Provident & Intrum Justitia

Legyen kedd? Az nem megy, mert akkor terjesztik a bizottság elé.

Vond vissza a szerdát is, s minden rendben lesz.
:)

OK., ok., a gagyit visszavonom. :-P

Az én szitum, amire válaszokat várok, előre is köszönöm:)
Adott egy közel 3 éves Provident kölcsön, amit rendesen fizettünk kezdetben. Majd munkahely elvesztése és e miatti anyagi problémáink következtében nem tudtuk a teljes heti részletet fizetni. A lényeg, hogy lakóhelyet is változtattunk, melyet nem jelentettünk be nekik. A telefont nem veszem fel, ha hívnak. Ma jött a Justitia-tól egy sms, hogy vegyen fel velük a kapcsolatot.
A kérdésem:
A Justitia meg fog engem találni?
Köszönöm.

Naaaaaa

Kedves Leopárd,

Azt mondd meg nekünk, mi a búbánatot keresel te itt? Neked a Fiúk között lenne a helyed, akik ha valamit félrészegen kitalálnak a vasárnapi vadászaton, azt szerdán már meg is szavaztatják a T. Házzal. A te kreativitásod a legmesszebbmenőkig passzol az ő szellemi miliőjükbe, ráadásul az első hátbaveregetésig le sem fognak tegezni. Ez való neked, nem ez a gagyi jogi fórum.

Ha pedig tartozol valakinek, akkor ne vitatkozz, hanem fizess! Szépnapottt

Most azt mondod, hogy gázoljunk el?

Köszönöm dr. Fodor úr válaszát. Azért kellene megváltozni talán a behajtást szabályozó törvényi környezetnek, mert több cikk alapján is látható, hogy Európa más államaival összehasonlítva nálunk a legszélesebb az ilyen cégek mozgástere, ergo, más országok törvényhozói jobban törekednek valamilyen egyensúly kialakítására az "adós" és a hitelező (vagy annak megbízottja) között. A PSZÁF-ajánláson kívül (amit vagy betartanak, vagy sem) nincsenek valami rövid pórázon tartva. Nyilván ez nem a jogalkalmazók, hanem a jogalkotók politikai szándékán múlik, ezért belátom, hogy erre a kérdésre valóban nem itt kellene választ keresnem. A zaklatással kapcsolatban a Btk. 176/A §(1) bekezdésére, illetve az alábbi jogi szakvéleményre szeretném, ha Fodor úr akár itt a fórumon, akár e-mailben reagálna:

Mit tehetnek a követelésbehajtók jogszerűen és milyen tevékenységük jogellenes

2013.03.04. Dr. Béres-Deák Attila

„Tartozik a fél ország.” - állapította meg nem régen egy neves közgazdászunk. Ez igaz. Bankok, pénzintézetek, gáz, áram, távközlési stb. szolgáltatók tetemes kintlévőséget tartanak nyilván. Ezen követelések nyilvántartása, kezelése rengeteg alkalmazotti munkaórába és egyéb más technikai költségbe kerülnek. Emiatt egy jó pár éve alakultak, alakulnak olyan vállalkozások, amelyek un. kiszervezés keretében átvállalják ezt a feladatot a hitelezőktől. Ez olyan legális tevékenység, mint a gyümölcs betakarítása, kaszálás vagy a birkanyírás. Olyannyira legális, hogy a TEÁOR 2008-ban is szerepel 8291 '08 Követelésbehajtás címszó alatt. Sőt eme tevékenységi jegyzék pontosan meg is határozza a tevékenység tartalmát, ami a következő:

8291 - Követelésbehajtás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

a fizetendő követelések összegyűjtése (az adósság megvásárlása nélkül) és utalványozása az ügyfelek számára, mint pl. számla, csekk, szerződés vagy pénz vagy egyéb követelés gyűjtése, kezelése, pénz átutalása.

a magánszemélyek hitelminősítésével és foglalkoztatás történetével, valamint a vállalkozások hitelminősítésével összefüggő jelentés összeállítása, illetve információszolgáltatás pénzintézetek, kiskereskedők és mások számára, akiknek szükségük van e személyek vagy cégek hitelképességének vizsgálatára.

Vegyük górcső alá ezt a nem túl bonyolult tevékenységi rendszert.

