Szellem a gépben - avagy a 3D nyomtatás jogi aspektusai

2017.09. 8. Jogi Fórum / Necz Dániel

A 3D nyomtatás napjaink berobbanó innovációja. Az ipari termelést és a kereskedelmet éppúgy képes forradalmasítani, mint a fogyasztói szokásokat. A 3D nyomtatás ugyanakkora a szellemi tulajdonjogok, a személyiségi jogok, az adatvédelem és a közbiztonság területén is számos veszélyt hordoz magában. E technológiával ugyanis szinte bármi lemásolható, sokszorosítható.

A technológia bemutatása

A 3D nyomtatás napjaink legígéretesebb innováció közé sorolható, amely az ipari termelést és a kereskedelmet éppúgy képes forradalmasítani, mint a fogyasztói szokásokat, továbbá lehetőséget teremt nemcsak a mamutcégek termelési költségeinek optimalizálására, de egy-egy nagy álmokat dédelgető start-up cég sikeres piacra lépésére is. Mindezeken túl pedig a szabadidő kibontakoztatásának és a művészi szabadság kiteljesítésének is újfajta kereteket ad. Alkalmazási területei, és a nyomtatással előállított tárgyak és eszközök köre is szinte végtelennek mondható, ezért mindegy, hogy épp hűtő mágnesről, ruhaneműről, vagy mozgássérültek számára készült protézisről beszélünk, a megfelelő anyaggal és eljárással szinte bármi „kinyomtatható”.

Ami a 3D nyomtatás történetét illeti, napjaink egyik legfiatalabb technológiai vívmányáról beszélhetünk, amely karöltve fejlődött az informatikával és a mérnöki tudományokkal. A kezdeti elképzelések már az 1980-as évek elején körvonalazódtak, egyik első úttörőjének pedig Charles Hull amerikai kutató tekinthető, aki 1986-ban szabadalmaztatta a 3D nyomtatás alapját képező sztereolitográfiának (SLA) nevezett1, a térbeli modelleket műgyantából rétegről-rétegre felépítő eljárást2.

Ekkor persze még csak primitívebb objektumok nyomtatása merülhetett fel, azonban a technológia több évtizedes csiszolódása során az egyszerűbb műanyag alkatrészektől az építőelemek, divat- és luxuscikkeken át állati vagy akár emberi szövetek, sőt komplex szervek nyomtatásáig jutott3, lehetőségek újabb és újabb ablakait tárva ki a befektetők és az átlagemberek előtt. A technológia végtelen sokoldalúsága miatt pedig az sem lehet meglepő, hogy egyes előrejelzések szerint a 3D nyomtatás világpiaci értéke már néhány éven belül akár több mint harmincmilliárd dollárra növekedhet4.

Természetesen a technológia nagy reményekkel kecsegtető előnyei és hasznossága mellett számos kockázatot és veszélyt is magában hordoz, melyek az eljárást igénybe vevőket éppúgy fenyegethetik, mint a vétlen harmadik személyeket. Ez pedig különösen igaz a nyomtatáshoz használt számítógépes programok, valamint az elkészült produktumok kapcsán felmerülő szellemi tulajdonjogi problémák körére. A 3D nyomtatás, mint fogyasztási alternatíva ugyanis komoly bevételektől foszthatja meg például a film-, a szoftver- vagy divatiparban, illetve szinte valamennyi egyéb, fogyasztói rétegeket célzó iparágban tevékenykedő cégeket. Hiszen miért is fizessen az átlagfogyasztó egy divatos cipőért, vagy egy játékfiguráért, amelyet otthon maga is kinyomtathat? A másik oldalon pedig az alkalmazott technológiához kapcsolódó tudást illető könnyelműség épp a 3D nyomtatással kísérletező start-up cégeket és kisvállalkozókat foszthatja meg a megoldásaik védelme és a bitorlókkal szembeni sikeres fellépés esélyeitől. Amellett ugyanis, hogy az újfajta eljárás kalózpéldányok tömegei előállításának kéretlen segítőjévé válhat, a másolat és az eredeti „márkás termék” közötti különbségek a megfelelő beállításokkal és alapanyagok felhasználásával szinte virtuálissá tehetők.

