Jogászok csúcstalálkozója

2014.09.24. Jogi Fórum / Sereg András

Szeptember harmadik hétvégéjén Balatonalmádiban rendezte a Magyar Jogász Egylet a jogásztársadalom csúcstalálkozóját, a Tizenkettedik Magyar Jogászgyűlést. A következő hetekben többször foglalkozunk a konferencia legnagyobb hatású előadásaival. Elsőként az Alkotmánybíróság elnökének és az igazságügy-miniszternek a beszédét idézzük fel.

„Soha nem látott sztárparádé”, „Balatonalmádi lesz a magyar jogásztársadalom központja” – ilyen és hasonló hangzatos címekkel harangozták be a jogi honlapok a Tizenkettedik Magyar Jogászgyűlést, amelyet szeptember 18-20. között rendezett meg Balatonalmádiban a Magyar Jogász Egylet. Ha végigböngésszük a programfüzetet, az előadók névsora önmagáért beszél: Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, aki a jogászgyűlés elnöki tisztét is elvállalta, Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, Trócsányi László igazságügy-miniszter, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Vékás Lajos akadémikus, Németh János professor emeritus, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, Erdei Árpád professor emeritus, az Alkotmánybíróság volt helyettes elnöke. A rendezvény vendéglátója, Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Magyar Jogász Egylet elnöke mellett moderátor volt Mészár Róza, a Kúria tanácselnöke, a Magyar Jogász Egylet főtitkára, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Jogász Egylet alelnöke, Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, a Magyar Jogász Egylet alelnöke, Bartal Géza, a Kúria tanácselnöke, a Magyar Jogász Egylet alelnöke és Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese, a Magyar Jogász Egylet alelnöke. Rajtuk kívül még szerepet vállalt a rendezvényen Répássy Róbert, a szaktárca parlamenti államtitkára, Patyi Gergely igazságügyért felelős államtitkár és Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke is.

A jogászgyűlést Sárközy Tamás professzor, a Magyar Jogász Egylet elnöke nyitotta meg. A délelőtti plenáris ülésen két előadás hangzott el a mintegy kétszáz fős közönség előtt.

Paczolay Péter Az alkotmányosság helyzete Magyarországon az Alaptörvény után címmel tartotta meg az első előadást. Az Alkotmánybíróság elnöke beszéde elején Gustav Radbruch német jogfilozófust idézte: „Biztos, hogy a demokrácia is értékes javunk; de a jogállam olyan, mint a kenyér, az iható víz és a tiszta levegő, és a legfőbb jó a demokráciában éppen az, hogy csak ez biztosíthatja a jogállamot.”

Az előadó szerint az alkotmányok célja, hogy megakadályozza a hatalommal való visszaélést, a korlátlan hatalom megszerzését. – Korlátlan ellenőrizhetetlen hatalom semmilyen nemes vagy nemtelen cél érdekében sem hozható létre – hangsúlyozta.

„Ha az egyéni jogok megsértésének tömegére, az emberi szenvedés változatos formáira gondolunk a hátrányos megkülönbözetéstől kezdve a terrorcselekményeken keresztül a népirtásig, beláthatjuk, hogy a jogok érvényesítése folyamatos küzdelem” – állapította meg a szónok. Ennek markáns kifejeződése az a szemlélet, mely az emberi jogok érvényesítésének egyik fő céljaként az ember szenvedés csökkentését jelöli meg. Paczolay Péter meggyőződése szerint ebben a szemléletben kell gyökereznie minden alapjog-értelmező tevékenységnek, amelynek így mindenekelőtt az emberi személy méltóságának kiteljesítését és szenvedésének csökkentését kell szolgálnia.

"A magyar alkotmányos rend huszonöt éve elkötelezett a jogállamiság mellett" – állította az elnök, hozzátéve, hogy a jogállamiság Alaptörvényben foglalt elve egy politikai eszményt fogalmaz meg. Ez az eszmény követelményeket hordoz, amelyeket be lehet tartani vagy meg lehet sérteni. A jogállamiság egyrészt folyamatos erőfeszítést igényel annak érdekében, hogy a követelményeit teljesítsük, másrészt az állami működés, illetve szervezetrendszer egyes megoldásai a jogállamiság kritériumainak hol jobban, hol kevésbé felelnek meg – mondta.

