A német vállalkozásoknál nemzetközi összevetésben igen gyakran fordulnak elő korrupciós ügyek az EY felmérése szerint, amelyről szerdán számolt be a német sajtó.
A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég 59 országból összesen 2700 vállalatigazgatót, felügyelőbizottsági tagot, pénzügyi igazgatót, belső ellenőrzési és jogi osztályvezetőt kérdezett meg az adott országban és vállalatnál megmutatkozó korrupcióról.
A válaszok alapján Egyiptomban, Nigériában és Kenyában a leginkább elterjedt a korrupció, a megkérdezettek 100, 88, illetve 87 százaléka mondta azt, hogy a megvesztegetés mindennapos gyakorlat.
Németország a vizsgálatnak ebben a metszetében az átlagnál jóval “tisztábbnak” tűnik, csupán 6 százalék tapasztalja, hogy a korrupció mindennapos jelenség, míg az Egyesült Államok esetében 22 százalék, Spanyolország esetében 28 százalék, Olaszország esetében pedig 69 százalék vélekedik így.
A 6 százalékos mutató azonban nem azt jelenti, hogy a német cégek alig próbálkoznak vesztegetéssel javítani az üzletmeneten. Erre utal a felmérés egy másik eredménye, amely szerint a német vállalkozások 26 százalékánál tártak fel az utóbbi két évben legalább egy korrupciós ügyet. Ez valamennyi fejlett ipari országot tekintve a legmagasabb arány, és több mint a duplája a nyugat-európai országokat jellemző 12 százalékos átlagnak. Magasabb értéket csak Egyiptom, Nigéria, Namíbia és Kenya esetében mértek az EY vizsgálatában.
A kutatók szerint a feltárt esetek kiugróan magas száma nem a gazdasági bűnözés elharapózásának tulajdonítható, hanem inkább a korrupció visszaszorítására tett erőfeszítéseknek. A német cégek tudatossága az utóbbi években jelentősen erősödött, a felmérésben megkérdezett vállalkozások 96 százalékánál vezettek be korrupció-ellenes előírásokat, míg a globális átlag 85 százalék. A cégek 48 százaléka számolt be arról, hogy már alkalmazták is az előirányzott szankciókat, míg világszerte 35 százalék ez az arány – emelte ki Stefan Heissner kutatásvezető a Handelsblatt beszámolója szerint.
Szintén fontos tényező, hogy a megvesztegetés inkább a külföldi üzleti kapcsolatokban fordul elő, és nem belföldön. Ezt mutatja, hogy elsősorban a főleg a külpiacokon érdekelt óriásvállalatokra jellemzőek a korrupciós esetek, aminek az lehet a magyarázata, hogy sok országban továbbra is szokás kenőpénzt fizetni – tette hozzá Heissner.
A Handelsblatt összeállítása arra is rámutat, hogy a megvesztegetés nem mindig racionális eljárás. Például az utóbbi években súlyos korrupciós botrányokba került Siemensről kiderült, hogy az Enel olasz gázszolgáltató menedzsereit annak ellenére vesztegették meg, hogy a beszerzés tárgya, egy bizonyos típusú Siemens-gázturbina iránt olyan nagy volt a kereslet, hogy a megrendelők szinte sorban álltak azért, hogy vásárolhassanak a német konszerntől, vagyis a kenőpénz teljesen felesleges volt.
Magyarországon két éve változatlan a korrupció mértéke
Két éve változatlan a megvesztegetés és a korrupció mértéke az üzleti világban Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt – derül ki az EY vállalati visszaélésekre vonatkozó legfrissebb, csütörtöki sajtótájékoztatón ismertetett felméréséből.
A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég 59 országból összesen 2719 vállalatigazgatót, felügyelőbizottsági tagot, pénzügyi igazgatót, belső ellenőrzési és jogi osztályvezetőt kérdezett meg az adott vállalatnál megmutatkozó korrupcióról. A 2013 november és 2014 február között elvégzett kutatás során Magyarországról 52 cég felső vezetőjét kérdezték – köztük 31 pénzügyi vállalatét -, 44 cég árbevétele 500 millió dollár alatti.
Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési üzletágának partnere ismertette: a magyar válaszadók 60 százaléka szerint gyakori a korrupció, két éve ezzel közel azonos, 58 százalék vélekedett így. Kelet-Közép-Európában ez az arány 47 százalékra csökkent a két évvel korábbi 51 százalékról, míg a nyugat-európai piacokon változatlanul csupán 19 százalék szerint gyakori a korrupció. A belső előírások betartása iránt a felső vezetés elkötelezettsége továbbra is kiemelten magas, 86 százalék, de a hazai vállalatok csupán kétharmada rendelkezik etikai kódex-szel, vagy korrupcióellenes szabályzattal – tette hozzá. A felső vezetés elkötelezettségét fontosnak nevezte, mivel ha a cégvezetők nem kötelezik el nyíltan magukat a korrupció ellen, akkor a dolgozók sem követik a szabályokat. Arra a kérdésre, hogy szervezeten belül előfordult-e jelentős csalás az elmúlt két évben, a megkérdezettek 8 százaléka válaszolt igennel Magyarországon, a régióban 10 százalék.
A kutatás szerint a szabályok megszegése 84 százalék szerint jár szankciókkal Magyarországon, korábban 86 százalék vélekedett így. Biró Ferenc komoly problémának nevezte, hogy hiányzik a szankciók következetes alkalmazása, pedig e nélkül nem lehet tartós eredményt elérni, ráadásul a szabálykövetők kedvét is elveszi a normák betartásától. A megkérdezett vállalatok csupán 28 százaléka jelezte, hogy a korrupcióellenes szabályzat megszegői büntetésben részesültek.
Az EY 13. alkalommal elkészített globális visszaélési felmérése a kiberbűnözést is vizsgálta. Ebből kiderült, hogy a magyar vállalatok többsége alulértékeli a kiberbűnözés veszélyeit, 35 százalék tartja ezt a fenyegetést a vállalatára nézve kockázatosnak. Kelet-Közép-Európában ez az arány 45 százalék, míg a nyugat-európai cégek fele vélekedik így. A megkérdezettek szerint a támadások elsősorban munkatársaktól, szerződéses partnerektől, és versenytársaktól érkezhetnek. A hackerek és internetes aktivisták vállalati rendszerekbe való behatolásától a magyar válaszadók csupán 33 százaléka tart, ez az arány a régióban 40 százalék, a nyugat-európai piacokon már 50 százalék – mutat rá a kutatás.