Mint az a fentiekből is látszik, a 3D nyomtatás és az abban rejlő lehetőségek köre elsöprő jelentőséggel bírhat az elkövetkezendő években, belopva magát hétköznapjainkba is. A technológiára azonban a jognak is éppúgy reflektálnia kell, mint az abban lehetőséget látó társaságoknak és az újdonságokra éhes fogyasztók tömegeinek. Bízzunk benne, hogy olyan jogi szabályozás kerül majd kialakításra, ami megfelelő teret enged a hétköznapi technológiahasználatnak és az alkotói szabadságnak, emellett azonban a lehetőségekhez mérten biztosítja a jogosultak érdekeit is.

A 3D nyomtatás lelke, a CAD fájl

Ahhoz, hogy a technológia szellemi tulajdonjogi aspektusairól beszéljünk, elsődlegesen szükséges az eljárás menetének megértése. A 3D nyomtatás alapelemét tulajdonképpen egy virtuális dizájn fájl (ún. CAD fájl5) képezi, amely a létrehozandó modell adatait tartalmazza. A CAD fájl létrehozható 3D modellező szoftver, vagy – a valóságban létező objektumok esetén – egy 3D szkenner segítségével is. Az elkészült modellt ezt követően a nyomtató típusától függő alkalmazás segítségével rétegekre szeletelendő, amelyekből a 3D nyomtató létrehozza az immár fizikai testet öltő objektumot6.

Mint az a fentiekből is látszik, a CAD fájl a 3D nyomtatás alapja, a „szellem a gépben”, amely révén testet ölt a létrehozni kívánt produktum, így jogosan merül fel a kérdés: védheti-e ezt a fajta alkotást a jog, és ha igen, milyen módon? Szerzői jogi védelemről egyéni, eredeti jellegű7, vagyis olyan alkotások esetén beszélhetünk, melyek más alkotásoktól megkülönböztethetők, és a szerzőhöz fűződő individuális kapcsolatot mutatnak8. Ahhoz, hogy a CAD fájl esetleges szerzői jogi oltalma – tehát a fenti feltételek teljesülése – kapcsán nyilatkozhassunk, elsődlegesen a CAD fájl létrehozásával kapcsolatos eljárás megválasztása bír jelentőséggel.

Napjainkban a piacon számos CAD fájl létrehozására szolgáló szoftver létezik, amelyek lehetőséget biztosítnak a létrehozni kívánt eszközök, tárgyak vagy alkatrészek komplex megtervezésére és kialakítására, vizuális megjelenítésére, valamint elektronikus környezetben való tesztelésére is9. Az ilyen szoftverek segítségével létrejövő fájlok abban az esetben minősülnek szerzői jogi oltalom alatt álló alkotásnak, amennyiben a fájl létrehozásához használt környezet kellő alkotói szabadságot biztosít a CAD fájl elkészítésére10, emellett vizsgálandók továbbá a létrehozandó tárgyak funkcionalitásából adódó korlátok. Így például egy egyszerű, hétköznapi kialakítású műanyag bögre nem éri el az eredetiséghez szükséges mértéket, nem tűnik ki a piacon tömegével kapható más hasonló termékek sorából, azonban a szokatlan formai, szerkezeti megvalósítás, ötletes dizájn már elegendő lehet ahhoz, hogy eredeti alkotásról beszéljünk11.

