A jogalkotó nagy lehetősége és jelen helyzetben felelőssége olyan feltételrendszert teremteni, ahol lehetőség van a számonkérésre és arra, hogy az állampolgár számára világos legyen, hogy mire és hogyan használják a közpénzeket.” – mondja bizakodóan és tettrekészen Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország brit királynő által frissen kitüntetett igazgatója, mintegy irányt mutatva a jövő törvényhozásának.

Kitüntette Alexa Noémit, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezető igazgatóját a brit királynő. II. Erzsébet a Brit Birodalmi Érdemrend tiszteletbeli tagjává avatta Alexa Noémit, az érdemrendet az uralkodó nevében Greg Dorey budapesti brit nagykövet adta át a kitüntetettnek június 14-én, csütörtökön a brit nagykövetségen – adtunk hírt róla nemrégiben.

A hivatalos indoklás szerint Alexa Noéminek az Egyesült Királyság és Magyarország közötti kereskedelmi kapcsolatok átláthatóságáért végzett munkáját ismerték el a kitüntetéssel, amelyet a brit külügyminisztérium javaslata alapján adományoztak.



"... a pártfinanszírozás, a közbeszerzések, az igazságszolgáltatás és a közérdekű bejelentők védelmének hiánya a korrupció elleni küzdelem kulcsterületei." 

A Jogi Fórumnak adott interjúban Alexa Noémi dr. Horváth Eszter kérdéseire válaszolva részletesen beszél a Taransparency International Magyarország szervezetéről, tevékenységéről, eredményeiről, a korrupció problematikájáról, a jogalkotás és a jogalkalmazás korrupció elleni küzdelemben játszott szerepéről és fontosságáról. Szó esik az antikorrupciós törvénycsomagról, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által előkészített, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt módosító törvényterveze­tről, valamint a TI által 2007-ben indított, a bíróságok átláthatóságát és számonkérhetőségét elősegítő programról egyaránt.

"Az antikorrupciós törvénycsomagban eredetileg két törvény szerepelt. A második biztosította volna az intézményi hátteret. Azt akkor a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a Háznak, ezek után pedig nem szavazták meg. A javaslattal tényleg sok probléma volt – mi is szakmai kritikával éltünk –, mégis nagyon sajnálom, hogy emiatt nem lett működőképes a közérdekű bejelentők védelme. Ez az intézmény ugyanis – ami kevésbé ismert Magyarországon – nemzetközileg már bizonyította, hogy sokkal olcsóbb és hatékonyabb a korrupciós esetek feltárásában."

"A jog elengedhetetlen feltétele a korrupció elleni küzdelemnek, hiszen ez szabja meg a kereteket. Amíg ez a keret nincs meg, nem elég szigorú, vagy nem elég világos, addig nagyon nehéz előrelépni. A jogi keretek megléte esetén a követező fázis a szabályok betartatása, illetve a be nem tartás szankcionálása. Vannak remek törvényeink, mint az információsza­badsággal, a közérdekű adatok hozzáférésével kapcsolatos jogszabályok, de a betartatásukkal komoly gondok vannak."

"A vesztegetők megbüntetésénél [...] sokkal fontosabb a prevenció."

"A TI 4 területet jelölt meg, ahol megfelelő fékek és ellensúlyok esetén az igazságszolgál­tatási rendszer jól tud működni. Az első ilyen terület a bírák kinevezése és előmenetele, a második a bírói munkafeltételek, a harmadik a számonkérhetőség és a fegyelmi szabályok, a negyedik pedig az átláthatóság."

"Az ellenőrzés módja a nyilvánosság, és nem a mindenkori hatalom igénybevétele. Rendkívül fontos, hogy ez így is maradjon. A magyar igazságszolgáltatás függetlensége hatalmas érték. Az kevésbé pozitív, hogy a működés nem átlátható. Viszont ha lassan is, de ebbe az irányba mozdul a rendszer és ez mindenképpen jó."

"Mi a javítás igényével lépünk fel, és most optimista vagyok, mert valamiféle nyitást látok. Ez nyilván messze van attól, amit mi várnánk – na persze, mi mindig többet várunk, mint amennyit a közszféra engedni szokott –, de valami megindult és bízom benne, hogy ez eredményre vezet."

A teljes interjú elolvasható a Jogi Fórum interjúk mellékletében →