Gyógyír a lánctartozásokra - Építőipari Fórum - Jogi Fórum konferencia

2010.06.15. Jogi Fórum / Lakatos Márk

Szükségszerű-e a vállalkozói szféra irreális mértékű körbetartozásairól beszélni, ha általában a magyar építőipar helyzete a téma? A 2010. május 27-én megrendezett Építésügyi Fórum egyik tanulsága, hogy az építőipar önmaga által generált problémái jogi „utókezeléssel” orvosolhatók.

Nem véletlen, hogy a köztudat az építőiparral, az építésüggyel kapcsolatban az elsők között asszociál az iparágra általánosan jellemző likviditási problémákra. A körbetartozás a sajtóban prezentált folyományai (elkészült ingatlanok visszabontása, önbíráskodás, területfoglalás stb.) jogilag gyakran megfoghatatlan jelenségek, hiszen néha csak a pillanatnyi jog- és/vagy törvénysértés esetén alkalmazható szankció. A jelenlegi és később hatályba lépő jogi szabályozás ezt próbálja finomítani – elsősorban a követeléskezelés, a követelés érvényesítése, valamint az építési szerződések és az építésfelügyelet területén.

A fórum első előadását Dr. Balázs Tamás ügyvéd és egyetemi adjunktus, a Balázs & Holló Ügyvédi Iroda partnere tartotta Új és megújult jogi szabályozás a magyar építőipari jogban címmel. Az építésügy jelenlegi állapotát Magyarországon főszabályként két törvény, a hatályos Ptk. valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. Az épített környezet alakításáról és védelméről szabályozza. Ezt kiegészítendő a jogalkalmazás számos (együttesen kilenc) kormányrendeletet és egyéb rendeletet ismer az építésügyi eljárásokkal kapcsolatban. Az új szabályozások 2009. október 1-jével és 2010. január 1-jével léptek hatályba, s átfogó változásokat, változtatásokat eredményeztek mind az egyes eljárásrendekben, mind pedig a szereplők körében.

A legfontosabb változások és kiegészítések az 1997. évi LXXVIII. törvényre vonatkozóan pénzügyi természetűek: „1) a kivitelező vállalkozásnak rendelkeznie kell a kivitelezéshez szükséges pénzügyi fedezettel. 2) A pénzügyi fedezet kiszámításakor figyelembe kell venni az alvállalkozóknak fizetendő díjat is. 3) A fővállalkozó és az alvállalkozója közötti fizetési határidő nem lehet hosszabb, mint a fővállalkozó és az építtető között megállapított fizetési határidő, valamint 4) a fővállalkozó végszámlája csak akkor fizethető ki, amennyiben igazolja, hogy valamennyi alvállalkozója jóváhagyott teljesítését kifizette.”

E változások értelmében pontosításra került az építési kivitelezés legfontosabb résztvevőinek köre, akiknek pontos feladatleírását, jogait és kötelezettségeit adja a módosított jogszabály szövege. Megújul a vállalkozói díj és a kivitelezői teljesítés pénzügyi biztosítékának fogalma, kiterjedtebb szerephez jut az építtetői fedezetkezelő: „az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítését segíti elő”, igénybevétele kötelező jellegű a Kbt. egyes rendelkezései esetén. 1) „A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy azt meghaladó építési beruházás esetében, valamint 2) a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, de a közbeszerzési törvény szerint a közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység esetében.”

Hiánypótló intézkedéseknek adhat helyt néhány új rendelkezés a követelések érvényesítésére a megszűnő vagy megszűnt cégek vonatkozásában. Mint ismeretes, a cég megszűnésének három formája létezik: 1) végelszámolás, 2) felszámolás, valamint 3) törlés a cégjegyzékből, mint ezek következménye. Az új szabályozás értelmében az adós cég megszűnése esetén az igény a végelszámoló, a vezető tisztségviselő, a de facto vezető tisztségviselő, valamint a korlátolt felelősséggel bíró tagok vagy részvényesek ellen – a törvényi feltételek beállta esetén – érvényesíthető. Ezt elősegíti, hogy öt lehetséges biztosítéka lesz elérhető a díjfizetésnek: „1) megrendelői teljesítés ügyvédi letéti számlára (Ügyvédi letéti szerződés); 2) megrendelői teljesítés banki letéti számlára; 3) bankgarancia (Letéti szerződés bankkal); 4) zálogjog (jelzálog); 5) kezesség (sortartó és készfizető kezesség).” Továbbá, néhány új, kisebb változás érvényesül az építési napló vezetésében és az építésfelügyeleti tevékenység körében.

A fórum másik előadását Dr. Juhász Csaba, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának bírája tartotta, Építési-vállalkozási perek és a magyar építőipar címmel. Dr. Juhász általános értelemben beszélt az építési perek tapasztalatairól, valamint az eljárásjogi szabályozás alaki és anyagi jogi következményeiről a törvénykezési gyakorlatban, kitért a pertartamra és a biztosítékok hatékonyságára, valamint a perrendi módosításra az egyes vállalkozások egymás közti pereiben.

  • kapcsolódó anyagok
JOGI FÓRUM KONFERENCIÁK
ÉPÍTÉSÜGY