A saját CAD fájlok megalkotása mellett azonban az interneten számos ingyenes CAD könyvtár is létezik, ahol más tervezők által készített dizájn fájlokból válogathatunk. Ilyen például a GRABCAD elnevezésű oldal is, amely magát a legnagyobb ingyenes online CAD könyvtárként hirdeti12. Különös figyelmet érdemelnek azonban a hasonló oldalak általános szerződési feltételei (angolul: „terms of use”), amelyek számos esetben kizárólag a letöltött CAD fájlok saját célra történő felhasználását teszik lehetővé13, így ezen fájlok esetén üzleti felhasználásával szerzői jogsértést kockáztatunk.

Ahogy azt a fentiekben is említettük, a CAD fájl létrehozható akár valóságban létező tárgyak 3D szkenner segítségével történő beolvasásával is. Ilyen esetben azonban az adott tárgy puszta virtuális másolatáról beszélünk, mely nem minősülhet szerzői jogi oltalmat élvező eredeti alkotásnak. Ennek értelemszerűen a fordítottja is igaz. Így a CAD fájlok kinyomtatásával létrejött produktum sem tekinthető önmagában szerzői jogi alkotásnak14, hiszen az nem más, mint a számítógépben tárolt dizájn fájl puszta, valóságba oltott lenyomata.

A szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos kérdések

A 3D nyomtatással kapcsolatos egyik legnagyobb kockázatot a szellemi tulajdonjogok megsértésének számtalan lehetősége hordozza magában. A szükséges felszereléssel szinte bármi lemásolható, sokszorosítható. Egy játékautó, egy ismert divatcég védjegyét hordozó póló vagy egy alkatrész kinyomtatásával, illetve esetleges későbbi felhasználásával, hasznosításával éppúgy elkövethető szerzői jogsértés, mint védjegy- vagy szabadalombitorlás. Így néhány példa figyelembevételével rövid úton belátható, hogy szinte valamennyi szellemi tulajdonhoz fűződő oltalom megsérthető a 3D nyomtatás technikájával, történjen az akár létező tárgyak beszkennelésével és újranyomtatásával, vagy épp az eredeti alkotásokból kiinduló vagy ahhoz hasonlítani próbáló CAD fájlok létrehozásával.

A jogsértések végtelennek tűnő tárháza mellett pedig különös jelentőséggel merül fel az a kérdés, hogy hogyan is védekezzünk az új technológiát „rosszra” használó megoldásokkal szemben? Ezzel kapcsolatban szerencsére többféle ötlet is napvilágot látott. Megoldás lehet például az ún. hatásos műszaki intézkedés15 vagy ahhoz hasonló megoldások kiterjesztése, feltéve, hogy az az adott körülmények között valóban alkalmas a jogellenes cselekmények megfékezésére16, továbbá az oltalmazott művek jogkezelési adatokkal való ellátása17. Sokak szerint ugyancsak járható út lehet a nyomtatóknak jogszerű használatot elősegítő adatbázisokkal való összekapcsolása, illetve a nyomtatókba épített fekete- és fehérlista alkalmazása18. A gyakorlatban azonban – épp a technológia kiterjedt alkalmazása, illetve több platformot igénybe vevő jellege miatt – egyenlőre nehezen képzelhető el olyan megoldás, amely a 3D nyomtatás valamennyi kiindulási pontját „lefogja”, kiiktatva egyúttal az esetleges intézkedéseket megkerülni kívánó felhasználók ötletességét.

Ne felejtsük el továbbá, hogy a jogosultak általi defenzív, tiltó fellépés sok esetben csak rövidtávon volt képes az újfajta technológiával jelentkező kockázatok kezelésére19. Ennek tükrében további megoldásnak tűnhet olyan tartalomátvitelt és elszámolást is elősegítő, kiterjedt digitális jogkezelési rendszerek20 működtetése, ahol a gyártók, illetve forgalmazók vagy maguk teszik díj ellenében letölthető az általuk gyártott, forgalmazott eszközök CAD fájljait vagy erre megállapodás keretében engedélyt biztosítanak más online CAD könyvtár szolgáltatóknak. Adott esetben egy olyan megoldás is elképzelhető lenne, ahol a felhasználók havi- vagy más időszaki díj ellenében férhetnek hozzá a CAD fájlokhoz21. Így olyan online jogosítási rendszerek alakulhatnának ki, amelyeknek hála a fogyasztók a bevásárlással, megrendeléssel járó fáradtságok elkerülésével élvezhetnék az új technológia adta előnyöket, miközben a gyártók és forgalmazók anyagi érdekei sem csorbulnának.

