A fizetési meghagyásos eljárás új szabályai – Jogi Fórum Konferencia beszámoló

2010.10. 4. Jogi Fórum / Lakatos Márk

A 2009. évi L. törvény hatálybalépésével mérföldkőhöz érkezett a fizetési meghagyásos eljárás rendszere: lehetőség nyílt elektronikus úton kibocsátani az eddig csak papír alapon létező FMH-t, 2010. június 1-től pedig a bíróságok helyett a közjegyzők folytatják le ezen eljárásokat. Az együttállásról közjegyzői- és ügyvédi értelmezésben hallhattunk részleteket a Jogi Fórum szeptember 22-i konferenciáján

2010. június 1-től az egymillió forint értékig terjedő, pénz fizetésére irányuló lejárt követelés kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető, s a jogi képviselettel rendelkezők, valamint a jogi személyek számára kötelezővé válik a fizetési meghagyás elektronikus úton történő benyújtása. Ez a lehető legjelentősebb mértékben változtat a rögzült szokásokon: június óta a bíróságok helyett a közjegyzők folytatják le az FMH-eljárásokat, ennek érdekében pedig kidolgozásra került a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) egységes informatikai rendszere, ami 3-15 napos ügyintézési perióduson belül elektronikusan és automatikusan végzi a fizetési meghagyás kibocsátását.

Közjegyzői szemmel

A MOKK képviseletében Dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc közjegyzőhelyettes, a Kamara jogi tudományos tanácsadója számolt be az eljárásrendi változásokról.

Előadását a fizetési meghagyásos eljárás történetével kezdte, amiből megtudhattuk, hogy az eljárásrend több mint százéves múltra tekint vissza – az első vonatkozó törvény az 1893. évi XIX. törvénycikk volt a fizetési meghagyásokról. „Kis” ugrással – a jogtörténeti áttekintés további részleteit mellőzendő – elmondható, hogy a bírósági hatáskörből közjegyzői hatáskörbe utalt fizetési meghagyásos eljárásra 117 évet kellett várnia a szakmának. Mi indokolta, mi legitimálta egyáltalán a hatásköri változást?

A közjegyzői hatalom jogszabályi szinten számos forrásban nyilvánul meg: 108/B/1992 AB határozat, 944/B/1994 AB határozat, a Kjtv. 1. §-a, a 27/1999 AB határozat, a 161/B/2000 AB határozat, 32/2002 AB határozat, a 3/2004 LB. jogegységi határozat, valamint a 1/2008 AB határozat mind a közjegyzőt mint a közhatalom letéteményesét definiálják. Ebből kiindulva a hatásköri változásokat leginkább az egyszerűsítés elve motiválta, hiszen a közjegyző jogszolgáltató hatósági tevékenysége az eljárás kereteit biztosítja: a közjegyző érdemi igazságszolgáltatást nem végez, mert azt kizárólag bíró (bírósági titkár) intézhet (az Alk. 45. § (1/2008. AB hat.) alapján), a kérelmet érdemben nem vizsgálja, bizonyítást nem folytat le, valamint, ha az eljárásban jogvita keletkezik, akkor az eljárás már a bíróság előtt folytatódik. Az FMH eljárás közjegyzői hatáskörbe történő utalása ezek alapján mindenképpen egyszerűbb, hatékonyabb és gyorsabb ügyintézést eredményez.

A jogforrások összehasonlítása alapján ugyanakkor jelentős mértékben változnak az eljárások egyes részeire vonatkozó szabályok. A fizetési meghagyás tárgya 2010. május 31-ig (a Pp. Alapján) lejárt követelés, ingó dolog és pénzkövetelés lehetett, 2010. június 1-től viszont (a lejárt követelés kritériuma mellett) csak pénzkövetelés, szűkebb értelemben munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszonyból eredő pénzkövetelés lehet. Az Fmhtv. alapján nem áll fenn hatásköri hierarchia (a hatáskör azonos, az illetékesség országos), a kérelem előterjesztése pedig nagy mértékben egyszerűsödik – többek között az elektronikus benyújtás lehetőségével.

Az eddigi tapasztalatok alapján a folyamat egyszerűsödése és a jobb hozzáférhetőség beigazolódni látszik: a szeptemberi statisztikák alapján 80.000 új FMH-eljárás indult, amely mennyiség 5%-ában van folyamatban per.

Ügyvédi szemmel

Dr. Kiss Daisy ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara titkára elsősorban az ügyvédeket érintő változásokról számolt be az érintett jogszabály 2010. június 1-től hatályos rendelkezései tekintetében.

Az előadó – a MOKK rendszerének állandó felhasználójaként – ugyanakkor számos kiküszöbölendő hibát és ésszerűtlenséget vélt felfedezni az ügymenetben, ezek elsősorban az ügyvédi panaszokra korlátozódnak. Dr. Kiss Daisy elmondta, hogy gyakran van példa műszaki hibára, többször elérhetetlen a rendszer, a túl sok felhasználó miatt általánosan túlterhelt, a dokumentumok nyomtatása „lappazarló”. Ezek a hibák ugyanakkor bármely frissen bevezetett informatikai rendszerben előfordulnak.

Az előadó összehasonlította a fizetési meghagyásos eljárásból ellentmondás folytán perré alakuló eljárást és a fizetési meghagyás kibocsátása nélküli peres eljárást polgári eljárásjogi tekintetben, beszélt a fizetési meghagyásos eljárásban felmerülő problémákról (pl. kötelezetti pertársaság, szabályszerű kézbesítés, kézbesítési vélelem stb.), valamint az új szabályozás várható hatásairól.

Gyakorlatban

A biztonságos és tömeges FMH-készítés gyakorlatáról Mészáros Nóra, az eGov Kft. Cégírnok/eGov FMH projektvezetője tartott informatikai bemutatót. A szoftveres prezentációból megtudhattuk, miként alkalmazhatjuk a külön FMH-szerkesztésre fejleszttett, MOKK-honlap-kompatibilis programot, hogyan működik az így elkészített kérelmek beadása a MOKK erre a célra kialakított oldalán, továbbá azt, hogy hogyan és milyen feltételekkel juthatunk hozzá az eGov FMH programhoz.

Kapcsolódó cikkek, részletek:

A fizetési meghagyásos eljárás díjfizetési rendszere →

Júniustól közjegyzők előtt a fizetési meghagyások - Jogi Fórum interjú Dr. Tóth Ádámmal, a MOKK elnökével→

Űrlapok, pontrendszer, embernap - A fizetési meghagyásos eljárás kiegészítő szabályairól→

Közjegyzői elektronikus fizetési meghagyásos rendszer - Kérdések és válaszok→

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
KÖZJEGYZŐK
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
ÜGYVÉDSÉG
JOGI FÓRUM KONFERENCIÁK