A MOKK állásfoglalása a Ptk. felmerült módosítási lehetőségéről - „A polgári törvénykönyv nem egy tudományos hanem egy, az életünket szabályozó jogszabály.”

2016.01.18. Jogi Fórum / MOKK

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleményben reagál Vékás Lajos professzor úr, a napokban nyilvánosságra hozott Trócsányi László igazságügyi miniszternek címzett nyílt levelére a Polgári Törvénykönyv felmerült módosítási lehetőségeiről.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara leszögezi: az új Polgári Törvénykönyv megszületése a 2013-as év kiemelkedő eseménye volt, a modern magyar jogtörténet mérföldköve. Hosszú munka előzte meg, s egy vitathatatlanul nagyszerű, kiemelkedő magánjogi alkotás jött létre. Az új Ptk. nem csak újszerű megoldásokat tartalmaz, de tagadhatatlanul érződik a résztvevők kreativitása, jobbító szándéka és az az alaposság, amellyel a bírói gyakorlatot kívánták a kódex részévé tenni.

A Kamara minden – jogos – elismerése ellenére azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy igen szűkös a kódex szövegébe bekerült, bírói gyakorlaton kívülálló szakmai tapasztalat mértéke. Egy ilyen léptékű munka természetes velejárója, hogy előfordulnak olyan megfogalmazások, amelyek nem egyértelműek (pl. elévülés megszakadása), esetenként nem alkalmazhatóak (pl. a közjegyzői letétbe helyezett végrendelet felvételi hatálytalansága), vagy amelyek – átgondolás hiányában – nehezítik a jogérvényesítést (pl.: a felhasznált ági vagyon öröklésének kérdése).

Sajnos a hitelbiztosítéki nyilvántartás, bár számos erénnyel rendelkezik, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A jelenlegi, közzététel zálogjogi rendszer ugyanis nem közhiteles, így nem nyújt kellő garanciát a feleknek, ráadásul jelentősen csökkenti a forgalom biztonságát és negatívan hat a kis- és középvállalkozások hitelezésére.

Az új kódexből érezhetően hiányoznak az önálló zálogjog és a vagyont terhelő zálogjog intézményei – az ebből adódó problémák kezelésére pedig a körülírással meghatározott ingó zálogjog nem alkalmas.

A közhitelesség minél teljesebb érvényesülése érdekében és az elmúlt két év tapasztalata alapján kijelenthető, hogy indokolt visszatérni a valódi, közhiteles nyilvántartáshoz.

A szakmai szempontokat nem írhatják felül sem érzelmi, sem egyedi vélemények, nézőpontbeli különbségek, még akkor sem, ha azt olyan jeles személyiségek fogalmazzák is meg, mint Vékás Professzor Úr. Így a Kamara elhatárolódik minden olyan megnyilvánulástól, melyből hiányzik a szakmaiság, vagy érzelmi alapon kezel jogdogmatikai kérdéseket. A Kamara számára a közhitelesség fenntartása, elérhetővé, átláthatóvá és megérthetővé tétele a legfontosabb, így sem érzelmi, sem elvi alapú kijelentések, nyilatkozatok mentén nem tud és nem kíván reagálni felvetésekre. A jogi kodifikáció jellegéből fakad, hogy bizonyos szabályok az idő múlásával, vagy a gyakorlatból szerzett tapasztalatokkal változtatásra, módosításra szorulnak. Ettől a megalkotott törvény, szabályozás még nem lesz rossz, vagy hiányos, sőt ettől lehet napra kész, a kor és a társadalom követelményeinek megfelelő.

A polgári törvénykönyv nem egy tudományos cikk, hanem egy, az életünket szabályozó jogszabály. Tagadhatatlan Vékás professzor úr kiemelkedő szerepe a megalkotásában, de a törvény hibáinak javítása nem csak jogunk, hanem kötelességünk is.

Magyar Országos Közjegyzői Kamara

ITT olvasható Vékás Lajos professzor Trócsányi László igazságügyi miniszternek címzett nyílt levele.

  • kapcsolódó anyagok
PTK