Több nagyvállalat már most is jelentős potenciált lát a 3D nyomtatás adta új lehetőségekben, ahelyett, hogy ezeket fenyegetésnek tekintené. Erre jó példa a Lego vállalat, amely nemrég a népszerű Lego kockák 3D nyomtatással történő előállítása és testre szabása kapcsán szerzett nemzetközi szabadalmat22. Ezzel a lépéssel a vállalat nemcsak a játékpiacon elért jelentős részesedését őrizheti meg, hanem lehetővé teheti a vásárlók számára, hogy maguk tervezhessék meg, és nyomtathassák ki az általuk választott építőkockákat és más elemeket23.

Emellett a 3D nyomtatás adta lehetőségek kapcsán a know-how24 védelem fontossága is felértékelődhet. Üzletáganként és üzleti modellenként is változhat ugyanis annak a jellegzetessége, hogy hogyan építheti be egy vállalkozás sikeresen a technológiát a tervezési, illetve gyártási folyamataiba. Ennek kapcsán kulcsfontosságú, hogy az adott ismeretanyag lehetőleg írásban vagy olvasható elektronikus formában rögzítésre kerüljön, továbbá, hogy az ismeretet megfelelő biztonsági intézkedésekkel védjék (például: zárt informatikai rendszer, hozzáférések naplózása).

Személyiségi jogi és adatvédelmi szempontok

Természetesen a 3D nyomtatás nem csupán szellemi tulajdonjogi aspektusokkal bír. Hasonlóan fontosak ugyanis a személyiségi jogi és adatvédelmi aspektusok is.

A gyakorlatban népszerű módszer például létező személyek kicsinyített „másainak” létrehozása25, melynek során első lépésben az illető képmását és testméreteit (tulajdonképpen teljes testét) olvassák be 3D szkenner segítségével, majd ezt követően kerül sor az élethű szobrocska vagy egyéb dísztárgy kinyomtatására, mely azután hosszú időre kedves emlék és egyben bármelyik háztartás vagy irodai asztal dísze lehet.

A fenti esetben tehát az illető képmásának elkészítése, illetve a nyomtatás folyományaként felhasználása történik, melyhez az érintett a szolgáltatás megrendelésével, illetve az eljárásnak való alávetéssel hozzájárulását adja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az érintettet ne kellene tájékoztatniméghozzá az eljárást megelőzőena szolgáltató által folytatott adatkezeléssel kapcsolatos tényekről, ideértve többek között az adatkezelő és az adatfeldolgozásra jogosult személyét, az adatkezelés időtartamát (például csak a megrendelés teljesítéséig kezelik vagy azt követően is, újabb megrendelések teljesítése céljából), illetve az érintettek jogait. A fenti szolgáltatást nyújtóknak ezért érdemes adatkezelési tájékoztatót készíteniük, majd azt a honlapjukon elektronikus formában vagy az ügyfelek fogadására szolgáló helyen közzétenniük.

Mindemellett fontos, hogy a szolgáltató munkatársai tisztában legyenek az adatvédelem alapjaival és a munkáltatójuk által folytatott adatkezelési műveletekkel, és technikai szinten is megfelelő adatbiztonsági intézkedések álljanak rendelkezésre (például: az adatszivárgás meggátolását biztosító rendszer).