A megbízó követeléseinek, kintlévőségeinek összegyűjtése. Közkeletű nyelven egy adatbázisba foglalása. A zárójelben lévő kifejezésből is láthatóan ez nem foglalhatja magába az adósság megvásárlását, mert az már a pénzügyek állami felügyeletét ellátó kormányzati szerv feladata. Rövidítve PSZÁF. Ennek az összegyűjtött kintlévőségnek az utalványozása az őt megbízó hitelező felé. Az utalványozási tevékenység példálózó felsorolással egyértelműsítve van. Számla, csekk, szerződés átfogó kifejezéssel pénzügyi bizonylatok gyűjtése. Ez magába foglalja azok nyilvántartását, irattározását. Feladata továbbá a pénz vagy egyéb követelés gyűjtése, kezelése és a begyűjtött pénz átutalása a megbízó részére.

Lássuk, belefér vajon ebbe a tevékenységbe az adósok telefonon történő hívogatása, rövid szöveges üzenettel történő felhívása, zöld színű levelező lapon visszahívásra, adategyeztetésre történő invitálása, személyes felkeresés lakáson, munkahelyen. Üzenet hagyása szomszédoknál, rokonoknál.

Megállapíthatjuk, hogy nem. Ezen megállapítás helyességének igazolásához először is meg kell vizsgálni, hogy a követelésbehajtó vállalkozást milyen jogviszony fűzi megbízójához (bank, pénzintézet, egyéb szolgáltató, stb).

Tekintettel arra, hogy vállalkozások egymás közötti viszonyáról van szó, így nem juthatunk más jogviszonyra való következtetésre, mint a megbízási szerződés. Ez a szerződés fajta a Polgári Törvénykönyvben nevesített szerződés típus. Mivel nevesített szerződés, így annak fogalmát, funkcióját, pontos tartalmát a törvény előírja. Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően ellátni. Ezen ügyellátásért megbízási díjra jogosult. Így foglalhatjuk össze röviden.

Ez tehát a megbízó és megbízott jogviszonya. Kiterjed-e ez a viszony harmadik, a megbízási szerződésben nem szeplő fél irányába? Kiterjedhet, mert a követelésbehajtás eleve a hitelező és adósa közötti hitelviszony rendezésére vonatkozik. Viszont ahhoz, hogy e jogviszony kiterjedjen a harmadik személyre (adósra), ahhoz az szükséges, hogy a követelésbehajtó rendelkezzen a megbízója meghatalmazásával az adott követelés kezelésére. A meghatalmazás a magyar jogban a meghatalmazó egyoldalú jognyilatkozata arra vonatkozóan, hogy valamely ügyeinek vitelére más személy eljárását veszi igénybe. A megbízott, jelen esetben a követelés behajtó csak és kizárólag ilyen meghatalmazás birtokában járhat el az adósnál. És nem elég a meghatalmazás tényére utalni, hanem azt teljes bizonyító erejű magánokiratba bele is kell foglalni, azt a harmadik személy részére (adósnak) át is kell adni.

Amennyiben a szabályos meghatalmazás átadása megtörtént, akkor jogosult a behajtó a megbízója érdekeinek megfelelően a követelés behajtására. Ekkor már a hitelező képviselőjeként léphet fel.

Vizsgálódásunk következő tárgya, hogy jogosult-e a követelés kezelő ezen tevékenysége során pénzt átvenni, saját bankszámlájára utaltatni, erre felhívhatja-e az adóst.

A kérdés megválaszolásához tisztázni kell, hogy milyen képviseletről van szó, közvetlenről vagy közvetettről. A kettő között az a különbség, hogy a közvetett képviselő a megbízó elé helyezkedik, tehát saját számlájára, de a megbízó javára, még a közvetlen képviselő a megbízó számlájára, de saját nevében jár el. Ez a követelés behajtás, követelés kezelés tevékenységnél azt jelenti, hogy a követelés behajtó megbízója követelését közvetett képviselet esetén a saját maga nevében szedi be, saját bankszámlájára utaltatja és később elszámol a megbízójával, míg a közvetlen képviselet esetén megbízója nevében szedi be a pénzt és a megbízója bankszámlájára utaltatja.

Mitől függ, hogy egy képviselet közvetett vagy közvetlen? Elöljáróban leszögezem, ha a meghatalmazásban nincs feltüntetve a képviselet módja, akkor csak közvetlen képviseletről lehet szó. Ha a meghatalmazásban a közvetett képviseletre szóló utalás van, akkor jöhet szóba annak vizsgálata, hogy az jogszerű vagy nem jogszerű. A magyar polgári jog nem tiltja a közvetlen képviseletet, de nem is határozza meg annak lényegét, tartalmát. Mindössze két nevesített szerződésben (bizományi, szállítmányozási) találkozhatunk annak joghatásával.

