Sztrájk szervezésével kapcsolatos adatvédelmi biztosi ajánlás született

2006.07.12. Jogi Fórum / Adatvédelmi Biztos Hivatala

Ezévben több érdekképviseleti szervezet is adatvédelmi biztosi állásfoglalást kért a sztrájk szervezésével összefüggő adatvédelmi kérdésekről. Egy szakszervezet kifogásolta, hogy az általuk szervezett figyelmeztető sztrájk kezdete előtt a munkáltató jogi képviselője a munkavállalóktól egy szándéknyilatkozatot kért a részvételre vonatkozóan, indokul a bérszámfejtési feladatokat jelölve meg. A nyilatkozat miatt több munkavállaló – egzisztenciáját féltve – nem vett részt a sztrájkban.

Az alábbiakban az állásfoglalás teljes szövegét közöljük

Több munkáltató hangsúlyozta, hogy a vállalat polgári jogi kötelezettségeit – így a hibás vagy késedelmes teljesítést – a sztrájk elvileg nem érintheti, így a megfelelő működést biztosítani kell a sztrájk ideje alatt is. A törvényben előírt, ún. elégséges szolgáltatás biztosításához szintén szükséges arról tudomást szerezni, hogy a sztrájk ideje alatt mely munkavállalók dolgoznak.

Az adatkérések jogalapjaként a munkáltatók az Sztv. 1. § (3) bekezdésében, valamint a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. § (2) bekezdésében is rögzített, az érdekképviseletet ellátó szervezeteket valamint a munkáltatót egyaránt érintő együttműködési kötelezettséget jelölték meg.

A vizsgálat során megkerestem több országos szakszervezeti tömörülést és a beérkezett válaszok eltérő álláspontokat tükröztek. A többségi vélemény szerint nincs arra vonatkozó törvényi rendelkezés, melyből a sztrájkot szervezőnek adatátadási kötelezettsége keletkezne. Ebből következően a munkamegtagadásban résztvevők személyes adatait csak akkor lehet átadni, ha ahhoz az érintett munkavállalók a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) előírásainak megfelelő módon hozzájárultak. Amennyiben a munkavállalók a sztrájkot megelőzően kötelesek lennének nyilatkozni, az sértené a sztrájkhoz való jogukat, tekintettel arra, hogy a meghirdetett napra és időre jelzett sztrájkban való részvételt, illetve a munka felvételét a dolgozó még a sztrájk napján is eldöntheti. Az elégséges szolgáltatások meghatározásakor ugyanakkor nincs szükség konkrét személyek megjelölésére, a szervezők és a munkáltatók között létrejövő megállapodásban csak azt a számszerű adatot kell rögzíteni, hogy egy adott munkacsoportban vagy egységben hány ember munkája szükséges az elégséges szolgáltatás biztosításához.

A sztrájkjog a gazdasági és szociális érdekkonfliktusok esetén történő kollektív fellépés egyik – végső – biztosítéka. Az Alkotmánybíróság által kialakított joggyakorlat értelmében az Alkotmány 70/C. § (1) bekezdése mindenki számára nyitva álló alanyi jogosultságként, alapvető alkotmányos jogként biztosítja azt a jogot, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt érdekvédelmi szervezetet alakítson, illetőleg ahhoz csatlakozzon. (88/B/1999. AB határozat).

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (továbbiakban: Sztv.) 1. §-a értelmében a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga. A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni. A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni.

Az Sztv. 4. § (2) bekezdése értelmében annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél –, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyát képezik.

Az Avtv. 3. § (1) bekezdése értelmében személyes adat akkor kezelhető, ha azt törvény elrendelte, vagy ha ahhoz érintett személy hozzájárult.

Az Avtv. 2. § 2. pontja szerint különleges személyes adatnak minősül az érdekképviseleti tagsággal kapcsolatos adat, a sztrájkban történő részvétel önmagában tehát nem tekinthető különleges adatnak. A jogellenes adatkezeléssel okozott sérelem – elsősorban egzisztenciális következményei miatt – adott esetben azonban igen jelentős lehet.

Az Sztv. a sztrájk szervezésével kapcsolatosan adatkezelésre vonatkozó, az Avtv. 3. § (3) bekezdésének megfelelő, kötelező adatkezelést elrendelő szabályozást nem tartalmaz. Az adatkezelések jogalapjául legtöbbször a felek között fennálló együttműködési kötelezettséget jelölték meg. Ez a munkajogban általánosan érvényesülő követelmény önmagában azonban nem szolgáltathat jogalapot személyes adatok kezeléséhez, mert alapjog alkotmányos korlátozásához az szükséges, hogy a korlátozás megfeleljen az arányosság követelményének: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyenek egymással (20/1990 (X. 4.) AB határozat, illetőleg a 879/B/1992. AB határozat).

A sztrájk szervezésével összefüggésben a személyes adatok átadása csak abban az esetben tekinthető jogszerűnek, ha az érintett ahhoz kifejezetten és önként – vagyis külső, jogkorlátozó ráhatástól mentesen – hozzájárult. Az adattovábbítás jogszerűségét utóbb az adatkezelőnek, vagyis a sztrájkot szervezőnek kell bizonyítania, ezért célszerű a hozzájárulást az érintettektől írásban megkérnie.

Az Sztv. 6. § (3) bek. értelmében a sztrájk miatt kiesett munkaidőre – eltérő megállapodás hiányában – a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. Azt az adatot tehát, hogy ki vesz részt a sztrájkban, a munkáltató bérszámfejtés céljából – a bérszámfejtési határidő figyelembevételével – jogosult kezelni. Nem igényelheti tehát előzetesen a munkáltató a sztrájkban részt vevő munkavállalók személyes adatait.

Az elégséges szolgáltatás nyújtása, mint adatkezelési cél vizsgálatakor szükséges figyelembe venni azt a bírósági jogértelmezést, mely szerint a sztrájk jogellenességét önmagában a felek tárgyalásának az eredménytelensége nem alapozza meg. A sztrájk jogszerűségét, illetve jogellenességét kizárólag az Sztv. 3. §-a alapján kell elbírálni. (BH 1991. 255.).

Ez okból az elégséges szolgáltatás teljesítése céljából történő egyeztető eljárás során a szervező és a munkáltató rögzítheti a szükséges számszaki adatokat arra vonatkozóan, hogy az egyes munkaegységekben hány embernek kell dolgoznia. A munkavállalók név szerinti megnevezése azonban ehhez a célhoz nem szükséges.

A vállalat vagy üzem polgári jogi kötelezettségeivel kapcsolatban megjegyzem, hogy a sztrájk miatti késedelembe esés nem jelenti az érintett munkáltató feltétlen felelősségét. Amennyiben bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, nem tartozik kártérítéssel.

A fentiek alapján az érintettek személyes adatai védelme érdekében a sztrájk megszervezésével kapcsolatos munkavállalói adatok átadásának tárgyában felhívom mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek figyelmét a fent kifejtett előírások betartására és betartatására.

Budapest, 2006. július 11.
Dr. Péterfalvi Attila

(381/H/2006-18. sz. ügy)

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS
ALAPJOGOK