Paczolay Péter szerint a világot sújtó válság egyik eleme a jogállammal kapcsolatos kételyek térhódítása. Ennek fényében – folytatta – a jogállamiság követelményeinek újabb és újabb körülmények között kell érvényesülniük. A modern kor kérdései diktatúrák nélkül is nagyon komoly kihívások elé állítják a jogállamiság eszményét. A feladat azonban nem lehet más, mint a változó világ kérdéseire is a jogállam válaszaival felelni.

Az elnök a jogállamiságot érő kihívások közül a gazdasági válság kezelését emelte ki. Szerinte a hatékonyság általános érvein túl ebben az esetben további erős érveket hoznak fel amellett, hogy a kormányzat – ha kell – totális felhatalmazással rendelkezzen a szükséges intézkedések azonnali megtételére. A kiszolgáltatottságot érző, félelmekkel teli állampolgári tömegek ráadásul érthető módon vonzónak látják azt az érvelést, hogy ilyen rendkívüli körülmények között nincs hely és idő a jogállamiság szokásos követelményeinek tiszteletben tartására. Az előadó szerint pedig a jogállami követelmények tiszteletben tartását nem csak a mögöttes értékek indokolják, hanem gyakorlati megfontolások is. Ezek a követelmények ugyanis erősítik az intézményrendszert, mert kiszámíthatóvá teszik a működését. „Ahogy az intézményrendszer meggyengülése sem vezethető vissza a jogállamiságra, úgy a válságból sem jogállami kritériumok mellőzésén keresztül vezet az út” – jelentette ki.

Alkotmányjogászi szakmai körökben az Alaptörvénynek legalább három deficitjét említik: a megalkotáskor a kétharmadnál szélesebb társadalmi és tudományos konszenzus hiánya, belső ellentmondások és következetlenségek, amelyeket az eddigi öt módosítás csak fokozott, végül a mérvadó és politikailag elfogulatlan nemzetközi fórumok kritikája. Paczolay Péter szerint az Alaptörvénnyel összefüggésben az az alkotmánybíráskodás feladata, hogy az „alkotmányi deficiteket” az alkotmányos stabilitás érdekében csökkentse.

Elismerte, hogy a testület működését szakmai körökben sok bírálat éri, felróva többek közt az alkotmányjogi panaszok befogadásának szigorúságát, a panaszok alacsony eredményességi fokát. Egyes kritikusok úgy ítélik meg – tette hozzá –, hogy ez az alkotmánybíráskodás nem képes az alkotmányos értékek védelmére. Természetesnek nevezte, hogy alkotmánybírók eltérő meggyőződést vallanak a jogról, a politikáról, a jogi értékekről, az alkotmánybírói és a törvényhozó hatalom korlátairól. Megjegyezte: az amerikai Legfelsőbb Bíróságról elterjedt egyik aforizma szerint a bíróság „kilenc skorpió egy palackban”. – "Az alkotmánybírósági határozatok első kritikái épp az alkotmánybíróktól származnak, és a különvéleményekben jelennek meg" – fogalmazott Paczolay Péter.

Trócsányi László igazságügy-miniszter Az új kormányzati ciklus jogpolitikai célkitűzései című előadása kezdetén leszögezte, hogy nem készült politikai pályára, így elsősorban jogászként gondolkodik akkor is, amikor politikusok között van. A miniszterelnöktől kinevezésekor kettős mandátumot kapott: egyrészt arra kérte, hogy az igazságszolgáltatás iránti bizalom megerősítéséért, helyreállításáért munkálkodjon; másrészt azt várja tőle, hogy hazánk alkotmányos identitását védje meg itthon és külföldön.

