A leginkább kiszolgáltatott, értelmi fogyatékos embereket védené a legkevésbé az a törvénymódosító javaslat, amely új tényállásként tartalmazza a háztartáson belüli erőszakot – hívja fel a figyelmet pénteki blogbejegyzésében az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ). A törvénymódosító javaslatról hétfőn dönt az Országgyűlés.
Mint írják: az értelmi fogyatékossággal élő emberek döntő többsége gondnokság alatt áll, így önállóan nem tehetnek érvényes jognyilatkozatot, így például feljelentést sem, ha bántalmazás éri őket. Ügyükben törvényes képviselőjük, gyakran egy családtagjuk vagy egy kijelölt hivatásos gondnok járhat el.
Az ÉFOÉSZ tapasztalatai alapján azonban gyakori, hogy éppen maga a törvényes képviselő, a gondnok az elkövető, aki nyilvánvalóan nem segíti majd áldozatát az eljárás megindításában. Más személy feljelentését azonban a hatóságok elutasítják.
Az ÉFOÉSZ szerint előfordulhat az is, hogy a sértett törvényes képviselőjének nincs kedve részt venni egy hosszú eljárásban, vagy úgy gondolja, hogy az áldozatot megalázó helyzetek sorozatának tenné ki az eljárás elindítása.
Az érdekvédelmi szervezet ezért – az érintettek speciális helyzetére tekintettel – azt javasolja, hogy egészítsék ki az elkövetői kört, hiszen csaknem 20 ezer értelmi fogyatékos ember nem a családjával, hanem bentlakásos szociális intézményekben él, ahol akár a személyzet tagjai is bántalmazhatják őket.
A fokozottan veszélyeztetett csoportok, így az idősek, illetve a fogyatékossággal élő nők hatékony védelmének megteremtése érdekében szükség lenne speciális szabályok megalkotására is – zárul az ÉFOÉSZ pénteki blogbejegyzése.
