Családjogi újdonságok az új Ptk.-ban - Jogi Fórum konferencia

2010.04.20. Jogi Fórum / Lakatos Márk

Az új Polgári Törvénykönyv két lépcsőben, 2010. május 1-től és 2011. január 1-től lép hatályba. A Jogi Fórum által április 8-án szervezett konferencián a 2010. május elején hatályba lépő személyi- és családjogi újdonságok kerültek ismertetésre.

2010. május 1-től lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv Személyek- és Családjogi Könyvnek 105 paragrafusa. 2010. április 8-án dr. Boros Zsuzsa és dr. Megyeri Nóra, az IRM Polgári Jogi Kodifikációs- és Nemzetközi Magánjogi Főosztályának munkatársai ismertették a májusban hatályba lépő, elsősorban a személyi- és családi jog körében, az új Polgári Törvénykönyv keretei közt beálló változásokat és újdonságokat.

A családjogi újdonságok ismertetését az új Ptk. szerkezeti módosításairól szóló rövid összefoglaló előzte meg. Fontos kiemelni, hogy az új Ptk. a régihez képest logikusabb felépítése elősegíti a szabályozás kiszámíthatóságát és megkönnyíti a törvényen belüli tájékozódást (arról, hogy milyen mértékű normakontroll előzte meg a jogszabály bevezetését, nem esett szó). Az új kódex a régivel ellentétben könyvekre, ezen belül címekre, fejezetekre és paragrafuscímekre tagozódik, áttekinthetőbbé és könnyebbé téve ezzel annak használatát.

A 2010. május 1-én hatályba lépő paragrafusok közül a legjelentősebb változások a Személyek Könyvben, valamint a Családjogi Könyvben találhatók. A Személyek Könyvben kézzelfoghatóvá válik a régóta tervezett gondnoksági reform, a Családjogi Könyvben pedig a házassági vagyonjog, a bejegyzett élettársi kapcsolat, az élettársi jogviszony családi kapcsolatként való elismerése, a rokonságra vonatkozó rendelkezések, valamint a gyámság körében történnek nagyarányú változások.

Boros Zsuzsa átfogó, ám részletes előadásában kitért azokra az irányelvekre is, amelyek a felsorolt területeken – már a kodifikáció előkészületi fázisaiban – reformszintű értékkel bírtak. A Személyek Könyvben változnak a jogképességre irányadó, és a cselekvőképességgel összefüggő szabályok, eljárások. Ennek fényében „az ember jogképessége általános, feltétlen, egyenlő” – a törvény nem utal a régi Ptk.-tól eltérően életkorra, nemre, fajra stb., így mindez csak példázó jellegű. Általános, így minden embert megillet, és feltétlen, vagyis a törvényből közvetlenül ered. Ebből következik, hogy az ember fogamzásának időpontjától jogok és kötelezettségek alanya lehet; s változást jelent, hogy a méhmagzatnak, ha jogainak megóvása érdekében szükséges, a gyámhatóság gyámot rendelhet.

A nagykorú személyek cselekvőképességére vonatkozó szabályok alapvető változásokon mennek keresztül. A hatályos szabályozás alkalmazza a cselekvőképességet korlátozó, valamint az azt kizáró gondnokságot is. Az új Ptk. viszonyrendszerében nem kap helyet a kizáró gondnokság; ennek a főbb okai a következők: 1) a civil- és szakmai szervezetek visszajelzései alapján, Magyarországon a gondnokoltak többsége kizáró gondnokság alatt áll, vagyis egyáltalán nem vesz (nem vehet) részt az őt érintő döntések meghozatalában, így a társadalmi reintegráció csupán elérni kívánt cél marad részükről. 2) Nemzetközi viszonylatban a masszív nyugat-európai demokráciák többségében nem létezik a kizáró gondnokság intézménye, ám a támogatási fajták és a megoldást nyújtó alternatívák száma igen nagy – ez nagyszerű minta volt a magyar viszonyok újragondolásához. 3) Továbbá a gondnoksági rendszer reformjának megalkotásánál több fontos irányelv is szerepet játszott, így elsőbbséget élvezett a szükségesség/arányosság követelményének biztosítása, a fogyatékosság definíciójának orvosi megközelítéséről a társadalmi megközelítésre való áttérés, valamint a cselekvőképesség védelmének elve. Az új szabályozás lehetőséget nyújt előzetes jognyilatkozat tételére, támogatott döntéshozatal igénybevételére, valamint a cselekvőképességet csupán korlátozó gondnokság alkalmazására.

