Változóban a sportjog- Konferencia-beszámoló

2011.03. 3. Jogi Fórum/ dr. Horváth Eszter

Februárban a Jogi Fórum szervezésében került sor egy kibontakozóban lévő jogterület, a sportjog részletesebb megismerését kínáló konferenciára. A szakértő előadók arra vállalkoztak, hogy ismertetik a sportjogi törvénnyel életbelépő változásokat és bemutatnak más, a sportjoggal kapcsolatos jelenségeket is.

Sportszerződések aktuális problémái

Dr. Tamás Lajos (egyetemi docens, PTE ÁJK, Gazdasági -és Kereskedelmi Jogi Tanszék) bevezetőjében bevallotta, hogy a készülő sporttörvényről is szeretett volna megosztani a közönséggel kulisszatitkokat, de hozzá is csak az általánosan elérhető információk jutottak, azaz annyi, hogy az új sporttörvény közepes terjedelmű lesz és számos újdonság mellett sok minden marad a régiben. A mai jogalkotási programból kiindulva, a sporttal kapcsolatos szervezeti és egyéni gondolkodásmódot is át kell alakítani. A 2010. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban Stv.) rendelkezései a sportiskolák, az amatőr sportolók és a spottámogatás új rendszerében hoztak jelentős változásokat. Ezek közül sok (pl. a szponzori szerződések, a támogatási rendszer egyéb dimenziói) máig a levegőben lóg. A jogszabály által hozott egyértelmű változás az amatőr sportolók jogviszonyának tisztázása. Az amatőr sportoló vagy sportszervezeti tagként sportol, vagy spotszerződése van, vagy tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatban két kérdés merül fel. Mi történik a sportoló versenyzési jogával a tanulói jogviszony szünetelése esetén, valamint, hogy hogyan lehet, (lehet -e) díjazni a tanulóként sportolót? A tanulói jogviszony szünetelése nincs érdemi hatással a versenyzési jogra, hisz ilyen esetben a tanulói jogviszony nem szűnik meg, csak átmenetileg (pl. félévismétlés miatt) szünetel. A díjazás esetében általában megtalálják azt a formát, amivel a sportolót – ha nem is díjazás néven – juttatásokban részesítik. Az amatőr sportolóra vonatkozó szabályok a Ptk.-ban és a Sporttörvényben találhatók. Az Mt.-t itt azért kell zárójelbe tenni, mert a szabályozás 18 év alattiakra vonatkozik, így nem munkaviszony keretében végzett munkáról van szó. A fiatal tehetségek megtartás kapcsán a szerződések felmondási jogának kizárása, és korlátozása került szóba. Két bírósági ítélettel is alátámasztva (Főv. Ít. 9.Pf.20983/2010/6, ÁVB.2009/5., Főv. Ít. 6. Pf. 21186/2003) megállapíthattuk, hogy a felmondási jog nem korlátozható és nem zárható ki. Mégis, a korlátozás lehetséges a megbízási jogviszony megszüntetésének feltételhez kötésével, (pl. pénzzel kiváltható felmondási jog). Itt részletesebb szabályozásra lenne szükség, mivel a Ptk.