A tárcavezető szerint a magyar alkotmányos identitás része, hogy az állam nem esik egybe a nemzettel. A nemzet szellemi és lelki egységét alkotmányos és egyéb jogi eszközökkel is fent kell tartani. Hozzáfűzte: ebből adódik a kedvezményes honosítást lehetővé törvény, valamint a minden magyar állampolgárt lakhelyétől függetlenül megillető választójog. Az identitás része a bevett egyházakkal való együttműködés a közösségi célok érdekében. A bevett és nem bevett egyházak közötti különbségtétel akár a történeti alkotmányukból is levezethető.

Az Alaptörvény és a hozzá kapcsolódó egyes sarkalatos törvények éles vitát váltottak ki a nemzetközi fórumokon és sajtóban. Feltehetőleg azért, mert értékválasztásaival már lezártnak hitt vitákat nyitott újra. "Az európai integrációban, a nemzetközi együttműködés különböző formáiban való részvétel óhatatlanul uniformizálás felé vezet" – jelentette ki. Szerinte az "alkotmányos identitás gátján a harmonizáció hullámainak meg kell törniük." "Az európai és egyetemes vívmányoknak és a nemzeti értékeknek, alkotmányos identitásnak találkozniuk kell: ha a kettő közül valamelyik felé elbillen az egyensúly, akkor az nem találkozás, hanem kollízió és konfliktus lesz" – mondta.

Az igazságszolgáltatás színvonaláért, minőségéért – és az ezekkel kiérdemelt bizalomért – nem csak a bírák, ügyészek és ügyvédek felelnek. Sok múlik ugyanis a bírósági végrehajtók, az igazságügyi szakértők, a közjegyzők, de a pártfogók, a mediátorok és az áldozatsegítők munkáján is. Úgy vélekedett, hogy a bizalom a jogrend iránt akkor nő, ha az nem csak a jogszerűséget, hanem az igazságosságot is biztosítja. Ha a köz tényleg igazság-, és nem csak jogszolgáltatásként tekint rá.

"A jó igazságszolgáltatás a jó jogalkotással kezdődik, és a jó jogalkotás minden elemének az Alaptörvény érvényesülését kell szolgálnia" – állította. Külön szólt a két új perrendtartásról. Az Igazságügyi Minisztérium mint jogászminisztérium aktívan részt vesz a polgári perrendtartásról szóló kódex megalkotásában. A tárcavezető Wopera Zsuzsa miskolci egyetemi tanár személyében miniszteri biztost nevezett ki. A minisztérium szakmai csapata szorosan együtt fog működni a kormányhatározat által felállított főbizottsággal és a szerkesztőbizottsággal. A büntetőeljárási kódex megalkotását is miniszteri biztos, Miskolczi Barna ügyész felügyeli.

Felülvizsgálják a nemzetközi magánjogi kódexet és a választott bírósági törvényt is. Emellett a miniszter három önálló munkacsoport felállítását kezdeményezte: külön munkabizottság foglalkozik a közigazgatási bíráskodás kérdésével, a munkacsoport vezetője Patyi András professzor. A munkaügyi bíráskodást felülvizsgáló munkacsoport vezetője Hajdú József, a Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánja. A cégek, egyesületek, pártok, alapítványok bírósági bejegyzéseit áttekintő munkacsoportot Sárközy Tamás professzor vezeti.

Trócsányi László kitért az igazságszolgáltatás egyes szereplőire is. "Közös érdekünk, hogy a jogászi hivatásrendek mindegyike iránt növekedjen a bizalom" – állapította meg. Megjegyezte: a bírói hatalom súlya világszerte növekszik. Korunkban ugyanis a Montesquieu-féle, hármas hatalommegosztás módosult. A törvényhozói és a végrehajtói hatalom egységes politikai hatalommá olvad össze. A kormányt a törvényhozás a kormánytöbbség révén ellenőrzés helyett politikai támogatásban részesíti. Az ellenőrző szerepet részben a bíróságok veszik át.

