódosítás kell-e ha az egyik tulajdonos lakcíme megváltozott.

Elővásárlási jog esetén, ha túlzottan nehéz az elővásárlásra jogosult értesítése, akkor a bírói gyakorlat alapján el lehet tőle tekinteni.

Köszi szépen, ez volt az érzésem nekem is.

És a gyakorlatban ezt hogy lehet kivédeni?

Ahhoz külön szabály kell, hogy a nem kerestével visszajött irat kézbesítettnek minősüljön, ilyen szabályok pedig tipikusan az eljárási törvényekben vannak. Mivel ennél a §-nál nincs ilyen szabály, így ez nem minősül megtett nyilatkozatnak.

Tiszteletem!

A következő probléma kapcsán szeretnék segítséget kérni.

A társasági jogban (3:91.§) érvényesülő kézbesítési vélelem mennyiben alkalmazható akkor, ha a levél (pl. taggyűlési meghívó vagy elővásárlási jogra felhívó levél) nem kereste jelzéssel érkezik vissza?

Mivel ilyenkor nyilvánvaló, hogy nem történt kézbesítés, viszont a kézbesítési vélelem sem tűnik alkalmazhatónak, mert visszajött a levél, tehát bizonyítható, hogy nem kapta meg a címzett, vagyis megvalósul az ellenkező bizonyítása.

Ilyen esetben pl. megtartható a taggyűlés, hozható-e érvényesen határozat és kell-e félni attól, hogy a tag aki nem vette át a levelet, pert indít határozat hatályon kívül helyezése iránt, mondva hogy nem volt szabályszerű az összehívás? (A nem kereste jelzésű levél visszajött még a taggyűlés kezdete előtt)

Vagy elővásárlási jog esetén adott esetben félni kell attól, hogy majd megtámadja az üzletrész adásvételi szerződést relatív hatálytalanságra hivatkozva, mondva hogy vele nem közölték az ajánlatot?

Ezzel kapcsolatban sok eltérő véleményt és esetet olvastam...

De csak van valami abban a végzésben arról, hogy az iratok milyen korere vonatkozik.

Voltam ügyvédnél, ő adta be a beadványt a cégbíróságra. A végzésben nem szerepel csak az, hogy a kérelmezett az iratbetekintésre időpontot biztosít. A cégvezető előszeretettel hivatkozik, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit figyelembe véve továbbra is biztosítja, azzal a feltétellel, ha Ön kifejezetten konkrétan megjelöli azt az iratot melyet megtekinteni szeretne, továbbá, hogy a cégnek nincs alkalmazottja. Sajnos nem tudok konkrétumokat, ezért lettem volna kíváncsi az irattári anyagokra.Az ügyvédjük azt monda, hogy a kft nem egy atomerőmű, hogy itt micsoda üzleti titok legyen.

A rendelkező részben csak ír valamit arról, hogy mit is kell kiadnia a társaságnak. Anélkül nem nagyon tudom elképzelni, hogy bármire is kötelezve lennének.

Bizonyosan nem ez a cégbíróság végzésének tartalma. Keressen egy ügyvédet. Itt a fűtési szezon. Mielőtt beindítom a gázkazánt hívok egy gázszerelőt, vele felülvizsgálatom a rendszert.Önnek is ezt kellene tennie jogi kérdésekben.

A cégbíróság végzése nem tartalmazza, csak azt, hogy amennyiben 8 napon belül nem reagálunk, a kérelmezett az iratbetekintési jog biztosításának eleget tett és az eljárást megszünteti.

Hat mit írt a cégbíróság, mit kell kiadnia a cégnek?

Tisztelt Hölgyeim/Uraim!

Az iratbetekintés elkezdődött, de mindig találnak kifogást, hogy nincs alkalmazottja a kft-nek, meg mondjuk meg konkrétan milyen iratokat akarunk látni?
Eddig 1-3-3-3 órát töltöttünk el a könyvelési anyagok iratbetekintésével. Van-e maximum idő amit az iratbetekintésre lehet fordítani? Van-e rá törvényi szakasz, hogy nekünk konkrétan meg kelljen mondani, hogy mit szeretnénk látni? Nem szeretnénk rágalmazni, vádaskodni ezért kértük az irattári anyagot 2010-2016 között, mert gyanúnk szerint valamit eltitkolnak.

Arra van határidő, hogy az eljárás megindításától 90 napon belül már valamilyen intézkedést kell tenni. De mivel előtte még a céget is fel kell szólítania a cégbíróságnak, így valaminek már kellett volna történnie.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

"Törvényességi eljárást kezdeményezek" címmel 2016. március 30-ai keltezésű levéllel fordultunk a cégbírósághoz ügyvédünk segítségével. A tegnapi napon járt az ügyvéd a cégbíróságon és azt mondták neki a bírónő még nem csinált semmit, s ezért újból levelet kell írni. Hogyan lehetséges ez? Ilyenkor nem lehet a bírónőnél érdeklődni, hogy miért nem született döntés az iratbetekintés ügyében? Mennyi a maximum idő, amelyet a beadványtól a döntésig eltelhet?

Válaszokat előre is köszönöm!

Néhány hét alatt meglehet szerintem.

Felkeresek egy ügyvédet, aki elkészíti a beadványt a cégbírósághoz, s én várom a cégbíróság válaszát? A cégbírósági eljárás mennyi idő alatt szokott lezajlani?

Kovacs37

A cégbíróságon kérheted, hogy a cégbíróság kötelezze az ügyvezetőt arra, hogy mutassa be neked ezeket az adatokat, akkor majd a cégbíróság eldönti, hogy van-e olyan indok, ami alapján ezt megtagadhatja.

„ hogy valóban értékesítették-e a kft telephelyeit 2016 januárjában.”
Azt a telekkönyvből is megtudhatod.

Ezeket ne tőlünk kérdezd, hanem az ügyvezetőtől.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A KFT ügyvezetője az alábbira hivatkozva utasította el az iratbetekintési jogomat:

"Az iratvizsgálatot nem tudjuk teljesíteni, mert az indokolatlannak tűnik, sérti a társaság méltányos üzleti érdekeit. Továbbá jogának ezen a módon történő gyakorlása nem mondható rendeltetésszerűnek.

A társaságban birtokolt üzletrész részaránya - véleményünk szerint - nem jogosítja fel ilyen mértékű adatbetekintésre"

Nem vagyok másik vállalkozás tagja. 1,61%-os a tulajdoni hányadom. A kft évek óta szünetelteti a tevékenységét. Az ügyvezető 2015. október 31-ig a többségi tulajdonos kft ügyvezetője is volt. A kft közötti értékesítések nem kerültek a taggyűlés elé, ezért szerettem volna az iratokba betekinteni, hogy a kfték mit számláztak egymás felé. Illetve, hogy valóban értékesítették-e a kft telephelyeit 2016 januárjában.

Kérdésem: Mit jelent, hogy rendeltetésszerűnek kell lenni? Hogyan sérthetem a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit?

Köszönöm.