Az Alkotmánybíróság nem 2006. április 24-én állapította meg először, hogy az Or­szággyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő. Három ügyben már le is járt a jogalkotói feladat meg­oldására ki­tűzött határidő.

Az Alkotmánybíróság nem 2006. április 24-én állapította meg először, hogy az Or­szággyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő. A képviselői felszólalási idő garanciális szabályainak megalkotására még 2006. de­cember 15-ig van idő. Három ügyben azonban már lejárt a jogalkotói feladat meg­oldására ki­tűzött határidő: az Országgyűlésnek 1998. szeptember 1-ig kellett volna megalkotnia a frakcióalakítással, 1999. december 15-ig a rendes ülésszak­okon be­lüli ülésezés rend­jével, 2004. március 31-ig az állandó és ideiglenes bizott­ságok vizs­gálati tevékenységének rendjével kapcsolatos házszabályi rendelkezé­seket.

A formailag hibás törvényhozási eljárás
29/1997. (IV. 29.) AB határozat (Magyar Közlöny, 1997/37.)
Az Alkotmánybíróság 1997. április 29-én hozott határozata szerint a parlament ház­szabálya nem teheti füg­gővé semmi­lyen feltételtől, hogy a jogosultak indítványa alapján a tör­vényjavaslat előzetes al­kotmányossági vizsgálatára a zárószavazás előtt sor kerülhessen. A határozat értel­mében az olyan törvény, amelyet az Or­szággyűlés úgy szavazott meg, hogy nem tette lehetővé a törvényja­vaslat előzetes alkotmányos­sági vizsgálatát, formai okból alkotmány­sértő. „Az ilyen formai hibás tör­vényhozási eljárás (…) a jövőben alapot ad a törvény ki­hirdetése napjára történő visszamenőle­ges hatályú meg­semmisíté­sére.”

A parlamenti képviselőcsoport létrehozásának joga
27/1998. (VI. 16.) AB határozat (Magyar Közlöny, 1998/52.)
Az Alkotmánybíróság 1998. június 15-én hozott határozata szerint alkotmányellenes az Ország­gyűlés házsza­bályának azon rendelkezése, amely szerint frakciót lega­lább 15 képviselő alakíthat. A döntés szerint „az olyan párthoz tartozó országgyűlési kép­viselőket, amelynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesí­tett érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, akkor is megilleti a kép­viselőcsoport létre­hozásának joga, ha az Országgyűlés egyébként a képviselő­cso­port ala­kításához magasabb létszámot határoz meg.” Ezt követően a 14 man­dátu­mot szerzett MIÉP frakciót alakíthatott a törvényhozásban. A frakcióalakítás jogának rendezésére az alkotmánybírák 1998. szeptember 1-ig adtak határidőt.

Az Országgyűlés ülésezési rendje
4/1999. (III. 31.) AB határozat (Magyar Közlöny, 1999/27.)
Az Alkotmánybíróság 1999. március 29-én hozott határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvá­nuló alkotmányellenességet valósított meg azáltal, hogy a ház­szabályban hiányosan szabályozta a rendes ülésszakokon belüli ülésezési rendet. A testület indokolásában kifejtette: annak eldöntése, hogy az egyes ülések milyen rendszerességgel kövessék egymást, az Országgyű­lés és nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A folyamatosság akkor van biztosítva, ha a parlament úgy álla­pítja meg az ülésezés rend­jét, hogy a rendes ülésszakok alatt az ülések az ésszerű időtartamot meg nem ha­ladó időszakonként követik egymást.

A törvényalkotási eljárás szabályszerűsége
675/B/2001 AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, XI/1.)
Az Alkotmánybíróság 2002. január 21-én hozott határozata nem állapította meg a törvényalkotási eljárás al­kotmányelle­nességét a pénzügyi tárgyú törvények módosí­tása kapcsán, ezért elutasította több országgyűlési képviselő indítványát, amely a jog­szabály azon rendelkezésének vizs­gálatára irányult, hogy egyetemes postai szol­gáltatónak a Magyar Posta Rt.-t kell tekinteni. A kérelmet benyújtó képviselők a sza­bályszerűség hiányát legfőképp ab­ban látták, hogy a kifogásolt rendelkezést az Or­szággyűlés olyan megismételt vitán és zárószavazáson fogadta el, amelynek lefoly­tatására szerintük az al­kotmány és a házszabály rendelkezései nem adtak alapot. Az indítvá­nyozók szerint Mádl Ferenc köztársasági elnök a törvény visszaküldése­kor nem tartotta be az alkotmány azon előírásait, amelyek értelmében a törvényt 15 na­pon belül, annak aláírása előtt küld­heti vissza az Ország­gyűlésnek.

A parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenysé­ge
50/2003. (XI. 5.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2003/126.)
Az Alkotmánybíróság 2003. november 3-án hozott határozata szerint az Országgyű­lés mulasztásban megnyilvá­nuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem sza­bályozta törvényben a parlament állandó és ideiglenes bizottságai vizs­gálati tevé­kenységének rendjét, és nem teremtette meg a bizottsági vizs­gálatok hatékonyságá­nak törvényi feltételeit. Az alkotmánybírák felhív­ták az Országgyűlést, hogy jogal­kotói feladatának 2004. március 31-ig tegyen eleget.

Az államfő által visszaküldött törvény újratárgyalása
62/2003. (XII. 15.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2003/145.)
Mádl Ferenc köztársasági elnök azzal az alkotmányértelmezési kérdéssel fordult az Alkotmánybíróság­hoz, milyen módon tehet eleget az alkot­mány azon előírásának, miszerint az általa a parlamentnek visszaküldött törvényt az Országgyűlés ismétel­ten megtárgyalja, és elfo­gadásáról ismét határoz. Az alaptörvény alapján az így elfo­ga­dott törvényt az államfő köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni. Az államfő szerint a pusztán formális újratárgyalás az alkotmányos intézmény tartalmától való meg­fosztását, kiüresítését jelenti. Az Alkotmánybíróság 2003. december 15-én hozott határozata hangsúlyozta: a parlament akkor is köteles a visszaküldött törvény ér­demi újratárgyalá­sára, ha a köztársasági elnök észrevételei nem tartalmaznak új ér­veket és szempontokat.