A közbiztonság kérdése

A fentebb írt szempontok közel sem jelentik azt, hogy a 3D nyomtatás előnyeit és a technológiával járó veszélyek körét teljes mértékben kitárgyaltuk volna. Komoly aggodalomra adnak például okot a 3D nyomtatás közbiztonságra gyakorolt hatásaival kapcsolatos veszélyek. Japánban például a közelmúltban tartóztattak le egy férfit 3D nyomtatással előállított fegyver birtoklásáért26, így ez a példa jól tükrözi, milyen könnyen is használható a technológia veszélyes eszközök előállítására.

További kockázati tényezőt képező az új technológiának a bűnelkövetők szolgálatába állítása. A fegyverek és lőszerek nyomtatásán túl ugyanis a bűnözői körök az elmúlt években egyre merészebb szárnypróbálgatásokba kezdtek. Néhány éve például elkövetők egy csoportja 3D nyomtatóval állított elő egy leolvasó eszközt, így szerezve meg értékes kártyaadatokat; emellett azonban akár lakás- vagy gépjármű kulcsok replikái is előállíthatók, lehetőséget teremtve egy későbbi sikeres betörésre27.

A megelőzés kérdése persze itt is éppúgy felmerül, mint a szellemi alkotások védelme kapcsán, azonban hatásos válasz egyenlőre ebben a kérdésben sem született. A jogosítási rendszerek itt is (legalább részleges) megoldást jelenthetnek, ezeken keresztül ugyanis korlátozható illegális vagy csak engedéllyel tartható eszközök nyomtatása, kapcsolódó CAD fájlok letöltése28.

Záró gondolatok

A fentiek tükrében tehát megállapítatjuk, hogy a 3D nyomtatás forradalmi hatásokat hozott magával, melyek az üzleti élet területén éppúgy éreztetik hatásukat, mint mindennapjaink során. Természetesen azonban a számtalan előny mellett nem szabad elmennünk a visszaélésre és jogsértésekre okot adó lehetőségek mellett.

Mindenekelőtt a cél olyan megoldás megtalálása, ahol a jogosultak érdekei mellett a hétköznapi felhasználók és a professzionális szolgáltató cégek érdekei is arányos súllyal kerülnek figyelembevételre. Ez különösen igaz a szellemi alkotások területére, ahol a jövőben – az online zenehallgatás területén korábban lezajlott folyamatokhoz hasonlóan – díjfizetés ellenében használt jogosítási rendszerek alakulhatnak ki, azonban várhatóan az ingyenes, főként hobbicélú felhasználókat kiszolgáló CAD könyvtárak fontossága is megmarad majd.

Emellett természetesen továbbra is kulcspontja kell majd, hogy maradjon a 3D nyomtatással kapcsolatos elképzeléseknek a személyiségi és adatvédelmi jogok tiszteletben tartása, és a szükséges védelmi garanciák megkövetelése, továbbá a közbiztonsági szempontok figyelembevétele annak érdekében, hogy a technológiát „rosszra használók” lehetőségei minél inkább leszűküljenek.

Összességében tehát a 3D nyomtatás elterjedésével és a berendezések egyre olcsóbbá válásával egy rendkívüli bizakodásra okot adó technológia szemtanúi lehetünk, mely a mi életünkre is komoly befolyással lehet. A lehetőségek köre, és az, hogy hogyan élünk majd velük, csak rajtunk múlik.

==========

Hannah Bensoussan: The History of 3D Printing: 3D printing Technologies from the 80’s to Today
(https://www.sculpteo.com/blog/2016/12/14/the-history- of-3d- printing-3d- printing-technologies- from-the- 80s-to- today/) [2017.08.13.]

2 Az eljáráshoz bővebben lásd: https://3dnyomtato.wordpress.com/2014/11/02/3d-nyomtatas-sla-technologiaval/ [2017.08.13.]

3 Matthew Young: Researchers Successfully 3D Print ’Living’ Body Parts and Tissue (https://www.biobots.io/researchers-successfully- 3d-print-living- body-parts- and-tissue/) [2017.08.17.]

