Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

Hgabi1 # 2018.03.15. 07:03

Be is mennék, ha nem 200 km-re laknék tőle.
Csak elektronikusan az mbvk.-n keresztül elektronikus aláírással kérhetek másolatot? Vagy jogszerű ha írásban is kértem?

gerbera317 # 2018.03.15. 07:00

Ákr. a bírósági eljárásban? Ugyan már.
Fogadónapon be kell menni, és megnézni a kifogást. Ezt nem tagadhatja meg a végrehajtó.
Egyébként, az adósok kifogása legtöbbször csak arról szól, hogy sérelmezik az árverést. Az értelmesebbje már állít is valamit (jogtalan, korrupt stb.), de szinte soha nincs kimunkálva, hogy mitől volna az. Ha mégis, azt már valami jogász írja. Ritka, nagyon ritka, hogy az adós jogszabályi helyre hivatkozva rámutat, hol és milyen - lényeges (!) - eljárási hiba történt. És csak ez a legutolsó az, ami kétesélyes.

Hgabi1 # 2018.03.15. 05:31

Még egy kérdés, iratbetekintést mi alapján kell a vh. teljesíteni, mivel azt is kértem, hogy küldje el, mit kifogásol az adós de nem tette meg.
A Vht. csak elektronikusat ír, az Ákr. is vonatkozik rájuk?

gerbera317 # 2018.03.14. 21:09

Egyébként, az árverés elleni kifogás kimenetele csak ritkán kétesélyes.

gerbera317 # 2018.03.14. 21:07

Miért döntene a bíróság olyanról, amit nem is kértél?

Hgabi1 # 2018.03.14. 19:23

Ezt még én is tudtam, az érdekel ha igazat ad, azáltal megsemmisíti a nyertes árverést is?
Mert én csak az előleg feletti pénzemet akarom visszakapni.
Nincs kedvem akár 3 évig kamatmentesen nála hagyni.

gerbera317 # 2018.03.14. 19:04

Kétesélyes.

Hgabi1 # 2018.03.14. 18:44

Miért bánhatom meg?
Van esélyem vagy nincs?

gerbera317 # 2018.03.14. 18:38

15e. Punktum. Csak meg ne bánd.

Hgabi1 # 2018.03.14. 17:29

2017.10.27-én a jegyzőkönyvet aláírtam, nyilván eltelt 15 nap, de most pár hete kértem, mivel a kifogás miatt elhúzódik az ügy, hogy utalja vissza a 90 %-ot, 2018.03.05-én vettem át az elutasítását (azzal indokolta hogy jogszabály hiányában nem áll módjában.)
Kifogással élhetek 15 napon belül.
Valakinek megítélte már a bíróság?
A 15000,-Ft vh. kifogás felett kell mást is fizetni, ha esetleg nem hagyják helyben a kérésemet?
Bírósági eljárási díj van? vagy egyéb költség
Még soha nem csináltam ilyet azért kérdezem.

gerbera317 # 2018.03.11. 16:45

A végrehajtó nem hivhatott volna fel ilyen tartalommal a vételár megfizetésére. Ha nem telt el a felhívás óta 15 nap, kifogással megtámadhatod a felhívást, egyúttal kérheted a bíróságot, hogy kötelezze a vételár-különbözet visszaterítésére. Ebből legalább a felhívás elleni kifogásnak biztosan hely ad a bíróság, úgyhogy az illeték mindenképpen vissza fog járni.

nonolet # 2018.03.11. 09:39

....ja nyilván neked kell
a jogszabály helyet megjelöli,
ami alapján kéred.

nonolet # 2018.03.11. 09:38

Kérd a pénz visszautalását...

Hgabi1 # 2018.03.11. 07:59

Köszönöm saját tapasztalatod megosztását, ezt elkerülve, hogy így járjak még 03.20-ig az elutasítás miatt lehetőségem van kifogást benyújtani, inkább ügyvédtől szeretnék jogi irány mutatást kapni.
Az alábbi ügyemben kérném a tájékoztatásotokat, hogy 2018.10.27-én megvásároltam árverésen egy telket, a vh. ezt az e-mailt küldte:
Felhívom, hogy 2017.10.27. napján 10:00 órakor jelenjen meg .. cím alatt, az árverési vételár megfizetése és az árverési jegyzőkönyv aláírása és átvétele végett."
Én megjelentem, kb.2 nappal korábban a pénzt átutaltam.
Vártam a jogerőről értesítést mivel nem jött érdeklődtem.
Vh kifogást nyújtottak be ellene.
Kértem mivel 45 nap alatt még nincs döntés az előleg feletti pénzem visszautalását, jogszabály hiányában elutasította kérésemet. Okirat másolatokat is kértem nem küldött.
Vht. 149. § (1)Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni.
Kifogásoljam a vh-t? mert félre tájékoztatott, nem jelezte, hogy kifogást nyújtottak be és ne utaljak, mert ha I. fokú bíróság döntését újból megtámadja soha nem kapom vissza a pénzemet.

