Justitia hazatér - Bírósági épületek egykor és ma - Építészeti konferencia

2013.04. 8. Jogi Fórum / Kende Katalin

Sok száz látogató volt múlt szombaton a Kúrián, az immár második alkalommal megrendezett Nyílt napon. Megannyi látnivaló között különösen nagy érdeklődés övezte Stróbl Alajos Justitia szobrát. A tiszteletet parancsoló nőalakról megtudhatták a látogatók, hogy a múlt század közepétől hosszadalmas, mostoha kerülők után pihenhetett meg a Markó utcai épületben.

A vendégeknek készült kalauz arról még nem szólhatott, hogy Justitia egy nappal korábban, bár egyelőre csak vászonnyomaton, de végre ismét elfoglalhatta ékes, eredeti helyét a hajdani – monumentális, római stílusban emelt, jelenleg a Néprajzi Múzeumnak otthont adó – Igazságügyi Palota lenyűgöző aulájában, a Kossuth téren. S vele együtt haza érkezett a Kúria is…

A múlt pénteki szimbolikus hazatérés apropóját a múzeum dísztermében, a Kúria visszaköltözésének jegyében rendezett építészeti konferencia, illetve két nevezetes dátum adta; százhúsz esztendővel korábban, éppen e napon ejtették az első kapavágást az Igazságügyi Palota alapozásánál, és egy éve, tavaly ilyenkor jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a legfelsőbb bírói fórum visszakapja régi otthonát.

"Hamarosan valóban itt leszünk" – nyilatkozta a Jogi Fórumnak Darák Péter a Kúria elnöke. Megerősítette: a Néprajzi Múzeummal való együttműködés keretében felújítják az épület egyetlen, épségében fennmaradt tárgyalótermét, amely alkalmas lesz kollégiumi ülésekre, fontos tanácskozásokra, azaz még a teljes, végleges – kétségkívül hosszú években mérhető – visszaköltözés előtt elkezdhetik itt a munkát. Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltást követően a Legfelsőbb Bíróság elnökei Solt Pál, majd Lomnici Zoltán is szorgalmazta a Kúria visszatérését a Kossuth téri Igazságügyi Palotába, ám erre csak most nyílott reális esély. Ezzel pedig újraéledhetnek az igazságszolgáltatás magasztos hagyományai.

Dr. Darák Péter azt is hangsúlyozta, hogy mint általában egy régi épület szellemisége, így a Kossuth téri intézmény sugallata sem zárja ki a modernitást, az újra való törekvést, annál inkább megteremthető kívánatos, jó irányú, egymást erősítő függőségük. Utalt arra, hogy a szolgáltató bíróság elvárása nem érvényesülhet maradéktalanul az ítélkezés, az igazságszolgáltató fórumok, illetve a bírák kellő tekintélye híján. Márpedig ennek, alapvetően az ember, az ügyfél tiszteletére épülő tekintélynek súlyt adhatnak a bíráskodás méltó körülményei, színterei, így a Kúria esetében, a Kossuth téren, a legfelsőbb bírói fórum tevékenységének 1896-ban emelt, s fél évszázadon át annak szolgálatában állt pompázatos épület. Az igazságszolgáltatás ily rangos helyszíne s gondolatisága ugyanakkor óhatatlanul megköveteli a hozzá érdemes, mind színvonalasabb ítélkező munkát.

Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöke beszédében kiemelte, hogy a Kúria visszaköltözése nemcsak történelmi, hanem szimbolikus és praktikus szempontból is lényeges esemény. Szimbolikus, mivel a Kossuth téren megvalósulhat az úgynevezett alkotmányos háromszög, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom intézményeinek megjelenésével. Másfelől tény, hogy a Kúria kinőtte jelenlegi, Markó utcai otthonát. S tagadhatatlan az is, hogy Néprajzi Múzeum ugyancsak rászolgált egy igazán korszerű, a XXI. századi elvárásoknak és sajátos igényeinek megfelelő – a kormányzati tervek szerint a 2018-ban elkészülő múzeumi negyedben kialakított – épületre.

