gerbera317
2015.12.16. 21:47
Valaki?
telenor tartozás - bírósági végrehajtó
Vh-ügyes
#
2015.12.16. 21:38
na, ez a Te szegénységi bizonyítványod...
gerbera317
#
2015.12.16. 21:30
Érti valaki ezen az emberen kívül, mi a baja, és hogy hová akar kilyukadni? Valaki?
Vh-ügyes
#
2015.12.16. 21:08
"Aki úgy érzi, hogy nem létező vagy elévült követelést akarnak ellene érvényesíteni, az ne járuljon közjegyző elé"
- nem utólag vazze, hanem előleg... (arra kívánok rávilágítani, hogy - a rossz logikád szerint - létezik olyan eset, mikor egy elévült követelés esetén, eljárásjogilag nincs is lehetőség jogérvényesítésre...)
"Az ellentmondás nélkül jogerőre futott fmh is egyfajta tartozáselismerés"
- ki a szart érdekel egy elévülés bekövetkezte utáni "tartozáselismerés"...?
"Azt pedig, hogy a közjegyzői okirattól a vh-záradékig, ill. az fmh-tól vagy az ítélettől a vh-lapig elévülhet a követelés, és erre sikerrel lehet hivatkozni, eddig sem vitatta senki."
- erről meg nem beszélt senki... (szánalmasan terelsz vazze...)
gerbera317
#
2015.12.16. 20:40
Most mi a gondod a vh-záradékkal?
Aki úgy érzi, hogy nem létező vagy elévült követelést akarnak ellene érvényesíteni, az ne járuljon közjegyző elé, és ne írjon alá tartozáselismerő nyilatkozatot. S ha mégis, akkor úgy járt. Nemdebár?
Az ellentmondás nélkül jogerőre futott fmh is egyfajta tartozáselismerés, azzal, hogy az elismerést vélelmezzük, ami a feltételek fennállása esetén, adott esetben megdönthető: ez az fmhtv szerinti ellentmondási lehetőség. Saját, józan akaratból aláírt tartozáselismerésnél ugyan mire fel kellene ugyanezt a lehetőséget biztosítani?
Azt pedig, hogy a közjegyzői okirattól a vh-záradékig, ill. az fmh-tól vagy az ítélettől a vh-lapig elévülhet a követelés, és erre sikerrel lehet hivatkozni, eddig sem vitatta senki.
Nem értem a problémádat. Valaki?
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.12.16. 18:19
„Arra egyébként BH van, hogy az elévülési kifogás megszüntetés iránti kérelemnek tekintendő.”
Add meg a számát!
De ha van, akkor is értelmetlen akként kezelni, mert az szükségszerűen elutasításhoz vezet.
Vh-ügyes
#
2015.12.16. 18:18
barrerra
fogalmad sincs a fennforgó kérdésekről...
(sztem bújj vissza a jogászod és a vh helyettesed szoknyája alá...)
kbs
inkább válaszolok én a saját kérdésemre, mert még a felvetést sem érted...
záradékkal történt elrendelés esetén Kötelezettnek esélye sincs elévültségre hivatkozni (gerbera okfejtése szerint) ami egyfajta "önkiherélés"-hez vezet. (nonszensz)
avagy a "bármikor hivatkozható elévültségi kifogás"-hoz, amely viszont fokhagyma az olyan logikátlan vámpíroknak mint ti...
gerbera317
#
2015.12.16. 18:12
A bíróság miért dobná vissza azzal, hogy ez nem vh-kifogás? Szépen elutasítja (mert egyébként alaptalan), a kifogás illetékét pedig köszönettel elteszi.
A végrehajtó felelőssége, hogy felismeri-e egy kérelemben, hogy az 41. § iránti kérelem. A törvény szerint: 41. § (1)Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt.
Tehát nem kell expressis verbis kérnie a 41. § szerinti eljárást. Elegendő, ha azt állítja, hogy a követelés valamilyen módon nem áll fenn, és ezt okirattal alá is támasztja. A végrehajtó felelőssége, hogy felismeri-e ebben a megszüntetés vagy korlátozás iránti megalapozott igényt, vagy agyatlan módon csak beterjeszti azzal, hogy ez "kifogás". Akkor is, ha az adós "kifogásnak" nevezi a beadványát, mert a Pp. szerint a beadványok nem alakszerű megnevezésük szerint, hanem tartalmuk szerint minősülnek. És akkor is, ha a Vht. 217. § (4) első mondata ennek éppen ellentmondani látszik.
Arra egyébként BH van, hogy az elévülési kifogás megszüntetés iránti kérelemnek tekintendő.
barrerra
#
2015.12.16. 17:39
@KBS: "Az elévülési kifogás - tartalmát tekintve - megszüntetés iránti kérelemnek tekintendő”
Ezzel nem értek egyet. Az elévülésre hivatkozás szerinte a Vht. 41. § lefolytatása iránti kérelemnek tekintendő." - két jogász végrehajtó-helyettes is ezt mondta nekem, és a mai napig vh. kifogásként terjesztik elő, a bíróság simán kifogásként kezeli, nem érkezett onnét észrevétel, hogy ez nem vh. kifogás.