kobor6 # 2018.03.11. 07:27

Hgabi1
nem akarlak elkesíeríteni de ahogy az én ügyemben, várhatsz 1-3 év közötti időtartamig, amig lesz jogerős itélet. és akkor visszakapod a pénzed, esetleg átadják az ingatlant.

kobor6 # 2018.03.11. 07:18

az előző hozzászóló alapján kérdezném én is, mi az h egy végrehajtó nem a törvénbyek alapján jár el? milyen okból tartja vissza a pénzt? milyen jogon kötelezi a vevőt arra h utalja a énz 90%át annak ellenére h megtámadták kifogássdal az adósok a jegyzőkönyvet? milyen jogkövetkez,ények alkalmazhatók ilyenkor? hova fordulhatnék? köszönettel.

Hgabi1 # 2018.03.11. 06:42

Az alábbi ügyemben kérném a tájékoztatásotokat, hogy 2018.10.27-én megvásároltam árverésen egy telket, a vh. ezt az e-mailt küldte:
Felhívom, hogy 2017.10.27. napján 10:00 órakor jelenjen meg .. cím alatt, az árverési vételár megfizetése és az árverési jegyzőkönyv aláírása és átvétele végett."
Én megjelentem, kb.2 nappal korábban a pénzt átutaltam.
Vártam a jogerőről értesítést mivel nem jött érdeklődtem.
Vh kifogást nyújtottak be ellene.
Kértem mivel 45 nap alatt még nincs döntés az előleg feletti pénzem visszautalását, jogszabály hiányában elutasította kérésemet. Okirat másolatokat is kértem nem küldött.
Vht. 149. § (1)Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni. Kifogásoljam a vh-t? félre tájékoztatott,nem jelezte hogy kifogást nyújtottak be és ne utaljak, mert ha I. bíróság döntését újból megtámadja soha nem kapom vissza a pénzemet.

nonolet # 2018.03.09. 17:43

Abizalmash

Alapban az adós is és az árverést kérő is
abban érdekelt,
hogy
MINÉL MAGASABB áron kelljen el az ingatlan.

Tehát ők elvben
HELYBŐL megtámadják a becsértéket,
ha szerintük az túl kicsi vagy irreálisan nagy.

A gyakorlat persze kicsit más.
Nem mindig érdeke a feleknek,
hogy
elkeljen vagy hogy reális áron kelljen el.

De azért tipikusan

  • a tulajdonos nem hagyja túlzottan alá becsülni
  • az árverést kérő meg túlzottan se alá, se fölé nem engedi

Szerintem.

nonolet # 2018.03.09. 17:42

Az adós NEM KÖTELES együtt működni a felértékelésben.
Tehát minden csak becsült... ami nem közhiteles helyről van.

Márpedig az alapterület vagy falazat
az bizony nem közhiteles nyilvántartásból van.

- -

Az árverésen részt venni kívánókkal
pedig pláne nem! kell együttműködnie.

Ez egy ilyen játék... zsákbamacska a vevőnek.

nonolet # 2018.03.09. 17:31

Abizlmash

"De ugye abban nem tévedek, hogy van jogi lehetőségem megtámadni az autót eladó kereskedőt?"

Hogyne, AMENNYIBEN ... vevőként
a TŐLED ELVÁRHATÓ GONDOSSÁGGAL jártál el.

Akkor van.

gerbera317 # 2018.03.09. 16:33

„Érti már, hogy mi a probléma ezzel a helyzettel?”

Nem értem a példát.
Egyrészt, mert a második árverésen nem bagóért kel el az ingatlan, hanem ugyanolyan feltételekkel kell meghirdetni, mint az első árverésen.
Másrészt, mert életszerűtlen a példád. Ha az adósnak - a példás szerint - ahhoz fűződik érdeke, hogy minél magasabb vételáron elkeljen végre a ház, akkor megkifogásolja a hirdetményt, mert az nem valós adatokat közöl az ingatlanról, és hátrányosabban mutatja azt be a ténylegesnél. Arról nem is beszélve, hogy ebben az esetben az érdeklődőknek készséggel meg is mutatja az ingatlant.
A lényeg, hogy a példád szerinti helyzetbe nem kerülhet az adós, legfeljebb csak akkor, ha tesz az egészre magasról. Ekkor azonban logikus, hogy tegyen a következményekre is magasról.
Felejtsd el a kérdésedet!