4 http://www.marketsandmarkets.com/PressReleases/3d-printing.asp [2017.09.06.]

5 Angol elnevezéssel: „Computer Aided Design”

6 https://3dprinting.com/what-is- 3d-printing/ [2017.08.14.]

7 a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény („Szjt.”) 1. § (3) bek.

8 Lontai Endre, Faludi Gábor, Gyertyánfy Péter, Vékás Gusztáv: Magyar polgári jog, Szerzői jog és iparjogvédelem (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2015); 39-40. o.

9 Lásd például: http://www.javelin-tech.com/3d- printer/resources/creating-3d- files-for- printing/ [2017.08.22].

10 SZJSZT 24/2005.

11 SZJSZT-05/07/01.; 3D nyomtatással előállított bögrékhez és csészékhez példaként lásd: https://hu.pinterest.com/likefigures/3d-printed-mugs-cups/ [2017.08.22.].

12 https://grabcad.com/ [2017.08.22.].

13 Lásd például: http://blog.grabcad.com/terms-of- use/ [2017.08.22.]

14 Kaskovits Melinda: Nyomtatószalonunk kínálatából: Mona Lisa, Disney plüssfigura (arsboni, 2017. augusztus 9.) (http://arsboni.hu/nyomtatoszalonunk-kinalatabol- mona-lisa- disney-plussfigura- 2/) [2017.08.22.].

15 Szjt. 95. § (3) bek. műszaki intézkedés „minden olyan eszköz, alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket - rendeltetésszerű működése révén - megelőzze, illetve megakadályozza”.

16 Azaz ha „a mű felhasználását a jogosultak a hozzáférést ellenőrző vagy védelmet nyújtó olyan eljárás - különösen kódolás vagy a mű egyéb átalakítása, vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus - útján ellenőrzik, amely alkalmas a védelem céljának elérésére” (Szjt. 95. (3) bek.).

17Jogkezelési adat a jogosultaktól származó minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket is, feltéve, hogy az adatokat a mű példányához kapcsolják, illetve a mű nyilvánossághoz történő közvetítésével összefüggésben jelenítik meg” (Szjt. 96. § (2) bek.).

18 Kaskovits Melinda: i.m. (14).

19 Elég ha csak az illegális fájlcseréléssel és online letöltésekkel szembeni végeláthatatlan csatározásokra gondolunk.

20 Pázmándi Kinga, Verebics János (szerk.): E-Jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012); 217. o.

21 Elsa Malaty, Guilda Rostama: 3D printing and IP law (WIPO Magazine, 2017. február)
(http://www.wipo.int/wipo_magazine/en/2017/01/article_0006.html) [2017.08.28.].

22 WO/2014/005591 sz. nemzetközi szabadalom (lásd: https://patentscope.wipo.int/search/en/detail.jsf?docId=WO2014005591) [2017.09.02.].

23 Alan Gardner: Lego Awarded 3D Printing Patent, May Allow Users to Print Own Bricks (https://3dprint.com/1383/lego-awarded- 3d-printing-patents- may-allow- users-to- print-own- bricks/) [2017.09.02.].

24 a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:47. § „az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása”.

25 Lásd például: http://twinme.co.uk/#about [2017.09.04.].

26 Lauren Tyndall: Is it possible to ban 3D printed guns? (https://www.engineeringclicks.com/3d-printed- guns/) [2017.09.05.].

27 David Daw: Criminals Find New Uses For 3D Printing, PCWorld
(http://www.pcworld.com/article/241605/criminals_find_new_uses_for_3d_printing.html) [2017.09.05.].

28 Ryan Whitwam: US State Department begins the nearly impossible task of banning 3D printed guns online (https://www.extremetech.com/extreme/209461-us- state-department- begins-the-nearly-impossible- task-of- banning-3d- printed-guns-online) [2017.09.05.].

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
SZERZŐI JOG
SZEMÉLYISÉGI JOGOK