@Vh-ügyes: attól, hogy más az álláspontod, még nem kell "rosszindulatúskodni"...
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.12.16. 11:45
„mi van akkor, ha az elrendelés nem vh lap, hanem "záradék"?”
A végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal
Vh-ügyes
#
2015.12.16. 08:29
"korábban elévült követelésre is lehet fizetési meghagyást kibocsátani, és az - jogerőre futva - ugyanúgy kötelezettséget keletkeztet"
nem kötelezettséget, végrehajthatóságot keletkeztet...
(amely egy eddig nem vizsgált tényalapra hivatkozással visszavonható)
Vh-ügyes
#
2015.12.16. 08:00
... így tehát - gerbera szerint - létezik az "elévülhetetlen végrehajtási jog"
a törvény szövege mindenütt "tény" kifejezést használ, ámde tényszerű-e az elévültség addig, míg Kötelezett szerint bekövetkezett dr Jogosult szerint meg nem?
persze lehet rugózni az fmh 15 napján, de mi van akkor, ha az elrendelés nem vh lap, hanem "záradék"?
szinte hallom: "akkor lehet bármikor"
A Jogalkotó lenne annyira hülye, hogy ekkora méltánytalanságot épít a rendszerbe...?
gerbera317
#
2015.12.16. 07:44
Pp. 368. § a) A végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt tény akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban.
Mivel a korábbi elévülés a fizetési meghagyásnak ellentmondva közölhető volt (lett volna), az a megszüntetés iránti perben már nem közölhető. Illetve - a fenti törvényszöveget értelmezve - a bíróság eleve be sem fogadhatja az ilyen keresetet. Ugyanezért - álláspontom szerint - már a végrehajtó sem köteles lefolytatni a 41. § szerinti eljárást. Ezt és a megszüntetés iránti pert a végrehajtandó határozatot követően keletkezett (vagy közölhetővé vált) tényállásra hivatkozva lehet lefolytatni.
Ha nem létező követelésre lehet fizetési meghagyást kibocsátani, és az - jogerőre futva - kötelezettséget keletkeztet, és az később nem vitatható, akkor korábban elévült követelésre is lehet fizetési meghagyást kibocsátani, és az - jogerőre futva - ugyanúgy kötelezettséget keletkeztet, olyat, ami később már nem vitatható.
„az fmh anyagi jogereje nem zárja ki az elévülésre hivatkozást”
Persze, hogy nem zárja ki, csak éppen alkalmas fórum nincs, ahol erre hivatkozhat a kötelezett. Vht. 41-ben, megszünetetés iránti perben vagy újított perben éppen nem, más meg nincs. Szerinted ez anomália, szerintem pedig hatályos szabályozás. Amíg a Pp. 368-at nem egészítik ki azzal, hogy "kivétel az elévülés, mert arra a kötelezett bármikor, amikor csak eszébe jut, hivatkozhat", addig ez így is marad.
Vh-ügyes
#
2015.12.16. 06:08
az fmh anyagi jogereje nem zárja ki az elévülésre hivatkozást, mert annak egyetlen tartalmi elemét sem vitatja.
egyerűen más a tényalap...
" a törvény világos és egyértelmű rendelkezésével vitatkozol."
amit most feleslegesnek tartasz ide idézni...
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.12.15. 22:08
Nem világos, hogy mivel vitatkozol. De ha azzal, hogy a jogerős fizetési meghagyással szemben nem lehet arra hivatkozni, hogy az abban foglalt követelés már a fizetési meghagyás kibocsátása előtt elévült, akkor a törvény világos és egyértelmű rendelkezésével vitatkozol.
Vh-ügyes
#
2015.12.15. 19:25
Barrerra
feltételezésed a megszakadásokról esetleges (és a tapasztalat is más...) de azért köszi a kioktatást... :)
a"végrehajtási kifogást" az "elévültségi kifogást" persze dilettáns módon kevered...
gerbera
ha igazad lenne, akkor az okfejtésed az "elévülhetetlen végrehajtási jog"-hoz vezetne... (anomália)
Ez a Vht.57.§-a miatt van így:
„(1)A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.”
Tehát, ha a „végrehajtandó követelés” nem tud elévülni, akkor a „végrehajtási jog” sem...
A végrehajtandó követelés pedig azért nem tud elévülni, mert már egyszer (a meghagyás előtt) elévült és – az elévülés természetéből adódóan – még egyszer már nem tud, elévülni!
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.12.15. 16:19
„Az elévülési kifogás - tartalmát tekintve - megszüntetés iránti kérelemnek tekintendő”
Ezzel nem értek egyet. Az elévülésre hivatkozás szerinte a Vht. 41. § lefolytatása iránti kérelemnek tekintendő.
gerbera317
#
2015.12.15. 08:52
Pontosítsunk:
A fizetési meghagyás előtti időszak egyáltalán nem vizsgálható az elévülés szempontjából. Itt kizárólag az vizsgálható, hogy a fizetési meghagyás óta található-e az eljárásban megszakítás nélküli időszak az elévülésre.