-ra utalás nem elégséges. Az amatőr szerződések időtartamával kapcsolatban az előadó az előszerződés megkötését javasolta, ami a sportoló 18. életévének betöltésével válhatna az Mt. szerinti jogviszonnyá. Az ítélőtábla szerint az ilyen szerződés semmis. (Főv. Ít. 9.Pf.20983/2010/6.) Az amatőr szerződések alakiságai közül (utalva a Ptk 474§(3), és a Stv. 5§(3) bekezdéseire) az írásbeliség kötelezőségét kérdőjelezte meg az előadó. Erősnek érzi ezt a megkötést, hiszen a munkaszerződés szóban is létrehozható. A profi szerződések időtartama határozott idejű és maximum 5 év lehet. Ha a két határozott idejű munkaviszony között kevesebb, mint hat hónap telik el, a szerződések időtartama összeadandó és így kell az 5 évet számítani. A profi versenyengedély esetén a sportoló munkaszerződést köthet. Pedig első a munkaviszony és utána lehetne a versenyengedélyt rendezni. A jelenlegi szabályozás szerint a versenyengedély kiadása munkaviszonyt keletkeztet, a versenyengedély megtagadása esetében munkaviszony nem keletkezhet, a versenyengedély visszavonásával pedig a munkaviszony megszűnik. Profi szerződések mellett a nemzeti válogatotthoz való kirendelésről is szó esett, amire az Mt. szabályai alkalmazandók, az Stv.-ben írt eltérésekkel. (Stv. 8.§. (2) f;), míg a más sportszervezethez történő átigazolás esetében (Stv. 8.§. (2) g;) nem „kölcsön” –ről van szó, és az ilyen esetben határozott idejű átigazolásról van szó, amely 44 napnál is lehet hosszabb. A játékjoggal kapcsolatban a következők hangzottak el. A játékjog abszolút szerkezetű jogviszony, olyan személyhez fűződő jog, amelyet a sportoló, sportszervezet, sportiskola keretében gyakorol (játékjog helyett szerencsésebb lenne a versenyzéshez való jog kifejezés használata). A szabályozás jelenleg nem tartalmaz a próbajátékra vonatkozó rendelkezéseket. Így nem derül ki hogy milyen jogviszony is ez? Megbízás? Ingyenes megbízás? Biztos, hogy egy sportoló csak munkaviszonyban állhat? További kérdésként merült fel, hogy egyéni sportágban előfordulhat e az , hogy egy versenyző sportklub nélkül versenyengedélyt kérjen. Az előadó az egyszemélyes Kft alapítását – mint nem kizárt utat – javasolja az egyéni indulási jog megszerzésére. A reamatőrizálással kapcsoltban az MLSZ szabályzatára utalt, ahol az utolsó meccs után 30 nappal lesz a sportoló újra amatőr. Ha a sportoló szerződése lejár, a lejáratot követő 30 hónapig ugyan a szervezet igazolt sportolója, de versenyengedély nélkül. Előadása zárásaként a sportvállalkozások speciális voltáról szólt a docens úr. Mint mondta, a Gt. szabályozása nem elégséges, megfontolásra javasolta, hogy speciális szervezeteket lehessen létrehozni, melyek keretében a sportvállalkozások működnének.

