Gyorsan kívánja rendezni az Európai Unió a magyar médiatörvény ügyét – közölte Brüsszelben újságírókkal Jonathan Todd, Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos szóvivője.
Thomas Hammarberg, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a magyar médiatörvény felülvizsgálatát ki kellene terjeszteni: szerinte nem csupán az uniós előírásokkal kellene összhangba hozni, hanem az Európa Tanács égisze alatt elfogadott Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkelyével is, amely a véleménynyilvánítás szabadságáról szól.
Az Európai Bizottság – a legfőbb uniós végrehajtó testület – kedd déli sajtótájékoztatóján Todd megerősítette az előző nap az MTI-nek adott nyilatkozatát, miszerint Kroes és munkatársai nagyon elégedettek a hétfőn megkapott magyar kormányzati válasszal, amely a biztos által a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban emelt kifogásokra született. A magyar fél – emlékeztetett a szóvivő – kifejezte készségét arra, hogy szakértői szinten egyeztessen az uniós végrehajtó testülettel a törvény vitatott pontjairól, és azon készségét is kinyilvánította, hogy ezen egyeztetések nyomán változtasson a törvény szövegén.
Az Európai Bizottság kapcsolatban áll a magyar kormánnyal, és készen áll a szakértői egyeztetések mielőbbi megkezdésére – mondta a szóvivő. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az ügy rendezése nem hónapokon, hanem inkább valószínűleg heteken belül várható. Azon kérdésre, miszerint jogsértési eljárást indít-e a bizottság Magyarország ellen, ha az egyeztetések nyomán nem bizonyul számára kielégítőnek a magyar álláspont, Todd leszögezte: nem jogsértési eljárásra, hanem a probléma kétoldalú egyeztetés révén történő rendezésére készülnek, ami gyorsabban hozhat eredményt, mint a peres eljárás.
Egy újságíró megkérdezte: ha a Neelie Kroes által felvetett három kifogás – a külföldi bejegyzésű médiavállalkozásokra kiterjedő hatály, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, illetve a regisztrációs kötelezettség – tekintetében a magyarok eleget tesznek a brüsszeli elvárásoknak, akkor annak nyomán a bizottság úgy tekint-e majd a médiatörvényre, hogy azzal minden rendben van? Todd válasza szerint ebben az esetben Neelie Kroes elégedett lesz, hiszen a bizottságnak az a feladata, hogy biztosítsa a nemzeti jogszabályok összhangját az uniós előírásokkal, jelen esetben az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló EU-irányelvvel.
Egy másik újságíró felvetette, hogy ezek szerint a médiatestület függetlenségének a kérdése már nem okoz gondot a bizottságnak. A szóvivő válaszában megismételte korábbi közlését, miszerint a szóban forgó uniós irányelv csupán a médiahatóság függetlenségének a követelményét fogalmazza meg, de nem sorolja fel e függetlenség meglétének kritériumait, így a bizottság nem tud olyan EU-előírásra hivatkozni, amely alapján megkérdőjelezhetné a magyar törvényi szabályozást.
A brüsszeli sajtótájékoztató után tették közzé Hammarberg strasbourgi állásfoglalását, amely szerint a törvényt övező aggályok fényében fennáll annak a veszélye, hogy a média öncenzúrát kezd majd gyakorolni Magyarországon. Hammarberg úgy véli, hogy a törvénybe be kellene építeni a véleménynyilvánítás szabadságának és a médiapluralizmusnak az Európa Tanács által előírt normáit. A biztos az Európai Emberi Jogi Egyezmény normaszövege mellett a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság ítélkezési gyakorlatának a tanulmányozását is ajánlotta a magyar hatóságok figyelmébe.
Hammarberg a törvény számos vonatkozásában emlegetett súlyos aggodalmakat, amelyek szerinte – függetlenül az előírások alkalmazásától – öncenzúrához vezethetnek. Így fölvetette például a “nem világos” fogalmak használatát, amelyek félreértelmezésre adhatnak okot, a “politikailag kiegyensúlyozatlan szabályozó gépezetet”, “a közszolgálati műsorszóró média függetlenségének veszélyeztetettségét”, illetve az újságírói források védelmének “erózióját”