Az szintén nem helytálló, hogy az elévülésre végrehajtási kifogással kell hivatkozni. Az elévülési kifogás - tartalmát tekintve - megszüntetés iránti kérelemnek tekintendő, és a Vht. 41. § szerinti eljárás, majd - szükség esetén - megszüntetés iránti per a megfelelő jogorvoslati út.
Azzal egyetértek, hogy ilyen elnagyoltan felvázolt tényállás alapján nem érdemes nagy tételben fogadni az esélyekre.
barrerra
#
2015.12.15. 07:52
@Vh-ügyes: lehet hogy buknád a pénzt. A régi Ptk. 327. §-ának (1) bek. szerint az írásbeli felszólítás is megszakította az elévülést. Gondolom amíg élt a szerződés, folyamatosan küldték neki a csekkeket, majd felmondták, a felmondásba belefoglaltak egy fizetési felszólítást is. Gondolom ezt a követelést engedményezték valakire (nem sűrűn szokták megtartani, de van rá példa). Kiküldtek val'szeg egy engedményezési nyilatkozatot, amely a régi Ptk. 329. §-ának (2) bek. alapján szintén megszakítja az elévülést. A Vht. 57. §-ának (4) bekezdése szerint minden végrehajtási cselekmény megszakítja az elévülést. Azt kéne megnézni, hogy 2014-ben az utolsó levonástól mikor keletkezett az utolsó vh. irat. Ha két vh. cselekmény között több, mint egy év eltelt, akkor lehet elévülési kifogást beterjeszteni, amely a végrehajtási eljárás során végrehajtási kifogásnak minősül. Az Itv. 43. §-ának (8) bek. szerint a vh. kifogás illetéke 15.000,- Ft, ha a kifogás alapos, akkor a kifogás beterjesztőjének visszatérítik az illeték összegét.
Vh-ügyes
#
2015.12.15. 06:51
nagy összegben fogadnék rá, hogy már elévült követelés... (1 év)
nem kéne fizetni semmit...
gerbera317
#
2015.12.14. 08:24
„letiltást 196.046ft-ról”
Biztos, hogy csak ennyiről? És biztos, hogy a teljes tartozást megtérült letiltásból?
„állítólag van még 109.000ft tartozásom”
Ezek szerint a fentiek közül valamenyik egyáltalán nem biztos.
akosparragi
#
2015.12.14. 05:19
Tiszteletem!
Egy kis segítséget szeretnék kérni.
A problémám a következő lenne.A telenornál, még 2008-ban volt egy mobil internet előfizetésem, amit másfél év után nem fizettem.Ennek az lett a vége, hogy 2013 októberében kaptam egy Végrehajtói letiltást 196.046ft-ról, amit apránként le is vontak a fizetésemből.Ennek a letiltásnak a vége 2014.06.06-án volt.Ám, most újból elkezdtek vonni a béremből, mert állítólag van még 109.000ft tartozásom a telenornak.
Tudna segíteni nekem, valaki ez ügyben?
Köszönöm előre is!
Dr.Attika
#
2015.12.13. 07:33
Kétséget kizáróan csak olyan jogi szakvélemény adható, hogy "A tehén szar mindig lapjára esik." más jogi szakvélemény esetén az "Álláspontom szerint...." adható.
pepe960
#
2015.12.13. 06:38
Köszönöm a válaszokat.
Tisztelt ius latratus! Létezik az a bizonyos "De ez a mellék-követeléses vacak kiakasztott..."
http://projektjeink.birosag.hu/…e1_lap4.html és azon belül pedig a „1.4.3. Az elévülés joghatásai” címszó alatt.De lehet ,hogy ha és amennyiben (mert jelezve lett az idő múlása)a követeléskezelő FMH et kér a tartozásra elsődlegesen az előfizetői szerződés felmondásából eredő követelést teheti a követelése alapjául és nem a készülék kötbérét sztem.Mert szerintem szerződéses jogviszonyt az előfizetés megkötése adta.A készülék az grátisz mellé,de a készülék a nyilatkozat szerint elválaszthatatlan részét képezi a telefonszámhoz kötött előfizetői szerződésnek.
Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!Igen még mindig várok e jó kérdésre lehetőség szerint egy olyan választ ami kétséget kizáróan irányt mutathat a további lépéseimhez.
A mokk.hu oldalon szereplő nyomtatványon is a 8.pontban a követelést mint főkövetelés említi mint beírandókat.
Vélemények? Köszi előre is aki válaszol. Üdv:Péter
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.12.12. 14:17
Úgy érti, az előfizetés mellé kötött egy kedvezményes készülék adásvételi szerződést is, és a kettőt sajátos módon összekapcsolták. A kérdés pedig az, hogy az ilyen adásvételi szerződésre a normál öt éves vagy a távközlési fogyasztói szerződések egy éves elévülési idejét kell-e alkalmazni. Jó kérdés.