Abizalmash # 2018.03.09. 16:03

gerbera317
Kicsit vonatkoztassunk el attól, hogy mi az én szerepem (árverési vevő) jelen helyzetben.

Leírok egy példát, amelyben szögezzük le, hogy a kitűzött árverés során nem vitatja senki (tényleg senki) az ingatlan becsértékét, ami legyen ebben a példában 16 M Ft. Majd ehhez az ügyhöz készített árverési hirdetmény egy olyan ingatlant ír le, amely 460 m2 telken, 0 + 1 félszobás, 29 m2 alapterületű, könnyűszerkezetes faház, mondjuk Nagykáta településen. (Nyilván nem ér 16 M Ft-ot a fenti paraméterekkel bíró nagykátai ház.)
(Sok a tuja a kerítésnél, nem lehet belátni, a Google Mapson nem kivehető a ház mérete, mert pont egy digitális hiba miatt nem látszik, meg Nagykátáról eleve kis felbontású a Google képe, a földhivatali tulajdon lap nem mond semmit… azaz nem megállapítható a fentiek valódisága.)

És lezajlik az árverés – a kutya nem veszi meg ennyi pénzért, nyilván!!!
Én pedig most nem vevő vagyok, hanem az adós. Az adós, akinek van 14,5 M Ft tartozása. Van egy másik ingatlanom, ahol eléldegélek és inkább már lennék túl az egészen.
Az árverést újra kitűzik és bagatell összegért megveszi a házamat valaki, rajtam meg marad kb. 8-9 M tartozás.
Pedig a valóságban az ingatlanom 650 m2 telken fekszik, 65 m2 az alapterülete, 2 szobás, tégla falazatú és még pincéje is van… Érti már, hogy mi a probléma ezzel a helyzettel?
Nem a végrehajtó halálát kívánja senki, nem a vevő épelméjűsége a kérdéses, „szimplán” csak adó-és érték bizonyítvány, amely egy hatósági bizonyítvány hibás, téves, pontatlan, valótlan.
Abban kérem a segítségét, hogy milyen jogszabály húz ki engem, az ADÓST abból a helyzetből, amelyben a hirdetmény érdemi befolyással bírt az árverés kimenetelében!

gerbera317 # 2018.03.09. 15:16

„Ezekbe a felekbe vetett adófizetői bizalomnak semmi jogi alapja nincs?”

A végrehajtásban felek az adós(ok) és a végrehajtást kérő(k). És a beléjük vetett bizalomnak semmi köze az árverési vevő adófizetéséhez. Úgyhogy nincs jogi alapja.

Abizalmash # 2018.03.09. 15:09

Az árverés kockázatát vevői oldalról nem vitatom. De milyen jogi környezet az, ahol egy hivatalos dokumentum tartalmának valódiságát kockázati tényezőként kell kezelnem?

Párhuzamot vonhatunk egy használt autó vásárlásával?
Egy kereskedő hirdet egy autót, a hirdetésben és a személyes szemle során az autóról készült adatlapon azokat az információkat tűnteti fel, amelyeket egy tőle független szerviz két héttel korábban leírt. Amikor megnézem az autót, akkor nem tudja beindítani, mert nincs benne akksi és pont nem volt nála, amit bele tehetne… de azt mondja és ezt le is írjuk az adás-vételiben, hogy tökéletes motorikus állapotban van.
Megveszem az autót és a motor az első sarkon elfüstöl, kigyullad.
Ki az a hülye, aki próba nélkül megvesz egy használt autót??? Legyek én az a hülye, ok. De ugye abban nem tévedek, hogy van jogi lehetőségem megtámadni az autót eladó kereskedőt?

Tudom, hogy a fenti, egy kissé blőd példa és nem is minden értelemben ráhúzható a most tárgyalt helyzetre. De bennem felmerül a kérdés, hogy hol kell meghúzni a határt az egyéni kockázatvállalás és a között, hogy abszolút téves információkat közöl velem közvetlenül a végrehajtó vagy közvetetten akármilyen állami szerv?? Ezekbe a felekbe vetett adófizetői bizalomnak semmi jogi alapja nincs?

Nagyon köszönöm mindannyiójuk eddigi és következő hozzászólását a témában! Szeretném kiemelni, hogy semmi bajom a végrehajtóval; sajnos egy nem várt helyzetben vagyok, amiben mérlegelnem kell a lehetőségeket. Az árverési kifogás a legkézenfekvőbb útja annak, hogy elálljak a fizetéstől, szívesen várom az ötleteket, hogy milyen jogszabályi kapaszkodó lehet segítségemre.

gerbera317 # 2018.03.09. 14:22

„Azért az jogos, hogy kerítésen kívülről nem látszik hány négyzetméter”

Ez igaz, de nem ez volt a kérdés. A kérdés, hogy ki mulaszott.