2010. évi sportfinanszírozási törvénycsomag sarokpontjai

Dr. Fazekas Attila (főosztályvezető, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Sportért Felelős Államtitkárság Sportigazgatási Főosztály) a 2010. évi sportfinanszírozási törvénycsomag sarokpontjait mutatta be. A hangsúlyt előadásában a sportfinanszírozás közvetett állami támogatásának új modelljére tette. A szabályozás kialakításakor egyrészt 7-8 éve porosodó régi javaslatokat kellett csak elővenni, másrészt (pl. a társasági adózás kapcsán) új szabályokat kellett alkotniuk. Abból a megállapításból indultak ki, hogy a közvetlen sportfinanszírozás véges, így a sporttámogatás a feladatorientált koncepciók irányába fog elmozdulni. Ez az intézkedéscsomag azért is szükséges, hogy „szürkéből” a legalitás irányába mozdítsa el a sportfinanszírozást, bevonva a magántőkét is, ezzel is megalapozandó a struktúraváltást. Célja még a sport társadalmi bázisának kiszélesítése, a sport népszerűsítése, sportesemények látogatásának vonzóbbá tétele. Eszközei többek között az adótörvények (Szja. törvény, Tao. törvényv, Itv., Ekho törvény) módosítása. Az Szja. törvény. módosításai közül kiemelte a sporteseményekre történő belépést a Cafeteria rendszeren belüli adómentes juttatásként. A társasági adóról szóló törvénynél a támogatotti kör az öt látvány csapatsportágra (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás és vízilabda) ezek szakszövetségeire, tagi státusszal bíró sportszervezetére, közhasznú alapítványaira terjed ki. A támogatás jogcímei: utánpótlás-nevelési feladatok, tárgyi eszköz beruházás, felújítás, személyi jellegű ráfordítások (csak sportszervezet és alapítvány esetén). A támogatást a támogatott által kiadott támogatási igazolás alapján lehet igénybe venni. A rendszer működésének feltételeinél a felkészülési időszak (cca. 4-5 hónap) lépéseit ismertette az előadó, melyek a következők. A konstrukció brüsszeli elfogad(tat)ása, az Ellenőrző Szervezet felállítása; Meglévő/új támogatói-támogatotti kapcsolatok feltérképezése (a rendszer lehetőségeinek ismertetése, a támogatók érdeklődésének fókuszba állítása). A sportfejlesztési program előkészítése (sportszakember, fejlesztési szakértő, pénzügyi szakértő [ingatlanszakértő] bevonásával). Szakmai programhoz illeszkedő költségterv a támogatási időszakra (2011.07.01-2012.06.30), valamint az önerő rendelkezésre állásának biztosítása. Az ellenőrzés folyamatához, az elszámolások menedzseléséhez – szakértők alkalmazása, bevonása. Az illetéktörvény módosítása során új illetékmentességi jogcímek kerülnek bevezetésre. Így illetékmentes a Sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése (bárki által), valamint a beépítetlen földterület sportvállalkozás-egyesület/szövetség általi megszerzése. Az Ekho törvény módosítása az adózás limitének felső határát 25 M forintra emeli szakember esetében (ha eléri a jövedelem az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét). Hivatásos sortoló esetén ez az összeg 100 M Ft. A fenti összegek elérése után EKHO szerinti adózásra nyilatkozat nem tehető. Dr. Fazekas Attila előadása zárásaként a sportigazgatás 2011-es céljait ismertette, melyek a következők. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása. Más ágazatokat is érintő „sportos tervek”: Mindennapos kötelező testnevelés bevezetése, nézőtéri erőszak megelőzése, felszámolása, valamint a doppingellenes küzdelem egyes kérdéseinek újragondolása.

A sportjog, mint lehetséges jogászi specializáció és ami a sporttal összefüggő törvénymódosító csomagból kimaradt: a tömegsport, a szabadidősport támogatása