Az OBH elnöke elmondta, hogy folynak a tárgyalások a napjainkban szintén az egykori Igazságügyi Palotában működő Politikatörténeti Intézet elhelyezéséről is. A Kúria költözése igen komoly előkészítést – így az épület statikai felmérést és építész-történeti feltárást – igényel, melynek koordinálásáról külön munkabizottság gondoskodik. Ám nemcsak a Kúria elhelyezése az egyetlen aktuális bírósági építészeti beruházás. A közelmúltban több új, illetve felújított épületet adtak át. Napirenden szerepel többek között a legrosszabb helyzetben lévő Budapest Környéki Törvényszék elhelyezése, amely az elmúlt ötven év legnagyobb bírósági beruházása. Az intézmény a volt BM-kórház helyére, a Városligeti fasorba költözik majd. Rövidesen megkezdődik a Debreceni Járásbíróság és a Szegedi Törvényszék felépítése, illetve rekonstrukciója is.

Ma a 157 bírósági épületnek csaknem a fele, 75 védett, műemléki jellegű, ám működik, és megújítva a továbbiakban is alkalmas lehet bírósági feladatok ellátására. Komoly eszmei értékeket képviselő ingatlanokról van szó, ezért felújításuk különös gondosságot igényel – hívta fel a figyelmet az OBH elnöke.

Ilyen gondossággal, pontosabban – Fazekas Sándornak a Fővárosi Törvényszék elnökének szavaival élve – illő alázattal újult meg a közelmúltban a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete. Az elnök felidézte, hogy a Budapesti Központi Királyi Járásbíróság a múlt század elején ócska bérházakban, sötét zugokban működött, míg 1910-ben döntés nem született épületéről. Székely Ferenc igazságügy-miniszter az óriási munkát Jablonszky Ferenc építészre bízta, akivel dr. Juhász Andor, akkori törvényszéki elnök mindvégig együttműködött. Az ő előrelátásának köszönhetően lett négyemeletes az eredetileg háromemeletesre tervezett bíróság. 1912-ben kapták meg az építési engedélyt, és 1914 nyarán már át is adták az épületet: szép neoromán homlokzat, csaknem 90 tárgyaló, több mint 110 dolgozószoba, bronzveretes lábú tölgyfa bútorok, hatalmas könyvszekrények, igényes burkolatok tanúsították az aprólékos kivitelezést. A sokak csodálatát ma is kivívó aulában gyűlt össze reggelente az ügyvédsereg és a jogkereső közönség – itt tudták meg speciális fényhívó-berendezés révén a tárgyalások helyét és időpontját…

Ha az aula eredeti funkcióját nem is, de szinte minden egyebet – hasonmás bútorokkal, hiszen a berendezés a múlt század ötvenes éveiben gyakorlatilag az enyészeté lett – sikerült helyreállítani. Régi fényében tündököl az 1916 óta működő páternoszter és a burkolat, mely utóbbiról Fazekas Sándor megjegyezte: „ Ami márványnak tűnik, az is…”

Való igaz, Jablonszky örömmel látná viszont a mai PKKB-t kívül-belül. Helyreállítása példája annak, hogyan lehet a régi értékeket a XXI. századi igényeknek megfelelően megőrizni.

Napjaink bírósági építészetét az eszmecserén a Győri Ítélőtábla és a Fonyódi Járásbíróság épülete képviselte. Patartics Zoltán a Győri Ítélőtábla építésze előadásában azt fejtegette, egy épület akkor valóban befogadó és a társadalom részéről befogadható, ha elmesélhető, vagy elmesél valamit. Úgy vélekedett, jó lenne hidat kell verni a régi épületek tisztelete és a kortárs építész-gondolkodás közé. Mint mondta, a táblabíróság épületében a nyitottságot és az emberközpontúságot igyekezett érvényesíteni. Ugyancsak az emberközeliséget hangsúlyozta Horváth Zsolt építész a fonyódi bíróság épületét ismertetve, annak erényeiről, így a tiszta bírósági és közösségi szintek létrehozásáról szólván.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
KÚRIA
DARÁK PÉTER
HANDÓ TÜNDE