Tisztességtelenek-e a devizahitel szerződések? - A határidő lejárt, 79 keresetet nyújtottak be a bankok - Összefoglaló

2014.08.26. Jogi Fórum / MTI

A határidő lejártáig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett a Fővárosi Törvényszékre az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban - mondta el Póta Péter, a törvényszék szóvivője.

A benyújtás végső határideje augusztus 25-dikén hétfőn a hivatali idő vége, vagyis 16.00 óra volt, eddig lehetett a bírósági gyűjtőládába bedobni, vagy délelőtt 11 óráig a kezelőirodában személyesen benyújtani a dokumentumokat. A legtöbb érintett a személyes átadást választotta, a gyűjtőládába csak két kereset érkezett, ezek közül egy az utolsó napon.

A rendelkezésre álló határidő utolsó napján még 9 bank és 15 pénzintézet fordult bírósághoz a devizahiteles szerződések ügyében.

A bankok közül a MagNet Közösségi Bank Zrt., a Porsche Bank Zrt., a Kinizsi Bank Zrt., a Pannon Takarék Bank Zrt., a FHB Kereskedelmi Bank Zrt., a BUDA Regionális Bank Zrt., az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt., a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt., és a Banco Primus Fióktelep Magyarország nyújtott be keresetet hétfőn.

A pénzintézetek közül pedig az utolsó napon a SAVARIA Takarékszövetkezet, a Santander Consumer Finance Pénzügyi Vállalkozás Zrt., a Mecsek Takarék Szövetkezet, a Hungária Takarék Takarékszövetkezet, a HYPO Alpe-Adria Leasing Zrt., a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt., a Lombard Ingatlan Zrt., a Fókusz Takarékszövetkezet, a Örkényi Takarékszövetkezet, a Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet,, a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet, a Lakiteleki Takarékszövetkezet, a SUMMIT Pénzügyi Zrt., a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet nyújtott be keresetlevelet a törvényi vélelem megdöntése érdekében a magyar állam ellen.

A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma haladéktalanul megvizsgálja, hogy a beérkezett keresetlevelek megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályokban rögzített alaki és tartalmi követelményeknek. Ezután dönthetnek a tárgyalások kitűzéséről, illetve - ha az adott keresetlevél nem felel meg a törvényi kritériumoknak - az idézés kibocsátása nélküli elutasításról.

Az összes beérkező keresetlevél közül 24-et idézés kibocsátása nélkül elutasított a Fővárosi Törvényszék, melyek közül hatot a pénzügyi intézmények újra benyújtottak.

A Törvényszék a tárgyalásokat nem a keresetlevelek beérkezésének sorrendjében tűzik ki, hanem azok feldolgozása alapján.

A perekben arról a kérdésről kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

A Kúria a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi döntésével kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény a hitelszerződések egyoldalú módosítását - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy ezek tisztességtelenek és érvénytelenek. Ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet mindegyike megkísérelhette a bíróság előtt megdönteni, a kereseteket ehhez legkésőbb augusztus 25-ig kellett benyújtaniuk. A határidő jogvesztő.

Az MKB ügyében elhalasztotta a döntést a törvényszék

Szeptember 9-re halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését az MKB Bank Zrt. kontra magyar állam devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék hétfőn, hasonlóan a nap során a K&H ügyében született döntéshez.

Az MKB hétfőn ismertetett álláspontja szerint a per alapjául szolgáló egész törvény alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen, egyebek között sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszaható jogalkotás tilalmát. A pénzintézet azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától, mert a törvényt az Európai Unióról szóló szerződés megsértésével anélkül fogadták el, hogy azt az Európai Központi Banknak (EKB) megküldték volna, és az az EU Alapjogi Chartájával sem összeegyeztethető.

A bank több mint 200 oldalas keresete szerint a korábbi pénzügyi felügyelet 2010-ben és 2 évvel későbbi vizsgálatában sem kifogásolta az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó banki feltételeket, azt a határozatok is bizonyítják, hogy minden jogszabályi előírásnak megfeleltek. Az MKB szerint a fogyasztói szerződések üzletszabályzaton keresztül történő módosítása nem tisztességtelen. Többször hangsúlyozták: a szerződési rendelkezéseik "rendszere" egyben, és nem külön-külön, de megfelel a törvényben rögzített 7 elvnek.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a kereset elutasítását, illetve az Ab-hez és az Európai Unió Bíróságához való fordulás mellőzését indítványozta. Az ellenkérelmet pontosítva elmondta: az ügyvédi megbízási szerződés szerint igényt tartanak 196 óra munkadíjára, 7 millió 448 ezer forint költség plusz 335 ezer forint költségátalány, és további 200 ezer forint előkészítési költség, azaz összesen közel 8 millió forint megtérítésére. Rámutatott: a bank összesen 118 - egyoldalú költség, díj, vagy kamatemelést lehetővé tevő - szerződési kikötést terjesztett a bíróság elé, ami önmagában annak az elismerése, hogy széttagolt, az ésszerűség és átláthatóság elvét sértő a kikötésrendszer.

