Egy fiatal átlagos állásinterjúján valószínűleg az öt legbiztosabban feltett kérdés között szerepel, hogy rendelkezik –e START kártyával vagy legalábbis erre vonatkozó jogosultsággal. Sokan csak ekkor kapnak észbe, s derítik ki, hogy egy korábbi ártalmatlannak tűnő diákmunka alkalmával estek ki a START kártyára jogosító körből, s kerültek ezzel hátrányos helyzetbe a munkaerőpiacon. Az alábbiakban a legfontosabb szabályokat, s a legtipikusabb hibákat igyekeztünk összefoglalni.

A 18. év alatti, azaz munkajogi szakkifejezéssel élve fiatal munkavállalóknak nevezett diákmunkásoknak érdemes odafigyelni a munkavállalás körülményeire azért is, mert a munkaerőpiacon igen jelentős lépéselőnyt jelent a START kártya megléte. A jogosultságot pedig nagyban befolyásolja, hogy a kiváltását megelőzően milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített a fiatal. A START kártya az állandó lakóhely szerinti APEH kirendeltségen ingyenesen kikérhető okirat, mely alapján a munkaadó jelentős járulékfizetési kedvezményben részesül. Tehát – ellentétben egy elterjedt tévedéssel - nem a fiatal kap pénzt, hanem a munkáltató spórol vele.

A START kártya kiváltására – a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerint - az jogosult, aki

• a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, és
• tanulmányait befejezte vagy megszakította, és
• a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt. Ez tehát azt jelenti, hogy a felsorolt esetekben történő munkavállalás nem veszélyezteti a START kártya későbbi kiváltását.

Az alkalmi munkavállalói könyv ugyan időközben megszűnt, s helyét átvette az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony, a törvény hatályos szövegében azonban még egyelőre ez nem tükröződik. Ennek pedig az az oka, hogy hiába „váltotta” egymást a két jogintézmény, a START kártyára az alkalmi munkavállalás többé nem jogosít fel, legalábbis az egyszerűsített foglalkoztatási forma nem. A korábbi alkalmi munkavállalói könyvvel történt munkavállalás továbbra is figyelmen kívül marad az első ízben történő foglalkoztatás megítélése szempontjából, azaz nem gátolja a START kártyára való jogosultság megszerzését – derül ki a Dél-Dunántúli Regionális Adóhatóság tájékoztatásából.

Érdemes tudni, hogy a törvény a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fogalomkörébe a munkaviszonyt, a közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyt sorolja, így nem tartozik bele a megbízási, illetve a vállalkozási jogviszony. Aki tehát ez utóbbi jogviszonyok keretén belül létesít munkavégzésre irányuló jogviszonyt, az nem válik jogosulttá a START kártyára, még akkor sem, ha mellette hallgatói vagy tanulói jogviszonya áll fenn! Más kérdés természetesen, hogy attól, hogy a papíron „megbízási szerződés” címzés szerepel, még tartalmilag takarhat munkaszerződést, melyet akár a munkaügyi felügyelőség is átminősíthet egy ellenőrzés során.

A hallgatói jogviszony nem csak a nappalis, de a levelezős hallgatókra is vonatkozik, így ők is részesülhetnek a kedvezményben, amennyiben 30 éves korukig befejezik tanulmányaikat, s első ízben foglalkoztatottnak minősülnek.

Jó tudni, hogy az úgynevezett passzív féléven lévő hallgatók munkavállalása a későbbiekben a START kártya kiváltásának akadálya lehet, mivel a jogszabály a hallgatói jogviszony melletti munkavégzésre ad csak lehetőséget a jogosultság megőrzéséhez. A törvény ugyanis nem határozza meg a gátat jelentő munkavállalás minimumát, ezért akár egyetlen bejelentett munkanap miatt is eleshet ettől a kedvezménytől a nem eléggé tájékozott munkavállaló. Ugyanígy járhat az a diák is, aki az abszolutórium letétele után, de még a főiskola/egyetem befejezése előtt munkát vállal, így például ha nincs meg a nyelvvizsgája, s emiatt nem kaphatja meg a diplomáját. A hallgatói jogviszonya ugyanis már nem áll fenn, ezért START kártyára csak akkor jogosult, ha 25 év alatti és még a munkavállalás előtt igényli azt az APEH-tól. Amennyiben munkát vállal, s aztán lediplomázik, s ekkor igényelné csak a kártyát, úgy az igényét a hatóság el fogja utasítani.

Az a szemfüles hallgató, aki pedig már a felsőfokú tanulmányai alatt munkát talált, s START kártyát kívánna igényelni a diploma átvétele után, meg kell hogy szakítsa munkaviszonyát, s ekkor lesz csak jogosult START kártyára. A START kártyát ugyanis a tanulmányok alatt még nem lehet igényelni, azonban legkésőbb a tanulmányok befejezését követő első foglalkoztatási jogviszony előtt kell kikérni ahhoz, hogy a jogosultság ne vesszen el. Fontos tehát, hogy a munkaszerződés aláírása előtt kell a kártyát igényelni!

A kártya érvényességi ideje – egyelőre még – két év, így célszerű a munkába lépés előtti napon igényelni, mivel a kártya akkor is lejár, ha az érvényességi idő alatt egyetlen munkában töltött napja sem volt a munkavállalónak. A kártya érvényességi idejét meghosszabbítani pedig nem lehet.

A látszólag egyszerű szabályozás tehát számtalan kiskaput rejt, érdemes ezért az illetékes APEH kirendeltséggel konzultálni, bár a bonyolultabb esetekben eltérő lehet az egyes kirendeltségek joggyakorlata, amint erről a témával foglalkozó internetes fórumokon is panaszkodnak a résztvevők.

Kapcsolódó cikk:

Tanulópénz - Védelem a kizsákmányolás ellenében – Néhány gondolat a diákmunkáról →