kacsa11, kbs,
Azt hiszem, igazatok lesz...
A Ptk. 256. § (1) bek. első mondata a lényeg: a kielégítési jogot - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik. Azaz az sem, ha valaki közben tulajdont szerez a zálogtárgyon.
A Vht-val kapcsolatos aggályaimra is megoldás, ha a zálogtárgy tulajdonosát mint dologi kötelezettet "adósnak" tekintjük. Márpedig ha a bíróság a Ptk. 251. §-ának (1) bek. alapján valóban kötelezheti perben a végrehajtás tűrésére, akkor mint "egyéb magatartásra kötelezett" adósnak minősülhet a Vht. 5. §-a értelmében. Ha jól értem, akkor így a végrehajtás ellene fog folyni, és a végrehajtási vevő elvben származékos módon, (kikényszerített) átruházás jogcímén szerez tulajdont.
Amit nem értek, az az, hogy mi van akkor, ha a zálogtárgy tulajdonosa nem ellenzi a zálogtárgyból való kielégítést. Hogyan és miért folyik per, aztán pedig végrehajtás egy a pert és a kielégítést nem ellenző alperes ellen? Különösen amikor a kötelmi jogi kötelezett ellen már lefolyt mindez. Márpedig per nélkül aligha lehet végrehajtást folytatni, végrehajtás nélkül pedig nincs kielégítés (Ptk. 255. § (1) bek.)... De ez a kérdés a jelen ügyben úgy tűnik, nem merül fel.
gin75,
A kollégák meggyőztek arról, hogy egyben-másban tévedtem, de azt hiszem, a fellebbezéssel így sem sok vesztenivalód van (konkrétan: az illeték), így én a helyedben megpróbálnám. Továbbra is úgy gondolom, hogy ha fellebbezel, hivatkozhatsz egyrészt a jelzálogjogra, másrészt az adásvétel fedezetelvonó jellegére. Ha nem fellebbezel, illetve ha elutasítják, akkor marad a per hasonló alapokon (jelzálog, fedezetelvonó jelleg), de ezúttal az ingatlan tulajdonosa ellen.