Több, a köztársasági elnök által kifogásolt szabályt módosított a parlament szinte egyhangúlag, amikor megszavazta az új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) benyújtott kormánypárti módosító indítványokat.

Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá és nem hirdette ki az új Ptk.-t, hanem október 13-án megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak.

A parlament hétfőn szinte egyhangúlag, 348 igen, 1 nem szavazattal és nyolc tartózkodás mellett fogadta el a kormány által támogatott javaslatokat.

A szocialisták az álláspontjával összhangban változtattak az alapítványokkal, a joggal való visszaéléssel, a belátási képesség hiányával, a testvérnek testvér vér szerinti leszármazottjával kötött házasságával, a társasházi tulajdonnal, az ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos szabályokon, de az elévüléssel és a foglalóval kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében nem osztották a köztársasági elnök álláspontját.

Sólyom László kérésére változott a szerkesztése annak, hogy a belátási képesség hiánya miatti általános semmisségi szabály a korábbi paragrafusból átkerül az általános szabályok közé, de változatlan tartalommal. Leegyszerűsödött és pontosabb lett a szövegezése – nem negatív, hanem pozitív meghatározással – annak, hogy a joggal való visszaélés pótlása csak a személy vagyoni viszonyaival összefüggő nyilatkozat megtagadása esetén állhat fenn.

A megszűnő alapítvány vagyonáról szóló rendelkezéseknél pontosabb lett, hogy az alapító a megszűnés időpontjáig rendelkezhet a vagyonról; ezt a nyilvántartó bíróság teszi meg, ha az alapító ezzel a jogával nem élt.

Megfogadva az államfő felhívását rögzítették: ha alapítványt végintézkedéssel hoznak létre, akkor ezt az alapítványt nem lehet örökösnek, csak hagyományosnak tekinteni, nehogy az induláskor vagyonhiány miatt következzen be a működésképtelenség.

Részben megfogadva a köztársasági elnök jelzését a személyhez fűződő jogok védelménél az emberi méltósághoz való jogot beemelték a Ptk.-ba, de a becsület kategóriáját nem, mert az már szerepelt követelményként.

A sokat vitatott ügyek közül a testvérnek testvére vérszerinti leszármazójával kötött házasságnál – megfogadva az államfő tanácsát – olyan konstrukciót dolgoztak ki, amely visszaemeli a jegyző jóváhagyási jogát.

A jegyző e szerint akkor adja meg hozzájárulást e házassághoz, ha születik egy olyan előzetes szakértői vélemény, amely szerint a házasságkötés a születendő gyermekek egészségét nem veszélyezteti. Ha ilyen pároknak már van gyermekük és utána szeretnének összeházasodni, akkor a jövőben meg kell adni a jegyzőnek a hozzájárulást, de a szakértői vélemény tartalmáról tájékoztatnia kell a feleket, amelyet ők a további gyermekvállalásnál figyelembe vehetnek.

Az államfő felvetésére az MSZP pontosítja az ingatlannál fennálló közös tulajdon megszüntetésének szabályait a társasház tulajdonná alakításánál.

Megfogadva Sólyom László kifogásait, a szocialisták az új Ptk.-ba beemelték: a haszonélvezeti jog megváltásánál a haszonélvező számára garanciát építettek be azzal, hogy a korábbi életviteléhez igazodó lakhatási jogát figyelembe kell venni.

Bár nem szerepelt a támogatotti sorban, a parlament elfogadta: a gyámhatóság, amíg a szülő életben van, engedélyezheti, hogy az élettársi kapcsolatban élő személy vérszerinti kiskorú gyermekének, a gyermeket vele tartósan együtt nevelő élettársa örökbe fogadhatja, ha ahhoz az örökbefogadó élettársa hozzájárul, és a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesülnek, valamint az örökbefogadás a gyermek érdekében áll.

Ugyancsak nem szerepelt a támogatott javaslatok között az a Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) által benyújtott indítvány, amely törli az elévülés megszakításának feltételei közül a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást.

Ismét elutasította a többség az SZDSZ javaslatát arról, hogy tegyék lehetővé: a bejegyzett élettársak egymás vérszerinti gyermekét, vagy más arra rászoruló gyermeket örökbe fogadhassanak.

Leszavazták a Fidesz-KDNP három indítványát is: az ellenzéki frakciószövetség továbbra sem értett egyet a bejegyzett élettársi kapcsolat létével, ezért az erre vonatkozó passzusokat teljes egészében törölte volna a Ptk.-ból; tiltotta volna a testvérnek a testvér vérszerinti leszármazója közötti házasságkötését; s visszaemelte volna az új Ptk.-ba a házastársi hűség követelményét.

A zárószavazás várhatóan november 9-én lesz.