Megdönthető a devizahitel-szerződések tisztességtelenségének vélelme - Elutasította a bíróság az első banki keresetet

2014.08.22. Jogi Fórum / MTI

Elutasította az első devizahiteles banki keresetet a Fővárosi Törvényszék a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam perben pénteken kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében, a kereshetőségi jog hiányára hivatkozva. Így tisztességtelennek minősülnek a takarékszövetkezet egyoldalú hitelszerződés-módosításai.

 

A bíró rámutatott: a felperes a keresetében és a tárgyaláson egyaránt egyedileg megtárgyalt szerződéses rendelkezésekről beszélt, nem pedig általános szerződési feltételekről (ászf), így a keresetet el kellett utasítani. A törvény ugyanis általános szerződési feltételek vizsgálatát teszi lehetővé.

Kiemelte: a bíróság így (a kereshetőségi jog hiányában) azt már nem is vizsgálta, hogy a törvényben előírt feltételeknek megfeleltek-e a felperes takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításai. Az ászf és az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel között az a különbség, hogy előbbi a pénzintézet - jelen esetben a takarékszövetkezet - saját sablonja, okirata, amelynek kialakításában a fogyasztó nem vett részt - ismertette.

A takarékszövetkezet a perben elsődlegesen azt indítványozta, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz, ugyanis álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, a bíróság azonban ezzel nem értett egyet. Az ítélet indoklásában az hangzott el, hogy az ügyben nem indokolt az Ab-hoz fordulni, mert nem sérültek az alkotmányos jogok. Hozzátették: bizonyos gazdasági, szociális, társadalmi helyzetek esetén lehetősége van a jogalkotónak, hogy folyamatban lévő vagy már lezárt jogviszonyokba beavatkozzon.

A bíróság ítéletében kötelezte takarékszövetkezetet, hogy 15 napon belül fizessen meg bruttó 464 ezer forint perköltséget az alperes magyar államnak.

A takarékszövetkezet jogi képviselője az ítélethirdetést követően újságírók előtt azt mondta, miután a kereshetőségi jog hiánya miatt utasította el a bíróság a keresetet, feltehetően nem fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen.

Szakértők szerint az első banki devizahiteles ítéletből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, ebből még nem következik, hogy a többi keresetet is el fogja utasítani a bíróság, hiszen jelen perben például nem is vizsgálhatták az egyoldalú szerződésmódosítás törvényben meghatározott feltételeinek teljesülését, így többek között az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, átláthatóság és felmondhatóság elvének való megfelelést.

A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet által indított pert jövő hétfőn a K&H Bank keresetének tárgyalása követi. Az első tárgyalásokat hasonló perek sora követi, mivel a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához csütörtökig 18 bank és 20 egyéb pénzügyi intézmény nyújtott be keresetlevelet a devizahitelesekkel kapcsolatos törvényi vélelem megdöntése érdekében, a bíróság eddig 20 keresetlevelet formai okokból elutasított.

A perekben arról a kérdésről kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)
A július 26-án hatályba lépett törvény szerint a keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25, hétfő.

Mintegy 400 pénzintézet van Magyarországon, szakértők szerint hozzávetőleg másfélszáz perre lehet számítani.

 

Formai okokból 20 keresetlevelet elutasított a törvényszék

A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához csütörtökig 18 bank és 20 egyéb pénzügyi intézmény nyújtott be keresetlevelet a devizahitelesekkel kapcsolatos törvényi vélelem megdöntése érdekében a magyar állam ellen, a bíróság eddig 20 keresetlevelet formai okokból elutasított - közölte a törvényszék.

A bíróság arról tájékoztatott: a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma haladéktalanul megvizsgálja, hogy a beérkezett keresetlevelek megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályokban foglalt alaki és tartalmi követelményeknek. Ennek befejeztével dönthetnek a tárgyalások kitűzéséről, illetve - ha az adott keresetlevél nem felel meg a törvényi kritériumoknak - az idézés kibocsátása nélküli elutasításról.

A törvényszék kitért arra is, hogy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény rögzíti, milyen mellékleteket kell csatolni a keresetlevélhez.

Az elutasított keresetlevelek egy része azért volt hiányos, mert a melléklethez tartozó kivonat nem jelölte meg azt az időszakot, amely alatt az alkalmazott, perben kifogásolt, általános szerződési feltételek érvényben voltak. A közlés szerint a keresetlevelek hiányossága másrészt abból fakadt, hogy a pénzügyi intézmények nem jelölték meg, illetve nem csatolták azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyekkel alátámasztották volna az általuk alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességes voltát. Ezek a tények és bizonyítékok szükségesek ugyanis ahhoz, hogy megalapozzák a kereseti kérelmükben foglaltakat - írta a törvényszék.

A bíróság azt is közölte: a Fővárosi Törvényszék informatikai főosztálya valamennyi benyújtott elektronikus adathordozót és az azon rögzített fájlokat megvizsgálja, hogy azok megszerkesztett formátumúak-e. A bíróság olyan keresetleveleket utasított el, amelyek esetében a keresetlevelet, illetve annak mellékleteit kizárólag szkennelve nyújtották be. Ezek ugyanis nem felelnek meg a törvényi kritériumnak. Eddig hat esetben utasítottak el keresetet emiatt.

Azokkal a végzésekkel szemben, amelyekben a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, lehetőség van fellebbezésre - mutatott rá a törvényszék. Hozzátették: a felek ugyanakkor élhetnek azzal a lehetőséggel is, hogy a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül újra benyújthatja a szabályszerű keresetlevelet. Például ha 2014. augusztus 25-én utasítanak el egy keresetlevelet formai okokból, akkor a keresetlevél szabályszerű benyújtására nyitva álló öt nap ettől az időponttól kezdve számít.

A Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi döntésével kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény a hitelszerződések egyoldalú módosítását - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek. Ám ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni. A július 26-án hatályba lépett törvény szerint a keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25.

Kapcsolódó cikk:

Megdönthető a devizahitel-szerződések tisztességtelenségének vélelme - Beérkeztek a bankoktól az első keresetek

 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
PÉNZÜGYI JOG
POLGÁRI JOG
BANK
DEVIZAHITEL