A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatára vonatkozó szabályozás szerint a gondnokolt és a gondnok együtt tesz jognyilatkozatot. A bíróság kivételesen feljogosíthatja a gondnokot, hogy a gondnokolt helyett és nevében eljárjon a gondnok és a gondnokolt közös kérelmére, rendszeres, ismétlődően visszatérő jognyilatkozatok esetén, valamint a gondnok és gyámhatóság közös kérelmére, ha összetett szakértői vizsgálat alátámasztotta, hogy a gondnokolt nem képes gondnokával kommunikálni (ha, definíció szerint, „kommunikációképtelen személyről” van szó).

Korlátozottan cselekvőképes személy önállóan (gondnok közreműködése nélkül) tehet jognyilatkozatot a következő esetekben: 1) tehet személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja. 2) Megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségletei körébe tartozó, kisebb jelentőségű szerződéseket (tankönyvi példa szerint az élelmiszervásárlás). 3) Rendelkezhet munkaviszonyból származó jövedelme bíróság által meghatározott hányadával, e jövedelemrész erejéig kötelezettséget is vállalhat. 4) Köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.

Az új Ptk. reformjaival a perrendtartás egyes részei is változás tárgyát képezik. A Személyek Könyvvel kapcsolatban változik a perbeli cselekvőképesség kategóriája (megszűnik a perben a „teljes” cselekvőképesség kritériuma), valamint a gondnok szerepe – ennek értelmében a gondnok és a gondnokolt együtt tesz jognyilatkozatot. A speciális jogok körében megjelenik a támogató szerepe a perben (a per során jelen lehet, a támogatottal konzultálhat, de a fél egyedül tesz jognyilatkozatot, s a keresetlevélben a félnek jelezni kell, hogy támogatója segítségét a per során igénybe kívánja venni).

***

A Családjogi Könyv részleteit dr. Megyeri Nóra ismertette. A Családjogi Könyv hat részre tagozódik, ezek rendre: Alapelvek, A házasság, A bejegyzett élettársi kapcsolat, Az élettársi kapcsolat, A rokonság, valamint A gyámság.

Újdonság az Alapelvek körében, hogy az új Ptk.-ban helyt kap a méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve. A Csjt.-hez képest a házasság körében jelentős változások lépnek hatályba májustól. Így például az egyik házastárs nemének megváltoztatása elegendő jogalapot szolgáltat a házasság megszüntetéséhez. Ez a különleges eset külön eljárásban hozott határozaton alapul, s a járulékos kérdések rendezése a felbontás szabályai szerint alakul.

Számos új elemmel és a régi Ptk.-hoz képest sok változtatással lépnek hatályba a házassági vagyonjog szabályai. Megjelennek az alternatív vagyonjogi rendszerek, mint például a közszerzeményi- és vagyonelkülönítési rendszer. A házastársak vagyona két ágra lesz bontható: az üzleti (vállalkozási) célú vagyon elkülönül a család fogyasztási célját szolgáló vagyontól; az előbbire speciális vagyonmegosztási szabályok vonatkoznak, az utóbbira a közös vagyon használatának, kezelésének új szabályi az irányadók.

A vagyon használatának szabályozása kitér a közös lakás használatára, a foglalkozás- vagy egyéni vállalkozás céljára szolgáló vagyontárgyak kezelésére, a tagsági, részvényesi jogokra, valamint a jogkövetkezményekre a másik házastárs érdeksérelme esetén. Új intézmény a közszerzeményi rendszer, ami „az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársaknak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad”. A fent említett vagyonelkülönítési rendszer a házastársi vagyonközösség kizárásával jön létre. „Akik vagyonukat önállóan használják, kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, tartozásaikért önállóan felelnek, ezáltal a közös háztartás költségeit és a közös gyermek felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik.”

Kisebb változások lépnek hatályba a leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat, a vélelmek sorrendje, az apasági vélelem, az anyai jogállás, az örökbefogadás és a szülői felügyelet körében.

Az új Polgári Törvénykönyvről

Személyhez fűződő jogok az új Polgári Törvénykönyvben - Az új Kódex Második Könyvének legfontosabb újdonságai - A sérelemdíj - Jogi Fórum konferencia

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
PTK
JOGI FÓRUM KONFERENCIÁK