Az új közbeszerzési törvény változásai - Legfontosabb változások, új jogintézmények

2015.10. 6. Jogi Fórum / Dr. Garancsy Georgina

Az országgyűlés 113 igen, 64 nem szavazattal elfogadta a közbeszerzésekről szóló új törvénytervezetet. A kormány a tavaly indult uniós költségvetési ciklusra kívánt egy új szemléletű közbeszerzési törvényt bevezetni. A jogszabály átmenti rendelkezései alapján a törvény hatálybalépése 2015. november 1. napja lesz, így az erre való felkészülés mind az ajánlatkérőknek mind az ajánlattevőknek nem lesz egy könnyű feladat. Evégett összegeztük, és kiemeltük az országgyűlés által elfogadott új közbeszerzési törvény legfontosabb változásait és új jogintézményeit, megkönnyítve a jogalkalmazók felkészülését.

A Jogi Fórum Közbeszerzési Konferenciája 2015. október 09. Részletek és regisztráció ITT!

Elsődlegesen kiemelendő a becsült érték fogalmának változása. Az új szabályozás értelmében a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – ÁFA nélkül számított - teljes ellenszolgáltatást kell majd érteni, a jelenlegi legmagasabb piaci ár alapján.

A jogalkotó külön címként kiemeli az ún. vegyes beszerzések fogalmát, mely azonban a korábbi jogszabályban is megtalálható volt. A vegyes beszerzések lényege, hogyha a közbeszerzés többféle beszerzési tárgyat foglal magában, a közbeszerzési eljárásra a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmaznia az ajánlatkérőnek.

Az új norma a sokat vitatott összeférhetetlenség fogalmát további konkrét esetkörökkel bővíti. Ugyanis az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezettel összefüggésben külön kiemeli a szervezet vezető tisztségviselő, felügyelőbizottság tagját, ill. annak tulajdonosát, és ezen személyek közeli hozzátartozóját is. Továbbá tételesen nevesíti főbb vezető beosztásokat (így például köztársasági elnök, miniszterelnök, Kúria elnöke) is, miszerint a tulajdonukban vagy a hozzátartozójuk tulajdonában álló szervezet is összeférhetetlen lehet egy adott közbeszerzési eljárásban. A bírói gyakorlat eredményeképpen született ítéletek alapján került beemelésre az a passzus, mely alapján az ajánlatkérőnek (a kizárást megelőzően) hiánypótlás vagy felvilágosítás kérés útján köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárás elő készítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa.

Látszólag teljesen új fogalmi elemként jelenik meg az ún. felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, mely lényegében a hivatalos közbeszerzési tanácsadó jogutódja. Ami viszont új tétel, hogy részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó, építési beruházás esetén az 500 000 HUF-ot meghaladó értékű közbeszerzési eljárásba kötelező a szaktanácsadó bevonása. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban is kötelező lesz vagy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, vagy ügyvéd, avagy jogtanácsos igénybevétele.

Különös hangsúlyt fektet a becsült érték objektív meghatározására, és kötelezővé teszi a becsült érték vizsgálatát, és annak az eredménynek a dokumentálását is. A törvény konkrét módszerek előírásával, mint lehetőségekkel (pl. beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése, igazságügyi szakértő igénybe vétele, szakmai kamarák által ajánlott díjszabások) segíti az ajánlatkérőket.

A közbeszerzési dokumentumok elektronikus úton való rendelkezésre bocsátást írja elő elsődlegesen az ajánlatkérőknek, néhány külön nevesített esetet kivéve.

További újdonságként emeli ki a kommunikációt a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési alkalmazásán keresztül.

Az új törvény rendezi azt a gyakorlatban sokat vitatott esetet is, amikor az alkalmasság igazolás körében bemutatott szakember, vagy gép, eszközt üzleti titokká nyilvánította az ajánlattevő. Az új jogszabály alapján ez már egyértelműen rendezi, hogy ezen esetben nem áll fenn az üzleti titok.

A törvény bevezeti az ún. innovációs partnerség, mint külön közbeszerzési eljárásfajtát. Az innovációs partnerség olyan sajátos közbeszerzési eljárás, amelynek célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése.

A kizáró okok közé beemeli azt az esetet esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított 3 évig. Beemeli továbbá az ún. egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozat lehetőségét is. További lényeges elem, hogy a kizáró okokra vonatkozó igazolásokat csak a legkedvezőbb ajánlattevőnek (valamint az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőnek – ha megjelölésre került) kell benyújtani. Ez lényegesen megkönnyíti az ajánlattevők és ajánlatkérők adminisztratív terheit.

Az új norma az uniós jogból átveszi az ún. self-cleaning (öntisztázás) fogalmát, mely alapján bizonyos kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő a részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság (avagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság) jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.

A jelenlegi szabályok értelmében az ajánlatkérő köteles egy gazdasági-pénzügyi és egy műszaki-szakmai alkalmassági követelményt előírni az eljárásban. Ezt az előírást azonban felülírja az új jogszabály, hiszen kivételesen indokolt esetben a beszerzési egyedi jellege esetén ill. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén a műszaki-szakmai alkalmasság előírásától eltekinthet a jövőben az ajánlatkérő. Referenciák körében törvényben rögzíti a legfeljebb 75 %-os értékhatárt, mely a becsült értékhez viszonyítottan nézhető.

Az ajánlatok bontása előtt már csak lehetőségként írja elő a rendelkezésre álló fedezet ismertetését az ajánlatkérő részéről (jelenleg a becsült értéket és a rendelkezésre álló fedezetet legkésőbb az ajánlatok felbontása előtt köteles ismertetni az ajánlatkérő).

A nyertes ajánlattevő kiválasztása, vagyis az értékelési módszer háromféleképpen történhet. Egyrészt a legalacsonyabb ár módszerével. Másrészt a legalacsonyabb költség módszerével, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani. Harmadrészt a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan – különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel.

Az egyes eljárásfajtáknál módosultak az ajánlattételi határidők. Így nyílt eljárásnál az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 35 napnál rövidebb idő nem határozható meg (kivéve, ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elektronikus úton is benyújthatóak: 30 nap). A meghívásos eljárásban a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.

A jogalkotó bevezeti az ún. elektronikus katalógus fogalmát, amennyiben az ajánlatkérő kötelezővé teszi bizonyos elektronikus kommunikációs eszközök használatát.

A szerződéskötési moratórium szabályai is módosulnak, beépül egy új 5 napos határidő, valamint további kivételi elemek kerülnek beépítésre.

Nagyon fontos hozadéka az új törvénynek, hogy a szerződés teljesülése során az építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) saját teljesítésének arányát.

Azonban az új norma a szerződésmódosítás eseteit is lényegesen módosítja a jelenleg hatályos szabályozásokhoz képest.

A fentiek ismeretében összességében elmondható, hogy az új közbeszerzési törvény megalkotásával a jogalkotó célja az uniós szabályozások és az eddig gyakorlati tapasztalatok új testbe öltése. Megemlítendő még, hogy tavaly novemberében a Miniszterelnökség által kiadott koncepcionális javaslat (Európai Unió 2014 tavaszán elfogadott közbeszerzési tárgyú új irányelveinek hazai jogba történő átültetésére és új közbeszerzési törvény elfogadására) jegyei is megtalálhatóak az új törvényben.

Fontos, hogy az új törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni.
 

  • kapcsolódó anyagok
KÖZBESZERZÉS