A záró előadásban Dr. Princzinger Péter ügyvéd, az Oktatási Hivatal elnöke, a Jogi Fórum sportjogi rovatának vezetője három kérdést járt körül. Elsőként arról beszélt, hogy mi is az a sportjog és hogy hogyan is lehetünk sportjogászok. Mint elmondta, tisztán sportjogi praxis valószínűleg nincsen (az interneten az ugyved.net: kb 50 találatot a budapesti ügyvédi kamara ügyvédkeresője kb 40 találatot ad a sportjoggal is foglalkozó ügyvédre kereséskor) Önmagában sportjogi megbízásokból egy ügyvédi irodát valószínűleg nem lehet fenntartani, (kivételek létezhetnek, pl. nagy igazolási ügyek). A sportjogi praxis inkább egy színesebb portfólió részeként képzelhető el. Így van ez különösen azért, mert maga a sportjog sem létező jogág, hanem egy közigazgatási, alkotmányjogi, munkajogi büntetőjogi stb. elemekből álló vegyes szakjogként fogható fel. Aki mégis sportjogászkodásra adja a fejét, annak ma már 4 egyetemen nyílik arra lehetősége, hogy alternatív óraként sportjogot hallgasson. Ezen kívül már „csak” sokat kell ingyen dolgoznia látszólag haszontalan dolgokat kell csinálnia, problémával küzdő partnereket kell keresnie és meg kell osztania a szerzett tudást! Saját pályájának alakulásán bemutatta a fenti elemeket és azt, hogy ezek nála milyen módon térültek meg. Ma már kap tanácsadói szakértői felkéréseket, tankönyvírásra keresik, sportjogász képzést szeretne egy továbbképző intézet. Előadása második kérdése az volt, hogy vajon sportbarát -e a mai magyar jogi környezet és a 2010. évi törvény. Egy lehetséges értelmezés szerint sportbarát az a társadalmi háttér, amely preferálja a sportot, de nem önmagában, támogatja a sportot, de nem „eltartja” és bekapcsolja a sportszektort a társadalmi integrációs folyamatokba. A 2010. évi törvény „sportbarátságáról” a Tao. fényében beszélt az előadó. Eszerint a kedvezményezettek (az 5 látvány csapatsport I-II. osztályú csapatait működtető szervezetek, ezek szövetségei, közhasznú alapítványai valamint az egyetemi/főiskolai sportegyesületek, sportiskolák) nyilván sportbarátnak fogják tartani a törvényt. Sokan viszont kimaradtak a „szórásból”. Így az összes többi profi sportág szervezetei, valamint az amatőr és a szabadidősport szervezetei. A törvény hatása így ellentmondásos. A kedvezményezettek számára a szponzorációs források elapadhatnak, a szponzorok „kivárnak” (az EU Bizottság döntéséig). Nem teljesen tiszta a támogatás felhasználásának, ellenőrzésének rendje, és nem biztos, hogy mindenki örül a törvény transzparencia-elvárásának. A kedvezményre nem jogosultak esetében pedig a jogszabály akár a szponzorok elvesztését is eredményezheti. Az amatőr sport, a szabadidősport támogatása nem csak ezért fontos. Előadása harmadik felvetésében a sportfogyasztóvá válás folyamatát vázolta fel Dr. Princzinger Péter. Ennek kulcsát a gyermekkori szocializációban, azaz az iskolai/sportiskolai rendszerek fejlesztésében, (mint az utánpótlás-nevelés bázisaiban) valamint a jó értelemben vett „sportfogyasztók” nevelésében látja. Addig is kérdés, hogy lesz e a sport mindenkié? az 65/2007. OGY határozata meghatározta a stratégiát, a célok, a definíciók jók, de eddig nem sok valósult meg belőlük. A 2010. évi LXXXIII. törvény „jó kezdet” (az üzleti alapon működő sportnak egy lökés), de kérdés hogy lesz –e igazi „rendszerváltás” a sportban? Ha igen ahhoz jogászokra is szükség lesz!

A konferenciát kerekasztal beszélgetés zárta, melyen a közönség rendkívül aktívan vett részt. Felmerült a kedvezményezettek körének bővítésére vonatkozó igény (ne csak az 5 kiemelt csapatsport tartozzon ide) illetve az a kérdés, hogy miért pont ez az az 5 sportág ami közvetett állami támogatásban részesül. Kitért a beszélgetés a szponzoráció és a közvetett állami támogatás viszonyára ezen belül arra, hogy csökkenti -e a közvetett állami támogatás a szponzorok aktivitását. Sportszervezetek részéről merült fel az, hogy a támogatási rendszer követelményeihez lesz -e a felkészüléshez szükséges idő? A válasz: két hónapos felkészülési idő áll rendelkezésre és a töredékévre is lehet majd koncepciót készíteni. Arra a kérdésre, hogy a közvetlen költségvetési támogatások a közvetett támogatások miatt nem csökkennek e, Dr. Fazekas Attila azt mondta, hogy csökkenés nem lesz, hanem a közvetlen támogatások rendszerében átcsoportosítás várható, ami a sport fejlődőképes pályára állítását célozza.

A Jogi Fórum sportjogi rovata elérhető itt→

Cikkek a témában:

  • Dr. Princzinger Péter: Ígéretes kezdés – Gondolatok a „sportbarát jogi környezet”-ről
  • Rippel-Szabó Péter: Összeegyeztethetetlen állami támogatások A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvényben?

  • kapcsolódó anyagok
SPORTJOG