Az igazságszolgáltatás legyen gyors, pontos és méltányos. Hogy a közvélemény ilyennek látja-e, az nagyban múlik a többi szereplő: ügyészek, közjegyzők, bírósági végrehajtók, igazságügyi szakértők, áldozatsegítő szakemberek munkáján – hangoztatta.

A bírósági végrehajtás kapcsán közölte, hogy becsléseik szerint évente kétmillió végrehajtási cselekményt foganatosítanak, mintegy félmillió ügyben. Ezek alapja nagyrészt nem is ítélet, hanem fizetési meghagyás. A bíróságoknál elvileg mindegyik ellen jogorvoslattal lehet élni, de ezt szerinte képtelenség elvárni. Most igyekeznek felmérni a helyzetet. "A végrehajtás az igazságszolgáltatás záróköve. Minősége az egész rendszer iránti bizalomra meghatározó" – mondta. A bírósági végrehajtó közhatalmi feladatot lát el, de – ellentétben a bíróval – sikerdíjra dolgozik, piaci szereplőként. "Az ellentmondást csak kivételesen magas erkölcsi és szakmai színvonal oldhatja föl. Probléma – folytatta –, hogy a végrehajtók között alacsony, mindössze húsz százalék a jogvégzettek aránya."

Az igazságügyi szakértőkre áttérve kijelentette, hogy a Rezešova-ügy mint állatorvosi ló mutatta meg az intézmény szabályozásának ellentmondásait. A másodfokon eljáró bírónő – szerinte helyesen – visszajelzett: a jogalkotó beavatkozását kérte. "Ha valami rombolja az igazságszolgáltatás tekintélyét, az az, ha kiderül, hogy az igazságügyi szakértőt, aki általában az államot képviseli, a tehetősebb perbeli fél megvásárolhatja, és ezzel a maga javára dönti el a pert a szegényebb ellenféllel szemben" – tette szóvá a miniszter, aki hozzáfűzte, hogy a jelen esetben a karakán bírósági ítélet erre éppen rácáfolt, de a rendszerben lévő ellentmondást fel kell oldani. A bírónak olyan speciális tényállásokat kell megfejtenie, hogy szakértők nélkül szinte semmilyen perben nem boldogul. A szakértő véleménye döntő. Ítéletek, életek múlnak rajta. Feddhetetlenségét és függetlenségét ugyanolyan eszközökkel kell védeni, mint a bíróét. Átláthatóvá kell tenni az államot képviselő szakértők és a bejegyzett igazságügyi magánszakértők rendszerét. A tárcavezető szerint valószínűleg érdemes lesz megerősíteni az állami szakértői jelleget.

Az ügyvédekkel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy felül szeretnék vizsgálni a kirendelt és a pártfogó ügyvédek tiszteletdíjait. A miniszter szerint aktuális a bíróság által megállapított ügyvédi munkadíj mértékének, a mérték megállapítására vonatkozó bírói mérlegelési jog felülvizsgálata is.

Az igazságszolgáltatás minősége jogi kultúra kérdése is. Ezért áttekintik a jogászképzés helyzetét, különös tekintettel a szakvizsgára. A feladatra a tárcavezető Vizkelety Mariannt nevezte ki miniszteri biztosnak.

A jogi kultúra előmozdítója az ítéletek felhasználóbarát nyilvánossága, átláthatósága. A jogot népszerűsíteni kell! Ez a közbizalom szinonimája. Az Alaptörvény kultúrájának kell áthatnia a jogrendszert, az igazságszolgáltatást. Ennek jegyében alakult át a minisztérium szervezete, és vált jogászminisztériummá. "Talán soha annyi különböző jogászi és más hivatásrendből nem dolgoztak itt emberek, mint most: egyetemi oktatók, kutatók, diplomaták, újságírók, az ügyészek, ügyvédek és bírák mellett" – osztott meg egy kulisszatitkot előadása végén Trócsányi László.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGÜGY
TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ
PACZOLAY PÉTER