Hozzátette: egy szerződés esetében ezeket a hitelfelvevőnek több különböző helyről kellett előkeresnie az áttekintéshez. Az MKB által bemutatott szerződések diffúz rendszere önmagában megvalósíthatja az egyoldalú kamatemelést - fogalmazott. A 118 kikötés alkalmazása egyetlen esetben sem lehet tisztességes, ez a "napnál is világosabban" tükrözi, hogy a törvényi elveknek nem feleltek meg. Rámutatott: előzetes döntéshozatali eljárás az Európai Bíróság részéről fel sem merülhet, mivel az uniós jogi normák értelmezésére és nem a nemzeti jog uniós joggal való összhangjának megállapítására szolgál.

A tanácsvezető bíró a tárgyaláson több kérdést tett fel a bank jogi képviselőjének, és tisztázták a beadványban előfordult pontatlanságokat, ahol a kikötések szövege nem egyezett a mellékletekben beadottakkal.

A bíróság elutasította az OTP csoport kereseteit

A bíróság különböző formai okokból elutasította az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Merkantil Bank és az OTP Ingatlanlízing kereseteit, a pénzintézetek ezeket módosított formában ismét be fogják nyújtani - közölte az OTP, hozzátéve, hogy a történtek miatt az OTP csoport tagjainak tárgyalási időpontjai egyelőre nem ismertek.

A bank ismét hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint az OTP csoport tagjai hitelezési tevékenységük során a mindenkori jogszabályoknak megfelelően jártak el, és ezt bizonyítani szándékoznak a bíróság előtt is.

Az OTP Bank álláspontja szerint aggályos, hogy a 2014. évi XXXVIII. törvény megfelel-e az alkotmányos követelményeknek, ezért várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul.

A Takarékbank állam elleni perében is szeptemberre halasztották a döntést

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) állam ellen indított devizahiteles perében is szeptember 9-re halasztotta a döntést a Fővárosi Törvényszék.

A kedden megtartott tárgyaláson a felperes Takarékbank jogi képviselője tételesen kifejtette, mely termékeikre, mely időintervallumokra vonatkozóan érvényben lévő szerződéses kikötések tisztességességének megállapítását kérik a bíróságtól. Kiemelte: a jogszabályi környezet "gyökeresen megváltozott" 2004 és 2014 között.

Az alperes magyar állam szerint a Takarékbank által alkalmazott, a hiteldíj módosításra vonatkozó egyes rendelkezések nem voltak világosak, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányát meghatározó kikötés pedig nem felelt meg a jogszabályokban foglaltaknak, emellett bizonyos rendelkezések nem voltak egyértelműek és érthetőek a fogyasztók számára. A tárgyaláson a Takarékbank jogi képviselője a magyar állam ellenkérelmére reagálva felhívta a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon vizsgálatára, amelyben a jegybank megállapította, hogy a Takarékbank 2012. január 1. és 2014. április 25. között az egyoldalú díjmódosítások tekintetében semmilyen jogszabályt nem szegett meg.

A bank jogi képviselője szerint a magyar állam, ellenkérelmében gyakorlatilag ugyanazokat az érveket hozta fel az általános szerződési feltételek (ászf-ek) érvénytelenségére, holott a Takarékbank érintett 6 termékének, összesen 44 különböző időállapotban érvényes szerződési feltételei voltak. Az ügyvéd szerint ezek alapján feltételezhető, hogy a magyar állam jogi képviselői egy "egyenkérelmet" nyújtottak be.

A Takarékbank jogi képviselője arra az alperesi felvetésre, hogy az ok-lista túl általános, hangsúlyozta: a banknak a külső változásokra nincs befolyása, és lehetnek olyan változások, amelyek bekövetkeztét sem a fogyasztó, sem más gazdasági szereplők nem láthatják előre; "ez a kapitalizmus" - fogalmazott. Az ok-lista tartalmazza, hogy a pénzintézet milyen okok esetén jogosult módosítani a kölcsönszerződésben rögzített hitelkamatot.

Arra az alperesi felvetésre, hogy a Takarékbank egyes szerződései esetén az ok-lista nem volt érthető a fogyasztó számára, mert idegen szavakat, jogi és pénzügyi szakkifejezéseket tartalmazott, a Takarékbank jogi képviselője azt mondta: ezek használata a fogyasztói kölcsönszerződésekben elkerülhetetlen.