Ebből következően, ha a követelés behajtó meghatalmazásában szerepel is, hogy „közvetett képviselőként járhat el”, annak jogi tartalmát a meghatalmazásban pontosan le kell írni. Példa rá a Közösségi Vámjogi Kódex, illetve a magyar adózás rendjéről és az adóigazgatási eljárásról szóló törvény, amely a közvetett képviseletet megengedi, de egyben annak definícióját is megadja.

Összegzésként megállapítható, ahhoz, hogy egy követelésbehajtással foglalkozó vállalkozás jogszerűen járjon el az adósoknál az alábbi feltételek szükségesek:

a cégjegyzékben a tevékenységi köreiben szerepelni kell a TEÁOR 8291 tevékenység megnevezésének,
a megbízójától kapott írásos meghatalmazással kell rendelkezni, amelyben azonosító (meghatalmazó, megbízott) adatain kívül szerepelnie kell, hogy milyen tevékenységre van felhatalmazva (pénzátvételt külön is nevesíteni kell),
a képviseleti jogosultság megnevezését, ha az közvetett képviselet és annak tartalmának leírását.
A meghatalmazást véglegesen át kell adni az adósnak (nem elég csak meglengetni az orra előtt), illetve levelezés esetén a levélhez csatolni kell.

Mikor jogellenes a követelésbehajtó tevékenysége még a szabályos meghatalmazás benyújtása esetén is?

Polgári jogilag jogellenes, ha megbízásának, képviseleti jogosultságának kereteit túllépi. Ez megvalósulhat kezelési, adminisztrációs egyéb költségeinek az adóstól történő követelésével, nem a szerződés szerinti kamat követelésével, a polgári jog alapvető rendelkezéseinek megsértésével.

Büntetőjogba ütközik, ha cselekménye a társadalomra veszélyes. Ez akkor következik be, ha cselekménye, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Ezek a Büntető Törvénykönyvben nevesítetten a következők lehetnek példálózóan:

önbíráskodás (Btk.273.§)
magánokirat-hamisítás (Btk.276.§)
kényszerítés (Btk.174.§)
zaklatás (Btk. 176/§.§)
magántitok megsértése ( Btk. 177.§)
visszaélés személyes adattal ( Btk. 177/A.§)
rágalmazás (Btk. 179.§)
sikkasztás (Btk.317.§)
csalás (Btk.318.§)
hűtlen kezelés (Btk.319.§)
zsarolás (Btk.323.§)
Mindezek alapján úgy látom, sok esetben a követelésbehajtók jogszerűtlenül járnak el. A telefonos vagy személyes zaklatások, zsarolások egyértelműen törvénytelenek. Ajánlom a kedves olvasóknak, hogy mielőtt adósságukat egy behajtócégnek fizetnék meg, mindenképpen konzultáljanak egy ügyvéddel. Sok kellemetlenséget kerülhetnek el.

Együttműködését köszönöm. Immaculata bejegyzése igazán építő volt, őszinteségéért nekem már szimpatikusabb, mint azok, akik háborognak kérdéseimen. A hasonlat most erős lesz: ha elgázolunk valakit, akkor is megállunk segíteni, ha a szélvédőn át nézve nem szimpatikusan imbolyog a járda szélén.

:) A szívesség szimpátián alapul olykor.

Ez most nincs meg.

Kedves bermuda háromszög!

Legutóbbi bejegyzése alatt olvasható az enyém is, amelyből látszik, hogy észrevettem magam, és helyreigazítást tettem. Viszont kérdéseimre továbbra sem kaptam feleletet (nem tudom, hogy ennek oka szándék- vagy képességbeli hiányosság az esetleges válaszadók részéről), ami talán mégis fő funkciója és értelme lenne ennek a fórumnak a középső csoportos homokozóban tapasztalható civakodás helyett. Félreértések és további személyeskedő bejegyzések elkerülése érdekében közlöm, hogy amikor képességbeli hiányosságot említek, nem arra célzok, hogy magamat okosabbnak, a témában járatosabbnak tartom, mint azokat, akiktől éppen a tanácsot várná az ember, hiszen ha úgy lenne, nem is érdeklődtem volna.

Elnézést kérek bermuda háromszög úrtól vagy hölgytől (mert hiszen róla sem derül ki, férfi-e vagy nő, esetleg elmúlt-e 18 esztendős). Helyreigazítás: csak annyi az idézet tőle, hogy jogi úton nem hajtható be a követelés; "akkor ez..." stb. már az én kérdésem volt. Egyébként érdekes, milyen szépen átment a fórum illemtan szakkörbe.

