Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Az egyszerűbb közigazgatási rendtartás eredményes lehet - Jelentős változások lesznek a jogalkalmazásban

2017.05.24. Jogi Fórum / MTI

A Kúria elnöke szerint eredményes lehet az új közigazgatási rendtartás, amely olyan, mint egy szerkezetkész ház, tartalommal a hatályba lépés után a bírósági eljárás fogja megtölteni.

Darák Péter Visegrádon, A jogrendszer megújulása - A kodifikáció vívmányai című szakmai konferencián azt mondta, azért is kell különös gondossággal beszélni az új szabályozásról, mert bár elfogadták, hatályba még nem lépett, ezért nem állnak rendelkezésre a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai, amelyek mérhetővé teszik a kodifikáció sikerét. 
    

Szerinte az általános közigazgatási rend egy szerkezetkész ház, amely a lakhatásnak, vagyis a jogalkalmazásnak már minden feltételét biztosítja, de nem ad támpontot és segítséget a konkrétan felmerülő kérdések részleteiben. 
    

Felidézte: a korábbi szabályozásoknál az államigazgatási eljárási törvény (Áe.) állampolgári megközelítésű volt, míg azt a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (Ket.) cizellált, jogias, jogorvoslati szempontok alapján meghatározott szabályai követték. Szerinte ez vezethetett ahhoz, hogy a jogalkotó újra egy egyszerű rendtartást kívánt bevezetni. 
    

Az Országgyűlés tavaly december 6-án fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt. A hatósági eljárásjogot általános jelleggel szabályozó törvény jóval rövidebben, tömörebben, a Ket. terjedelmének mintegy negyedében szabályozza a hatósági eljárásjog általánosan alkalmazandó szabályait. 
    

Az új szabályozás jelentős változásokat eredményez a jogalkalmazásban, akárcsak az új és megújított jogintézmények. A Kúria elnöke példaként említette erre a jogorvoslati rendszer átalakítását, illetve azt, hogy a jogalkotó szándéka a közigazgatási eljárás fokozatainak csökkentése.  
    

Darák Péter előadásában megjegyezte azonban, hogy bár úgy látszik, a közigazgatási eljárások radikálisan megújulnak, alapvetően várhatóan nem változnak azok az életviszonyok, felmerülő jogértelmezési kérdések, amelyek a bíróságok elé kerülnek. Hozzátette: nem változik az a logika sem, amelyet az eljáró bírák alkalmaznak, és azok a módszerek sem, amelyeket a jogértelmezési dilemmák feloldására használnak. 
    

Erre példaként említette a Kúria négy, korábbi jogerősen lezárult döntését, amelyek során olyan alapelveket vizsgáltak, mint például a közigazgatási szervek mérlegelési jogkörének bírósági felülértékelhetősége, a tisztességes ügyintézéshez való jog, a rendeltetésszerű joggyakorlás, vagy a szerzett jog kérdése közigazgatási eljárásokban.
    

Úgy fogalmazott, ha beszélünk is új szabályozásról a közjogi eljárásokban, ez semmiképp sem jelenti azt, hogy csak új típusú problémákkal fogunk találkozni, teljesen újra kell kezdeni a közjogi bíráskodás felépítését. 
    

Darák Péter előadásában utalt Rozsnyai Krisztinának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Közigazgatási Jogi Tanszéke habilitált egyetemi docensének egy korábbi publikációjára is, miszerint a közigazgatási eljárásnak négy követelménynek kell megfelelnie: a célszerűségnek, a jogszerűségnek, a költséghatékonyságnak és a gyorsaságnak. Hozzátette: az eljárásrendet az szolgálja megfelelően, ha meg lehet találni ezek összhangját.
 

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁS
KÖZIGAZGATÁSI JOG