A magyar állam jogi képviselője hangsúlyozta: a Takarékbank kérelmének elutasítását kérik a bíróságtól. Úgy vélte, téves a felperes jogi képviselőjének azon érvelése, hogy egyes szerződési feltételek esetén a jogszabályba ütközés hiányát keresi, mivel a magyar állam álláspontja szerint a jogszabályi környezet nem változott.

Az ügyvéd egyben visszautasította, hogy "egyen" ellenkérelmet terjesztettek volna elő. Hangsúlyozta: részletesen megvizsgálták a szerződéses rendelkezéseket valamennyi időállapotra vonatkozóan, és mindegyiknél azonosították, hogy miért nem felelnek meg a jogszabályi rendelkezéseknek.

Kitért arra is, hogy álláspontja szerint a Takarékbank jogi képviselője által említett MNB-vizsgálatnak "ebben a perben semmilyen relevanciája nincs".

A Raiffeisen Lízing Zrt. ügyében is elhalasztották az ítélethirdetést

Szeptember 10-re halasztotta az ítélethirdetést a Fővárosi Törvényszék a Raiffeisen Lízing Zrt. ügyében, egyúttal elutasította a felperes azon indítványát, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljon.

A per keddi tárgyalása végén a felperes Raiffeisen Lízinget és a magyar államot képviselő ügyvédek is úgy nyilatkoztak, hogy új indítvánnyal már nem élnek.

A lízingcég az egyoldalú szerződési feltételek tisztességtelenségét tartalmazó kúriai kollégiumi állásfoglalás és a devizahiteles törvény miatt indítványozta az alkotmánybírósági normakontrollt, illetve az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalát.

A Raiffeisen Lízing jogi képviselője szerint a lízing- illetve kölcsönszerződések egyoldalú módosítását eleve tisztességtelennek tekintő törvény ellentétes az alaptörvénnyel. Egyrészt visszamenőleges hatályú, másrészt pedig sérti a jogbiztonságot, de a bírói függetlenséget is, mert irreálisan rövid határidőket tartalmaz.

A felperes azért indítványozta, hogy a bíróság kérje az alkotmánybírósági normakontrollt, mert így felfüggeszthető az ügy tárgyalása. Minden, más - arra jogosult - általi kérelem esetében az ügyek már lezárulnak az alkotmánybírósági döntésig - érvelt a jogi képviselő.

Úgy vélte, az Európai Bíróságtól azért kell előzetes normakontrollt kérni, mert a tisztességtelenségi irányelvet nem megfelelően vette át Magyarország, az abban szereplő eljárási szabályokat a törvény felülírja.

A lízingcég pénzpiaci szakértő kirendelését is indítványozta, de a bíróság döntése előtt maga már be is csatolt egy szakvéleményt. Az indítványt a bíróság elutasította.

A felperes társaság a beadványában amellett érvelt, hogy szerződési feltételei megfelelnek a törvényben szereplő "tisztességi kritériumoknak".

Az alperes állam képviselője azt fejtegette, hogy a kamat, a díj és a költség egyoldalú emelését tartalmazó oklista miért nem megfelelő a Raiffeisen Lízingnél. Például a makrogazdasági körülmények változása, a forint és más deviza árfolyamának a változása, vagy az a tény, hogy betétet vonnak ki az anyabankból, nem alkalmas arra, hogy az ügyfél megtudja, mekkora emelésre számíthat - mondta.

A társaság képviselője erre úgy reagált, hogy a szerződésekben volt egy pont, amely lehetővé tette, hogy az ügyfél az emelés után felkeresse a hitelezőjét, ahol levezették neki a módosítást.

Elhalasztotta a döntést a bíróság az EvoBank Zrt. keresetében is

Szeptember 2-ára halasztotta az határozathirdetést az EvoBank Zrt. kontra magyar állam devizahiteles perben a Törvényszék kedden.

A felperes pénzintézet kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a kérelemben megjelölt általános szerződési feltételek és azok kikötéseinek tisztességességét és érvényességét. A felperes pénzintézet alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését is kérte.

Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint a szerződés már nem tekinthető tisztességesnek, ha az általános szerződési feltételek kikötései a törvényben meghatározott egyetlen elvnek nem felelnek meg. Az alperes továbbá hivatkozott az alaptörvényre, ami szerint a Kúria valamennyi bíróságra érvényes jogegységi határozatot hozhat az ügyben. A bíróság elutasította a felperesnek az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérelmét. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

A felperes egyetértett azzal, hogy amennyiben akár egy kritériumnak – többek között az egyértelmű megfogalmazás, felmondhatóság, szimmetria, átláthatóság - nem felelnek meg az általános szerződési feltételek, akkor a szerződés már tisztességtelennek minősül. Egyben kérte a bíróságot, hogy mindegyik kritérium szerint vizsgálja meg a feltételeket.

Elhalasztotta a döntést a bíróság a Sopron Bank perében is

Szeptember 10-ére halasztotta a határozathirdetést a Sopron Bank Burgenland Zrt. kontra magyar állam devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék kedden.