Élőben látjuk egymást, többé-kevésbé eltaláljuk, hogy köszönjünk, hogy szólítsuk meg egymást. Ez egy internetes fórum, egyszerűbb az össznépi tegeződés, mint minden hozzászólás előtt beírni a természetes azonosítóinkat. Sokszor még az se derül ki, hogy az aranypénzes leopárdok nők-e vagy férfiak. Az is lehet, hogy gyerekek.

Béla!
Te is én is akik már 30-40 éve "szántunk" tudjuk, hogy mit jelent az ilyen 30 évvel fiatalabb hölgyek hízelgése. Én nem kérek belőle, de gondolom Te sem.

Hűha, mit kaptam volna én? ;-)

OFF
Én annyira nem bánom, ha 30 évvel fiatalabb hölgyek letegeznek. Valószínűleg hízelegni akarnak vele. ;)
ON

Én sem vagyok az össznépi tegeződés híve. Nemzeti Dohányboltban sorra kerülvén kérdezi a tőlem vagy 30 évvel fiatalabb eladóhölgy: És neked mit adhatok? Mondtam neki, hogy: Elnézést, de mindjárt mutatom a személyi igazolványomat. Mire ő: Látszik, hogy elmúltál 18 éves, nem szükséges. Mire én: A megszólításból nem erre következtettem, hogy idősebbnek nézett. A fiam Németországban él és kérdeztem tőle, hogy a Németeknél is dívik ez az össznépi tegeződés és mondta, hogy nem. Boltban, hivatalos helyen a fiatalok is magázódnak. Nem régen egy rendőrségi kihallgatáson a 30 éves védencemet a tőle 10-12 évvel idősebb rendőrőrnagy asszony letegezte és keresztnevén szólította. Ügyvédként közbevetettem, hogy függesszük már fel a gyanúsítotti kihallgatást, amíg kimegyek egy közeli boltba, hozok egy üveg pezsgőt és pertut iszunk és akkor ilyen nexusban folytathatjuk a kihallgatást. Szerencsére az őrnagy asszony elszégyelte magát és átváltott hivatalos magázódós hangnemre.

ne tegeződjé :)

Majd én tegezlek téged. Te aranypénzes leopárd.

Hűha!

Tisztelt Kovács urat pedig megkérném, hogy látatlanban ne tegezzen le!

Kedves Válaszadók!

Valóban állítottam bizonyos dolgokat (hiszen az ember konkrét esetekkel kapcsolatban próbál tájékozódni, amelyek tényeken alapulnak), például hogy a hitelező a behajtónak eladja értéken alul a tartozást. Ugyanakkor kérdeztem is ám ezzel kapcsolatban, hogy várható-e ennek valamiféle törvényi szigorítása, mert úgy tudom, hogy a PSZÁF ajánlásain kívül nem igazán van leszabályozva ez a tevékenységkör. Ezen kívül megtörtént eset a másik, amikor a bíróság tényleg megszüntette a pert az "adós" ellentmondását követően azzal az indokkal, hogy a fizetési meghagyást kérő cég az erről kapott értesítésre nem terjesztett be semmit az égvilágon. Kérdést tettem fel itt is: de nem afelől érdeklődtem, hogy általánosságban kell-e "a hitelezőnek kussban várnia", hanem azt, hogy valóban létezik-e az, hogy egy komoly bírósági eljárás esetleg a hitelező/behajtó cégre nézve érhet kellemetlen véget? A "specialistákkal" kapcsolatban is kérdést tettem fel, amelynek érdemi részére nem kaptam választ. Értem, hogy próbálkoznak a személyes nyomásgyakorlással is, de, s szerintem ez a lényeges mozzanat, ahogyan bermuda háromszög megfogalmazta: ha jogi úton nem hajtható be a követelés, akkor ez, mondjuk ki nyíltan, jogtalan, megfélemlítésre építő, tehát bíróságon megtámadható fellépésnek minősülő módszer? Természetesen tudván azt, hogy az "adósnak" kell bizonyítania, hogy ráesett két beszélő szekrény, ha esetleg a bírónak ez nem tűnne fel első látásra. Lásd sms-küldözgetés és telefonálgatás miatt elvesztett zaklatási per! Bízom benne, hogy második nekifutásra még érthetőbben fogalmaztam meg kérdéseimet. Annyit kérek a tisztelt jogász uraktól és hölgyektől, hogy amennyiben ezen kérdéskör valóban jogilag szabályozatlan, azt is írják meg nyugodtan!

Nem kérdeztél, állítottál. V.ö.: "veri még a feleségét, miniszter úr?"

Csak néhány kérdésre szeretnék választ kapni. Miért kell ezt zokon venni?

Mivel érdemeltük ezt ki, Istenem?!

Akár nem ugyanaz, akár egészen más, a lényeg: a behajtók törvényt sértenek!