A tárgyalás utolsó részében a felperes pénzintézet előadta, hogy a vonatkozó uniós jogszabályok előírják az érdemi konzultáció szükségességét az Európai Központi Bank hatáskörébe tartozó nemzeti jogszabályok esetén. A felperes által hivatkozott közösségi határozat rögzíti a konzultációs eljárás menetét, meghatároz egy minimum határidőt is, amit nemzeti hatósági kérelemre le lehet rövidíteni. Ebből az eljárási rendből az következik a felperes szerint, hogy bizonyos határidőn belül nem lehet elfogadni, megszavazni a nemzeti jogszabályt.

A pénzintézet jogi képviselője kifejtette: az Európai Bíróság állásfoglalást hozott előzetes döntéshozatali eljárás keretében egy másik uniós szabállyal kapcsolatban, ami azonban szintén az eljárási rendre vonatkozott. Ennek analóg alkalmazásával lehet arra következtetni – amit az Európai Bíróság kimondott –, hogy az érdemi konzultációs kötelezettség megszegése következtében a nemzeti bíróság nem alkalmazhatja a jogszabályt.

A felperes pénzintézet képviselője továbbá hangsúlyozta, hogy két szinten – alkotmánybírósági és Európai Bírósági - is fennáll a normakontroll jogszabályi lehetősége. Ennek az a jelentősége, hogy még időben eldőljön egy jogszabályról, hogy alkalmazható-e, azelőtt, hogy visszafordíthatatlan károkat okozna.

A felperes kérte a keresetnek való helyt adást. Az alperes magyar állam képviselője fenntartotta az eddigi álláspontját és kérte a kereset elutasítását.

A Környe-Bokod Takarékszövetkezet ügyében is elhalasztották a döntést

Szeptember 10-re halasztotta a Környe-Bokod Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított perében az ítélethirdetést a Fővárosi Törvényszék kedden.

A törvényszék egyben elutasította a pénzintézetnek azt az indítványát, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab).

A felperes takarékszövetkezet tárgyaláson ismertetett kérelme szerint a szerződések tisztességtelenségét vélelmező törvény alaptörvényellenes. A tárgyaláson azt hangsúlyozták, hogy a bank valamennyi szerződése megfelelt a törvényben szereplő elveknek, így az egyértelműség, az objektivitás, és átláthatóság elvének.

A felperes szerint az ellenkérelem nem a keresetére adott válasz, hanem bianco, mert minden banki kérelemre egyforma választ ad, de ez nem alkalmazható ebben az ügyben. A jogi képviselő példaként említette, hogy az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását nem indítványozták, de a keresetükre adott válaszba mégis bekerült, tévesen. Álláspontjuk szerint elképzelhető a részleges semmisség is, azaz ha a törvényben foglalt hét feltétel közül néhánynak megfeleltek. Kifogásolták azt is, hogy tárgyalás előtti napon kapták meg a második ellenkérelmet, ennek áttanulmányozására időt kértek, amit a bíróság szünet elrendelésével jóváhagyott.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a bank kérelmének elutasítását kérte, mert az a tárgyaláson elhangzott érvelés szerint nem tartozik a törvény hatálya alá. A takarékszövetkezet ügyvédje arra a kérdésre, hogy miért nyújtott be keresetet, ha egyedileg megtárgyalt szerződési feltételekről beszél, azt felelte: a törvényi vélelem megdöntése érdekében.

A tanácsvezető bíró és a tanács tagjai is felhívták a figyelmet arra, hogy az egyedileg megtárgyalt szerződéses kikötések nem lehetnek a per tárgyai, ilyenre is nem hivatkoztak a takarékszövetkezet által benyújtott keresetben, az csak a tárgyalás során merült fel.

Arra, hogy akkor általános vagy egyedi feltételekről van-e szó, a felperes kijelentette: általános kikötésekről, de a szerződések részévé tették, és így egyedileg megtárgyaltak lettek.

Az alperes ügyvédje hangsúlyozottan visszautasította a "bianco" ellenkérelemre vonatkozó kijelentéseket, mert - mint mondta - nem véletlenül maradt a kérelemben az európai bírósági eljárásra vonatkozó kitétel, hiszen a tárgyaláson még erre is hivatkozhattak volna a takarékszövetkezet képviselői. Hozzátette: nem meglepő, hogy hasonlítanak az ellenkérelmek, mert a perek tárgya is hasonló. Megkérdőjelezhetetlennek nevezte, hogy mind a 7 elvnek való megfelelést kell vizsgálni minden szerződés esetében, részleges érvénytelenség nincs, ebben a törvény indoklása is egyértelmű.
 

 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
PÉNZÜGYI JOG
POLGÁRI JOG
BANK
DEVIZAHITEL